A nemzetközi közvélemény kezdettől sejtette, hogy a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner-csoport júniusi felkelése nem marad következmények nélkül Oroszországban. A történet azonban váratlan fordulatot vett azzal, hogy miután Alekszandr Lukansenko fehérorosz elnök közvetítésével sikerült leállítani a Wagner-csoport több száz kilométeres Moszkva elleni portyáját, Prigozsin és harcosai szabad elvonulást kaptak a szövetséges Belaruszba.
Orosz katonabloggerek és műholdképek tanúsága szerint július 11-18. között 260 katonai jármű érkezett belarusz területre, ahol a Minszktől mintegy 80 kilométerre fekvő Cel kisváros melletti katonai bázison nagy kiterjedésű sátortábor épült a wagneresek számára az energiaellátáshoz szükséges generátor egységekkel és más kiszolgáló létesítményekkel együtt.
A váratlanul jött szomszédság határozott aggodalommal töltötte el a szomszédos Lengyelország kormányát, s a félelmeiket igazoló fejlemények nem is várattak magukra sokáig. Július 29-én egy száz főnyi Wagner-különítményről érkezett jelentés, amely az úgybevezett Suwalki-korridorhoz vonult. Ez a képzeletbeli vonal - Lengyelország és Litvánia mindössze 65 kilométernyi közös határa -, a Szovjetunió szétesése óta elválasztja egymástól Fehéroroszországot és az orosz Kalinyingrádi terület exklávéját. A Politico amerikai hírportál megállapítása szerint jelenleg ez „a Föld legveszélyesebb helye”. Egy orosz áttörés és a korridor megszállása esetén a teljes Baltikum elszigetelődne az EU többi részétől.
Sajtójelentések szerint belarusz oldalon, a határmenti Grodno város térségében provokáció zajlik, többek között illegális bevándorlókat csempésznek át a lengyel-belarusz határon, illetve maguk a Wagner-zsoldosok igyekeznek beszivárogni az országba, illegális bevándorlónak maszkírozva magukat. A baloldali Gazeta Wyborcza napilap beszámolt a lengyel kormányfő litván kollégájával közös sajtótájékoztatójáról, ahol Mateusz Morawiecki úgy vélte, ez ugyanannak a hibrid hadviselésnek a része, amellyel Lengyelország már találkozott korábban, amikor Alekszandr Lukasenko menekült-folyosót nyitott Lengyelország és Litvánia felé, hogy ezzel destabilizálja a szomszédos országokat.
Az üzleti és jogi profilú Dziennik Gazeta Prawna egyenesen arról írt kommentárjában, hogy a Wagner megzavarhatja a lengyel parlamenti választást, amelyet idén október és november között tartanak. Részletezik az orosz zsoldosok letelepedését a volt szovjet katonai bázison, amelyet már át is kereszteltek állítólag Wagnergradra. A lap azt állítja, hogy a Wagner katonák akár belarusz határőrnek öltözve, akár menekültnek álcázva magukat feszültséget kelthetnek a határon. Lukasenka elnök nemrég egy rossz ízű viccet is megeresztett a témában, miszerint a nála vendégeskedő wagneresek valójában a Krakkótól 150 km-re fekvő Rzeszówba indultak „kirándulni”, utalva ezzel arra, hogy a Bahmutnál harcoló ukrán csapatoknak a lengyel kisváros mellől felszálló gépek szállítottak fegyverutánpótlást. Az efféle trollkodás persze Vlagyimir Putyintól sem idegen. Az Orosz Nemzetbiztonsági Tanács június 21-i ülésén az orosz elnök maga emlékeztette Varsót, hogy nyugati területeik valójában „Sztálin ajándékának” tekinthetők. A gonosz tréfák folytatásaként a Wagner-csoport fotókat osztott meg Telegram-csatornáján arról, hogy a lengyel-belarusz határt jelző póznára zsoldosok halálfejes Wagner-logót ragasztanak.
A fenyegetésekre vegyes reakciók születtek a lengyel sajtóban, s vannak, akik kételkednek a veszély komolyságát illetően. A jobboldali Do Rzeczy portál interjút készített Roman Polkóval, a lengyel hadsereg nyugalmazott tábornokával a Wagner jelentette fenyegetésről. A tábornok elmondta, hogy a Wagner belarusz és orosz Szpecnaz katonákkal együtt a Ukrajnát támogató országok destabilizálásán dolgozik, s köztük Lengyelország jelenleg vezető szerepet tölt be. „Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a Wagner soraiban sok egykori bűnöző is felbukkan, akik nem tekinthetők képzett katonának. Oroszország belső gyengeségét már a Wagner lázadás is megmutatta, ilyen akció Lengyelországban nem fordulhatott volna elő. Elegendő egy pillantást vetni csak a fehérorosz katonák korszerűtlen sisakjaira és egyéb felszerelésére, hogy lássuk, nem alkalmasak modern harcban történő helytállásra” – fogalmazott a nyugalmazott tábornok.
Nemrég az is riadalmat keltett a lengyel közvéleményben, hogy augusztus 1-jén a belarusz határ melletti Bielawiezski város felett belarusz felségjelzésű helikopterek jelentek meg, egy Mi-8 és Mi-24 típusú katonai gép. Utóbb kiderült, hogy maga Lukasenko elnök testőrei tettek sétarepülést, mert a aznap Lukasenko a határ másik oldalán található wiskuly-i rezidenciáján pihent. A behatolást a belarusz csapatmozgásokat figyelő független Belarus Hajun Project jelentette, beazonosítva a Lukasenka testőrségéhez tartozó Mi-24-es gépet a farkán található 14-es lajstromjel alapján.
A légtérsértést a Rczespospolita című lengyel lap is kommentálta. Publicistájuk felteszi a provokatív kérdést, miszerint mi a közös egy ballisztikus rakéta és egy belarusz katonai helikopter között. Természetesen az, hogy mindkettő észrevétlen maradhat a lengyel titkosszolgálatok előtt. A belarusz helikopterek 5 kilométerre hatoltak be a lengyel légtérbe anélkül, hogy a radarok érzékelték volna őket, habár a légi járművek jól láthatóak voltak a határmenti településekről. A lengyel honvédelmi minisztérium kommunikációja ismét csődöt mondott, hiszen először tagadták, majd elismerték az incidenst. Az szerző szerint a tárcát vezető Mariusz Blaszczaknak felelnie kell a történtekért. Ami Lukasenkót illeti, senki sem hisz a véletlenekben. Akár tudatos provokációról, akár pillanatnyi szeszélyről van szó, Lengyelországnak még szorosabbra kell fűznie az együttműködést NATO-szövetségeseivel, hogy a megfelelő eszközrendszerrel a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló incidensek.
A Népszavának sikerült megszólaltatnia Kuba Staniak független lengyel újságírót, aki jelenleg Donyeck-megyében önkéntesként vesz részt civilek evakuálásában. Meglátása szerint a Wagnert egyes lengyel pártok - különösen a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) – az őszi választásra tekintettel politikai ütőkártyaként használják fel. Korábban a migránsokkal riogatták a választókat, a háború árnyékában pedig a Wagnerrel próbálnak hatni a lengyelek biztonságérzetére.
Ha a biztonsági helyzet nem is, de az üzenet a magyar választók számára is ismerős lehet.
Erősítést küld Varsó a belarusz határra
Lengyelország további 1000 katonával erősíti meg a belarusz határ mentén lévő egységeit - jelentette be Maciej Wasik belügyi államtitkár. A továbi katonák küldését a lengyel határőrség kérte. "Sokkal több erőre van szükségünk a határon" – közölte a politikus, a határőrség vezetőjének jelenlétében. Július elején Varsó már bejelentette ezer katona telepítését. Nem sokkal azután, hogy az orosz Wagner-milícia bejelentette, hogy a Moszkva elleni meghiúsult menetelés után részben Belaruszba települ.
A Belarusszal hosszan határos Lengyelország és Litvánia kormánya mintegy négyezerre becsüli a szomszédos államba érkezett Wagner-zsoldosok számát. Közben a minszki védelmi minisztérium közölte, hadgyakorlatot kezdenek a Lengyelországgal és Litvániával határos Grodno körzetében. "A különleges katonai művelet tapasztalatait aktívan felhasználták a felkészülés során" - tette hozzá a tárca, beleértve a drónok használatát, valamint a páncélos és más egységek együttműködését. Az Ukrajna elleni támadó háborút, Oroszországhoz hasonlóan, Belaruszban is különleges katonai műveletnek nevezik.
Lettország, amelynek viszonylag rövid határa van Fehéroroszországgal, szintén aggódik. A határőrség vasárnap újabb incidensről számolt be: valaki ávágta a határzárként szolgáló szögesdrót-tekercseket Kaplava város közelében, és négy ember illegálisan lépett be Lettországba. A behatolókat elfogták és „átadták származási országuknak” - jelentette hétfőn a Baltic News Network nevű portál. Guntis Pujats, a határőrség vezetője pénteken így jellemezte a helyzetet: "A belarusz hatóságok nem csökkentik tevékenységüket, ellenkezőleg, aktívan részt vesznek a lettországi infrastruktúra megrongálásában, hogy lehetővé tegyék a menekültek illegális bejutását." A portál szerint Lettországban idén már 50 esetben indult eljárás embercsempészek ellen, míg 2022-ben egész évben 20 esetben.
Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztetett rá, 2021 óta Lengyelországban is megfigyelhető a menekültek megnövekedett jelenléte a fehérorosz határnál. Varsó a 400 kilométer hosszú határ nagy részét öt méter magas fémkerítéssel biztosította. Többször előfordult már, hogy a kerítésen keresztül járműveket rongáltak meg és határőröket támadtak meg. Anna Maria Dyner, a Belarusz-szakértő szakértő a FAZ-nak elmondta, Minszk célja valószínűleg az, hogy felszítsa az indulatokat Lengyelországban és további provokációkat készítsen elő. "A határkerítés valamelyest segítette a lengyel határőrséget, de a Wagner-csoport afrikai kapcsolatai miatt a térségből további menekülteket szállíthatnak Fehéroroszországba, akik aztán az EU-ba akarnak bejutni.” Alekszandr Lukasenko belarusz elnök 2021-ben már megfenyegette az EU-t, hogy nem állja tovább „a migránsok útját”, ez hónapokig tartó válságot okozott a határon.
Rónay Tamás
