„Brutálisan hatékonyak a kormányzati intézkedések, a kormány már októberre egy számjegyűre csökkentheti a szankciós inflációt” – írta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közleményében. Már a bevezető mondatban két csúsztatás van, az infláció nem szankció, illetve annak csökkenése nem a kormány, pláne nem az árfigyelő rendszernek köszönhető.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az inflációs adatok kapcsán megjegyezte, hogy „ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszerkereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat.” Az „öldöklő árverseny” a kormánypropaganda új kifejezése, legutóbb azt a kormánytól – elvileg – független GVH elnök használta.
Mint azt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke legutóbbi sajtótájékoztatóján elmondta, a hazai infláció gyors csökkenésének több oka van: a megszorító költségvetési és monetáris politika, a csökkenő reáljövedelemek, a forint árfolyamának erősödése, a kedvező külgazdasági folyamatok együtt segítik a gyors dezinflációt.
Az MNB alelnöke nem említette a sikerrecept részeként az online árfigyelő rendszert, feltehetőleg azért, mert annak nincs érdemi hatása az inflációra.
Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy Nagy Márton volt az, aki a 2022-es választások előtt a közgazdasági felelőse volt annak a választási pénzszórásnak – a politikai döntést Orbán Viktor miniszterelnök hozta meg –, amely miatt Magyarországon tavaly és idén egész évben az EU legmagasabb inflációját mérték. A magyar költségvetés és jegybank 2021 végén több ezer milliárd forintnyi extra támogatást zúdított a magyar gazdaságra – ez a pénzbőség okozta a hazai inflációs többletet.
Csökkent az infláció, de az árak még mindig emelkednekJövőre, de még 2025-ben is Magyarországon lesz az egyik legmagasabb infláció az Európai Unióban