Az Operation Fox a közös határ magyar szakaszán osztrák rendőri segítséget biztosít az embercsempészek és a menekültjoggal visszaélők elfogásához. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter elégedett a határ magyar oldalán 15 kilométer mélységig szolgálatot teljesítő 31 osztrák rendőr munkájával. Számukat 35 főre tervezik felemelni – közölte a tárcavezető, egyúttal azzal büszkélkedett, hogy a rendszer tavaly decemberi bevezetése óta 600 illegális bevándorlót és 60 embercsempészt sikerült elfogni, 80 százalékukat magyar területen. Mint mondta, 2023. első hat hónapjában a menekültkérelmet benyújtók száma Ausztriában 29 százalékkal csökkent. Ausztria rendőri segítsége – további 131 fővel – kiterjed a magyar-szerb és az észak-macedón görög-határra is. „Magyarország a legfőbb migrációs útvonalon fekszik, elkél neki a segítség” – fogalmazott az osztrák belügyér, aki 2022-ben még Magyarországot kárhoztatta azért, hogy Ausztriának 100 ezer menekültstátusz-kérelemmel kellett megbirkóznia, miközben Budapest csak 50 ilyen igényről számolt be.
Stephanie Krisper liberális parlamenti képviselő üres marketingfogásnak minősítette az Operation Foxot, szerinte az osztrák határra nehezedő nyomás enyhülése nem az odavezényelt 31 osztrák rendőrnek köszönhető, akikre különben is az ország belső rendfenntartásához lenne szükség, hanem például annak, hogy
az Európai Unió és Bécs nyomására Szerbia 2023-tól megszüntette az indiai és a tunéziai állampolgároknak addig nyújtott vízummentességet.
A schengeni belépésre használt kedvezmény révén 2022-ben a letelepedést kérő 100 ezer külföldiből 20 ezer volt az indiaiak, 13 ezer pedig a tunéziaiak száma. Idén eddig összesen 827 indiai kérelmezőt regisztráltak az osztrák tisztviselők. Bécs 2023-ban szakított a kérelmek megítélésére vonatkozó korábbi gyakorlatával is: előzőleg a kérelmek egyharmadát fogadták be, kétharmadukat pedig elutasították, ezúttal azonban a kérelmezőknek csak egynegyedét engedték további tárgyalásokra.
Emberjogi szakértők gyanúja szerint
az osztrák kormány csendes egyezséget kötött a magyar határőrizeti szervekkel, elfogadta azt az európai bíróságok által kárhoztatott magyar gyakorlatot, amely az esélytelenekkel szemben a kitoloncolás módszerét alkalmazza.
Magyarán, akinek nincs kilátása a menekültstátuszra, mert például nem üldözőnek minősülő országból érkezett, azt gyorsított eljárásban Szerbiába küldik. Teszi ezt a magyar fél annak ellenére, hogy meg kellene adni legalább a menekültstátusz kérelmezésének a lehetőségét. Értesülések szerint a kitoloncolás magyar területen történik, így a menekültek el sem jutnak az osztrák határhoz.
A nemzetközi rendelkezések szerint az uniós tagországok egyetlen menekültstátuszért folyamodót sem küldenek vissza Magyarországra az Unióéval ellentétes migránsügyi politikája miatt. Ausztria sem élt 2017 óta ezzel a lehetőséggel, az viszont nincs ellenére, hogy a hozzá igyekvőket magyar földön lekapcsolják. Ezzel indokolható, hogy bár az osztrák külügyminiszter hangos nemtetszésének adott hangot, amikor a magyar börtönökből kiengedték a külföldi, legfeljebb öt éves ítéletet kapott külföldi embercsempészeket és 72 órán belül Magyarország elhagyására kötelezték őket, de a tiltakozás hamar elcsitult, inkább a német közvélemény elégedetlenkedett még egy ideig. A már említett Neos-párti képviselő, Krisper szerint egy olyan jogállam, mint Ausztria nem nyújthat segítséget egy, a nemzetközi szabályokat megszegő másik országnak. Karner belügyminiszter cáfolja, hogy az osztrákok bármilyen szerepet játszanának a kitoloncolásban, kizárólag magyar számlára írható, hogy 170 ezer menekültet küldtek vissza Szerbiába.
Zúgolódnak a magyar rabok, amiért az Orbán-kormány szélnek ereszti a külföldi embercsempészeketA bécsi állami televízió vasárnap esti híradójában esett szó Romániáról, amelynek schengeni csatlakozását Bécs továbbra is akadályozza. A riporter elmondta, a román határőrizeti szervek számos új technikai berendezést állítottak üzembe, például hőérzékelő rendszert, s ezek révén 64 százalékkal kevesebben próbálták meg Románia felől megközelíteni Ausztriát. A menekülők a szerb-magyar-román közös határ román pontjára, Óbéba településére kerülnek, ott ér véget a szerb határ mentén emelt magyar kerítés. Akiről kiderül Ausztriában vagy Németországban, hogy Romániában léptek be az unióba, azokat visszaküldik a dublini szerződés szellemében, de akiket magyar határátlépésen kapnak, azokkal nem tudnak mit kezdeni. A bécsi Der Standard szerint az idei év első felében 28 ezer embert küldtek vissza az osztrák határokon, közülük 5872 fő szlovák, szerb, román határokon távozott.
A radikálisan menekültellenes szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt sem tartja sokra az Operation Foxot, az FPÖ szerint csak látszatsikert érnek el vele, igazán akkor enyhül majd a nyomás a bevándorolni akarók részéről, ha csökken Ausztriának mint célországnak a vonzereje, már amennyiben a külföldi menekülteket nem tárt karokkal fogadják majd.
