Nem mindennapi sajtótájékoztatón vehettek részt újságírók nemrég Genfben az AI for Good konferencián. Kilenc humanoid robotot faggathattak arról, hogy vajon a mesterséges intelligencia hogyan tud szerepet vállalni a globális problémák megoldásában, mint például az éhezés vagy a betegségek kezelése. A kilenc android közül hat - Ai-Da, Grace, Desdemona, Sophia, Nadine és Mika - egyértelműen női külsőt kapott, kettő inkább férfias, de kicsit semleges jegyeket mutatott, mindössze egy volt közöttük, amelyik határozottan, felismerhetően férfit modellezett.
De vajon mi lehet az oka annak, hogy szívesebben költöztetik női, mint férfitestbe a mesterséges intelligenciát? Az egyik magyarázat, hogy a tervezők a saját képükre formálják a művüket. Jól példázza ezt, hogy Nadine készítője Nadia Magnenat Thalmann, míg Geminoidot, az egyetlen férfikülsejű robotot Hiroshi Ishiguro alkotta. „A nők általában nagyon alulreprezentáltak mind a művészetekben, mind a technológiában. Szeretnénk nagyobb nyilvánosságot biztosítani ezeknek az alulreprezentált csoportoknak” – indokolta Lisa Zevi tervező, hogy alkotása, Ai-Da, a performanszművész, aki rajzol, fest és szobrászkodik, miért kapott női testet. Ai-Da figuráját egyébként Ada Lovelace angol matematikus, Lord Byron lánya ihlette, akit sokan az első számítógép-programozónak tartanak.
Az is a női robotok mellett szól, hogy a kutatások szerint az emberek előnyben részesítik a női hangokat. Karl MacDorman, a robotika és az ember-számítógép interakció szakértője kutatása során megállapította, hogy a nők egyértelműen jobban kedvelik a női, mint a férfihangot. A férfiak esetében ez nem ilyen közvetlenül kimutatható, de rájuk is jobb hatással van egy női, mint egy férfihang. Ugyanakkor a szakértő azt is feltételezi, hogy mivel a mesterséges intelligencia alkalmazásának első terepe az ügyfélszolgálat, információszolgáltatás volt, és ezt a segítő szerepet inkább a nőkhöz társítják az emberek, így ez a sztereotípia erősödött meg.
Kathleen Richardson, a brit De Montfort Egyetem professzora felidézte, hogy 15 évvel ezelőtt a laborban, ahol dolgozott, gyerekszerű robotokat alkottak, mivel azt feltételezték, hogy így nem tekintik fenyegetőnek az emberek a humanoidokat. Úgy véli, ez állhat annak a hátterében is, hogy ma inkább női alakot öltenek az ember formájú droidok. „A technológia egyre inkább beépül az életünkbe, és el kell oszlatni ezt a nagyon mély félelmet az elembertelenedéstől. Sokak szerint ijesztő, hogy a terminátorokat beengedjék az otthonukba.” MacDorman egyetért azzal, hogy ezek a félelmek is szerepet játszhattak a robottervezésben, különösen a kezdetekkor. Szerinte a női robotokat általában jobban megközelíthetőnek tartják, különösen a gyerekek, ezért a tervezők úgy ítélték meg, hogy a női androidok alkalmasabbak az ember-robot interakciós kísérletekre.
De Richardson azt gyanítja, hogy egy sokkal alapvetőbb indíték is szerepet játszhat a női robotok terjedésében. „Laura Mulvey szerint a férfi művészek a női alakokat általában alázatosnak, meztelennek, önállótlannak, a férfi vágyának tárgyaiként ábrázolták. Szerintem bizonyos értelemben ezt látjuk visszaköszönni a robotikában. Hiszen a robot sem érző lény, nincs benne élet, nincs önálló akarata.”
Ez rávilágít egy veszélyes tendenciára is: az ember formájú robotokat sokan szexkapcsolatra akarják használni. Mivel egy géppel könnyebb „randevúzni”, mint egy emberrel, hiszen a robotnak nincs lelke, nem lehet megsérteni, egyre többen fordulnak a humanoidok felé a valódi, hús-vér társ helyett. MacDorman úgy látja, hogy egész iparág épülhet erre. „Az emberi kapcsolatok rendkívül bonyolultak. Bármilyen intimitás kockázattal jár, de a mesterséges intelligencia esetében ettől nem kell tartani. Nincs visszautasítás. Pont ez az egyik óriási veszély, a mesterséges intelligencia gyakran szolgai természete táplálhatja az emberek nárcizmusát.” Természetesen a robottársak terjedésének – egyelőre – gátat szab a gépek magas ára, ugyanakkor a szakértő felhívta a figyelmet arra: ahogy vannak, akik megengedhetik maguknak a luxusautókat, úgy lesznek, akik képesek lesznek megfizetni az élethű műpartnert is.
