Júniusban az árak még 20,1 százalékkal voltak magasabbak, júliusban a mutató 17,6 százalékra lassult, ez hajszálra megegyezik az elemzői várakozásokkal. A nyugdíjasok fogyasztói kosara egy hónap alatt 0,1 százalékkal, 12 hónap alatt 18,7 százalékkal drágult – vagyis őket még minidig jobban sújtja az infláció, mint az átlagos fogyasztókat.
Az előző hónaphoz képest még mindig emelkedtek az árak, 0,3 százalékkal – ezen belül az élelmiszereinknél 0,9 százalékos árcsökkenést mértek, míg a ruházati termékek ára 1,7 százalékkal csökkentek.
Minden más szegmensben emelkedtek az árak júniushoz mérten
– derül ki a KSH közleményéből. Az élelmiszereken belül a tojás 5,0, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8, a tejtermékek 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,8, a baromfihús 2,6, a sajt 2,5, a száraztészta 2,0 százalékkal kevesebbe, míg a párizsi és kolbász 1,0, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal többe került. A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 9,6, a postai szolgáltatásokért 8,5, a lakbérért 1,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 1,1, ezen belül a vezetékes gázé 2,9 százalékkal nőtt, míg a járműüzemanyagok 1,1 százalékkal drágultak.
12 hónap alatt az élelmiszerek ára átlagosan 23,1 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a tojásé (30,7%), a tejtermékeké (29,5%), a kávéé (28,8%), a kenyéré (26,7%), a péksüteményeké (25,4%), a vaj és vajkrémé (24,2%). A termékcsoporton belül a liszt (2,4%) és az étolaj (1,5%) ára emelkedett a legkisebb mértékben. A háztartási energia 35,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,2, a palackos gáz 41,6, az elektromos energia 26,0 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 21,5 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások 14,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 25,3, a sport- és múzeumi belépők 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 21,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a lakásjavítás és -karbantartás 17,5, a taxi 16,6 százalékkal került többe.
Jövőre, de még 2025-ben is Magyarországon lesz az egyik legmagasabb infláció az Európai UnióbanTizedik hónapja van 20 százalék felett az infláció Magyarországon, de történt valami, amire legutóbb két éve volt példaNagy János, az Erste Bank makroelemzője szerint az infláció szerkezete többé-kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 23,1 százalékos volt. A járműüzemanyag-árak drágultak, 1,1 százalékkal. Továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 1,7 százalékos hó/hó drágulására, ami számottevően meghaladta az átlagot – jegyezte meg az elemző.
A júliusi adat összességében nem igényli a nagy a várakozások átírását – tette hozzá Nagy. A nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt vártunk, ami eddig beigazolódni látszik. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év hátralevő részében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.
A folyamatot lassíthatja az elmúlt hetekben megmutatkozó és tartósnak mutatkozó olajár-emelkedés, ami kiegészülve a forint gyengülésével ismét pro-inflációs tényezővé teszi az üzemanyag szegmenst.
Mindemellett továbbra is számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de idővel a globális és a hazai konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren. A hamarosan újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret adhat az áremeléseknek. Fontos faktor lehet a januári jövedékiadó-emelés is. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban ismét emelkedhet a főindex éves értéke. Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció, azaz csökken 4 százalék alá – írta elemzői kommentárjában Nagy János.
Egy nap alatt csaknem 30 százalékkal zuhant a tojás áraA kötelező akciózás inflációcsökkentő hatása a nullával egyenlő, a magyarországi termelők viszont rosszul járhatnak vele