A tavalyi utolsó negyedéves árcsökkenést követően az idei első negyedévben ismét emelkedtek a lakásárak, de a KSH adatai alapján a szokásos év eleji drágulás lendülete 2023-ban már elmaradt. A kínálati piac adatai alapján az idén Budapesten és a vármegyeszékhelyeken 1-1 százalékkal nőttek az átlagos négyzetméterárak, Pest megyében stagnáltak. A kisebb vidéki településeken volt egy kicsit komolyabb, 4 százalékos áremelkedés – mondta el a Népszava megkeresésére Balogh László, a ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Számottevően csökkent a lakáspiaci forgalom az idén, ezt mutatja, hogy július végén összesen 195 ezer hirdetésben kínáltak eladásra ingatlanokat, szemben az egy évvel korábbi 149 ezerrel. A használt lakóingatlanok kínálata 29 ezer új hirdetéssel bővült júliusban, ami 17 százalékkal kisebb érték mint egy évvel ezelőtt. A kereslet továbbra is visszafogottnak mondható. Az előző hónapban 228 ezer érdeklődés érkezett az eladó használt lakásokra és házakra, ami 5 százalékkal kevesebb mint tavaly júliusban.
Nincs semmi meglepő abban, hogy az ingatlanpiacon különböző településtípusokat nézve jelentősek az eltérések, ami röviden úgy foglalható össze: minél kisebb egy település, annál jelentősebb a keresletcsökkenés. Pontosan jelzi ezt, hogy Budapesten csak 3 százalékkal mérséklődött az érdeklődések száma éves összevetésben, a községekben viszont 17 százalékos volt a visszaesés – mondta Balogh László. Az utóbbi nagyon is érthető, mert jövőre a falusi CSOK-os támogatások jelentősen bővülnek, így a kistelepüléseken vásárlók többsége inkább kivár.
A piac szereplőit nem lepte meg, hogy az idei év első negyedéve során több mint 30 százalékkal kevesebb használt lakás cserélt gazdát.
Az adásvételek számának csökkenése várható volt, a lakóingatlanok piacát ugyanis visszafogta a bizonytalan környezet és a magas hitelkamatok.
Az adásvételek száma a múlt év eleje óta negyedévről negyedévre csökken, ezzel párhuzamosan az eladó lakóingatlanok kínálata fokozatosan bővül – hallhattuk az ingatlanos cég pénzügyi vezetőjétől. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy fordulat történt a használt lakások piacán országos szinten is, mert 1,9 százalékkal nőttek az árak a múlt év utolsó három hónapjához képest.
Az alig 2 százalékos drágulás mérsékeltnek mondható. A legfrissebb adatok szerint 2023 első három hónapjában 9 százalékkal voltak magasabban a lakásárak, mint egy évvel korábban. Az éves szintre vetített 9 százalékos lakásdrágulás már sokkal mérsékeltebb tempót mutat a korábbi évek 15-25 százalékos üteméhez képest – tette hozzá a szakember.
Ilyen bérekkel elérhetetlen az otthonteremtés Magyarországon, 12 évi nettó fizetést kell félretenni egy budapesti lakásértLényegében stagnált az eladásra kínált használt lakások átlagos négyzetméterára az ingatlan.com július végén elvégzett elemzése szerint.
Budapesten ez egy százalékos emelkedés után 942 ezer forintra jött ki, míg vármegyeszékhelyeken ugyancsak egy százalékkal 595 ezer forintra nőtt az átlagár, míg Pest vármegyében 690 ezer forinton stagnált.
A kisebb településeken pedig 4 százalékkal 388 ezer forintra nőtt, ám ez utóbbi sem mond ellent Balogh László szerint az ingatlanárak stagnálásának.
A vármegyeszékhelyek piacait nézve komoly különbségek láthatóak. Egerben például 8 százalékkal 564 ezer forintra, Salgótarjánban 5 százalékkal 263 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár az év elejéhez képest. Nyíregyházán, Kecskeméten és Zalaegerszegen egyaránt 4 százalékkal emelkedtek a kínálati árak, így július végén 500-583 ezer forintnál jártak. Ezzel szemben Szombathelyen és Győrben 2-2 százalékkal 553 ezer és 743 ezer forintra süllyedtek az átlagos négyzetméterárak, Miskolcon pedig 3 százalékkal 406 ezer forintra esett.
Nehéz idők jönnek, van esély arra, hogy 2023 legyen a mélypont a lakáspiaconHét négyzetméter 50 ezer plusz rezsiért – Elképesztő árak várják a reménybeli lakásbérlőket, és lesz még rosszabbBorúlátó szegedi eladók
Nagyobb alkuk és finom elmozdulások jellemezték a szegedi ingatlanpiacot az elmúlt hónapokban – mondta el megkeresésünkre Berkes Kriszta, helyi ingatlanközvetítő. Az árak tavaly novemberben kezdtek el csökkenni, idén január-februárra a hitelt felvenni szándékozók szinte teljes egészében kiszorultak a piacról. Hirtelen sokkal több lett az eladásra kínált ingatlan, mint amekkora a kereslet, aminek árcsökkentő hatása egyértelmű, ám ezt éppen az eladói oldalon nem nagyon akarták és akarják tudomásul venni – hallhattuk.
A szegedi árzuhanás mértékére jellemző, hogy a korábban egészségtelenül drágán, 40 millió forintért értékesített panellakások ára mára 30 millióra csökkent, de vevőt így sem feltétlenül találnak rá. A helyi ingatlanpiac pesszimista, és leginkább hallgat – árulta el Berkes Kriszta, aki saját esetét hozta fel példaként. Panellakását nem tudta az általa meghatározott áron értékesíteni, győzött a belátás, és engedni volt kénytelen.
Ugyanakkor egyfajta kétarcúságot mutat az ország harmadik legnagyobb városának ingatlanpiaca. A "városi" CSOK év végi kivezetése miatt sokan pánikszerűen szeretnének lakást vásárolni, hogy még élni tudjanak a kedvezményekkel. Eladói oldalon, amikor kiderül, hogy CSOK-os vevővel állnak szembe, a teljesen természetes válasz az ingatlan árának kitartása, felismerve a vevő kényszerhelyzetét.
Az elszabaduló rezsiárak miatt szinte teljesen megszűnt a kereslet a nagyobb alapterületű (150-200 négyzetméteres) családi házak és polgári lakások iránt, noha ilyenekből sok található a városban. Különösen akkor, ha korszerűtlen fűtésűek ezek az ingatlanok, amelyeket legtöbb esetben még áron alul sem lehet értékesíteni. A nagyjából 50 négyzetméteres, belvárosi vagy az egyetem közelében található lakásokat keresik a vevők Szegeden, amelyeket sok esetben albérleteztetésre használnak. Ott, ahol 20 ezer egyetemista tanul, köztük hazai mércével sok gazdag külföldi diák is, ez valóban jó üzlet.