oktatás;tandíj;Budapesti Corvinus Egyetem;modellváltás;egyetemi képzés;önköltséges;

2023-08-08 06:00:00

Minden ötödik hallgató csak tandíjas egyetemi képzésre jutott be idén, a Corvinuson van olyan szak, ahol 900 ezret is elkérnek egy félévben

Az idei rendes felvételi eljárásban összesen 94 785 fő jutott be egyetemre, közülük 74 484-en tanulhatnak állami ösztöndíjas, 20 301-en pedig önköltséges finanszírozásban. 

Minden ötödik sikeresen felvételiző hallgató önköltséges egyetemi képzésen kezdheti meg tanulmányait szeptemberben - derült ki a felvi.hu friss felvételi statisztikájából. Az idei rendes felvételi eljárásban összesen 94 785 fő jutott be egyetemre, közülük 74 484-en tanulhatnak állami ösztöndíjas, 20 301-en pedig önköltséges finanszírozásban. A tandíjas hallgatók aránya 21,4 százalék a felvettek körében. Ugyanez az arány tavaly 18 százalék, 2021-ben 18,7 százalék, 2020-ban 18,5 százalék volt. Az önköltséges képzésekre bejutó hallgatók száma legutóbb 2012-ben haladta meg a 20 ezret.

Az adatokból az is látszik, hogy az egyetemekre tandíjasként bejutó hallgatók aránya kisebb ingadozásokkal, de összességében csökkent 2012 (35,9 százalék) és 2020 (18,5 százalék) között, mostanra viszont ismét emelkedni kezdett, ami összefügghet az elmúlt években lezajlott egyetemi modellváltással is. A kormány még 2019-ben, elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem alapítványosításával kezdte meg az átalakításokat, az egyetem korábbi kancellárja, Pavlik Lívia pedig már ezt megelőzően arról beszélt, hogy növelni szeretnék a fizetős hallgatók arányát. Ezt sikerült is elérniük: míg 2019-ben a Corvinusra felvételt nyert hallgatók 18,6 százaléka jutott be önköltséges képzésre,

A fizetős hallgatóknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk: a Corvinuson az egyik “legolcsóbb” képzés a politikatudományok alapképzés, nappali formában, magyar nyelven: félévente 420 ezer forint (a képzési idő 6 félév). A legdrágább képzések az angol nyelvű képzések, mint például a nemzetközi gazdálkodás angol nyelven,

A Corvinus után, 2020-ban további egyetemeket is utolért a modellváltás, többek között a Miskolci Egyetemet (ME) és a győri Széchenyi István Egyetemet (SZE). Az ME-n is növekedett a fizetősként felvett hallgatók aránya, a 2020-as 17,8 százalékról 20 százalékra. Ugyanakkor az SZE-n először csökkenni kezdett az önköltséges képzésekre bejutók aránya (2020-ban a felvettek 15,9 százaléka volt tandíjas, 2021-ben 14,2 százalékuk, 2022-ben 13,5 százalékuk),

A 2021-es évben a legnagyobb vidéki egyetemeken, vagyis a debreceni, a szegedi és a pécsi tudományegyetemen is lezajlott a modellváltás. A Debreceni Egyetemre bekerülő önköltséges hallgatók aránya 2021-ben 15,6 százalék volt, idén pedig már 1597 fő az összesen bejutó 8019-ből, ami a felvettek 19,9 százaléka. A Szegedi Tudományegyetemen a modellváltást követően kisebb mértékben nőtt a fizetős képzésre felvett hallgatók aránya, a 2021-es 15,7 százalékról 16,1 százalékra. A Pécsi Tudományegyetemre idén az 5704 sikeresen felvételiző közül 1205 fő, vagyis a hallgatók 21,1 százaléka jutott be önköltséges képzésekre, 2021-ben még 15,4 százalék volt az arányuk az összes bejutó között.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) ugyan nem volt modellváltás, ám a fizetős képzésre felvett hallgatók aránya kisebb mértékben, de szintén nőtt idén: 12 225 hallgatót vettek fel, közülük 1801-en tandíjas képzésre kerültek be, ami a felvettek 14,7 százaléka. Az ELTE-n tavaly 11,7 százalék, 2021-ben 12,9 százalék, 2020-ban 13,7 százalék, 2019-ben 15,6 százalék volt az újonnan felvett önköltséges hallgatók aránya. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), ami az ELTE-hez hasonlóan egyelőre nem csatlakozott a modellváltók sorába, 5026 hallgatót vettek fel, közülük 492-nek, vagyis 9,7 százalékuknak kell majd tandíjat fizetniük szeptembertől. Tavaly 8,6 százalék, 2021-ben 9,7 százalék, 2020-ban 10,9 százalék volt ugyanez az arány, vagyis a változás itt sem olyan szembetűnő, mint egyes modellváltó egyetemek esetében.