KSH;infláció;áremelkedés;

Csökkent az infláció, de az árak még mindig emelkednek

A várakozásoknak megfelelően 17,6 százalékra csökkent a 12 havi infláció júliusban. Ám az előző hónaphoz képest még mindig emelkedtek az árak.

Júniusban az árak még 20,1 százalékkal voltak magasabbak, júliusban a mutató 17,6 százalékra lassult, ez hajszálra megegyezik az elemzői várakozásokkal. A nyugdíjasok fogyasztói kosara egy hónap alatt 0,1 százalékkal, 12 hónap alatt 18,7 százalékkal drágult – vagyis őket még minidig jobban sújtja az infláció, mint az átlagos fogyasztókat.

Az előző hónaphoz képest még mindig emelkedtek az árak, 0,3 százalékkal – ezen belül az élelmiszereinknél 0,9 százalékos árcsökkenést mértek, míg a ruházati termékek ára 1,7 százalékkal csökkentek.

Minden más szegmensben emelkedtek az árak júniushoz mérten

– derül ki a KSH közleményéből. Az élelmiszereken belül a tojás 5,0, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8, a tejtermékek 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,8, a baromfihús 2,6, a sajt 2,5, a száraztészta 2,0 százalékkal kevesebbe, míg a párizsi és kolbász 1,0, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal többe került. A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 9,6, a postai szolgáltatásokért 8,5, a lakbérért 1,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 1,1, ezen belül a vezetékes gázé 2,9 százalékkal nőtt, míg a járműüzemanyagok 1,1 százalékkal drágultak.

12 hónap alatt az élelmiszerek ára átlagosan 23,1 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a tojásé (30,7%), a tejtermékeké (29,5%), a kávéé (28,8%), a kenyéré (26,7%), a péksüteményeké (25,4%), a vaj és vajkrémé (24,2%). A termékcsoporton belül a liszt (2,4%) és az étolaj (1,5%) ára emelkedett a legkisebb mértékben. A háztartási energia 35,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,2, a palackos gáz 41,6, az elektromos energia 26,0 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 21,5 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások 14,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 25,3, a sport- és múzeumi belépők 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 21,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a lakásjavítás és -karbantartás 17,5, a taxi 16,6 százalékkal került többe.

Nagy János, az Erste Bank makroelemzője szerint az infláció szerkezete többé-kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 23,1 százalékos volt. A járműüzemanyag-árak drágultak, 1,1 százalékkal. Továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 1,7 százalékos hó/hó drágulására, ami számottevően meghaladta az átlagot – jegyezte meg az elemző.

A júliusi adat összességében nem igényli a nagy a várakozások átírását – tette hozzá Nagy. A nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt vártunk, ami eddig beigazolódni látszik. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év hátralevő részében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.

A folyamatot lassíthatja az elmúlt hetekben megmutatkozó és tartósnak mutatkozó olajár-emelkedés, ami kiegészülve a forint gyengülésével ismét pro-inflációs tényezővé teszi az üzemanyag szegmenst.

Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren. A hamarosan újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret adhat az áremeléseknek. Fontos faktor lehet a januári jövedékiadó-emelés is. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban ismét emelkedhet a főindex éves értéke. Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció, azaz csökken 4 százalék alá – írta elemzői kommentárjában Nagy János.