Főként ott alakultak ki vitás helyzeteket, ahol korábban csak növelt pótlékokkal sikerült egy-egy területen megtartani a munkatársakat. Az ő esetükben a mostani emelés nem nyújtott fedezetet a munkáltatói jogkörben biztosított „extra” pótlékaik arányos növelésére. Például Debrecenben az egyetemi klinikákon, ahol eddig az ügyeleti munkáért kiemelt ügyeleti pótlékot adtak, most ennek egy részét vissza akarják venni. A kötelezőn felüli pótlék megemelésére a fedezetet a helyi munkáltatónak kellene előteremtenie. A béremelésről szóló jogszabály szerint a 18 százalékos többletet az alapbérre és az ahhoz kötődő kötelező pótlékokra is megkapja a munkáltató, ám a saját döntésén alapuló pótlékokra nem, s ezek okozzák a problémát a legtöbb helyen.
Ezek kifizetését az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélyezi, de csak azokban az esetekben, amikor az intézménynek van rá fedezete. Az eladósodott munkáltatók pedig nem kapnak ilyen engedélyt – állítja a szakszervezeti vezető. Úgy látszik Debrecenben erre nincsen forrás, így a pótlék a vártnál csekélyebb növekedése miatt a klinikákon mintegy 200 szakdolgozó mondta fel az önként vállalható túlmunkát. Soós Adrianna szerint, ha nem sikerül megállapodásra jutniuk a már zajló egyeztető tárgyalásokon, akkor szeptembertől, a túlmunka felmondás hatályosulásával, ez már a betegellátásban is okozhat problémát.
Például kevesebb lesz műtét, megnyúlhatnak a most sem rövid várakozási idők ezeknél az ellátásoknál.
Van olyan hely is, például a Veszprém megyei és az irányítása alá tartozó ajkai kórház, ahol a szakdolgozók nem kapnak illetménypótlékot júliustól, így ott a bérek nemhogy nőttek volna, hanem átlagosan 40-50 ezer forinttal kevesebb lett az érintettek nettó keresete – mondta a szakszervezeti elnök, aki hozzátette, a FESZ itt is kezdeményezett tárgyalást a megyei kórház vezetőivel.
Van olyan egészségügyi szakdolgozó, aki hatvanezer forinttal kevesebbet visz haza a béremelés utánA védőnők egy szervezeti átalakítással most kerültek a megyei kórházak irányítása alá, közülük is nagyon sokan jelzik, hogy az új munkáltatóktól nem kapják meg valamennyi korábbi, az önkormányzatok által biztosított juttatásukat. Soós Adrianna szerint elvileg egy ilyen jogutódlással lezajló munkáltatóváltás után minden korábbi járandóságukat meg kellene kapniuk, ám ahány kórház, annyiféle megoldás született. A legtöbb helyen az utazási költségtérítést, cafetériát veszítették el, illetve egyes pótlékaikat vagy teljes egészében, vagy csak részlegesen nem fizetik ki nekik.
A szakszervezeti vezető szerint védőnők 40-60 százalékát érintik ezek a problémák.
Az alapellátó fogorvosok és háziorvosok mellett dolgozóknak járó 18 százalékos béremelés fedezetét eddig – noha volt rá ígéret – még nem kapták meg az őket alkalmazó orvosi vállalkozások. Mindez 7-8 ezer szakdolgozót érint. A Népszava gyors körkérdése szerint ugyan van olyan praxis, ahol az orvos megelőlegezte ezt az emelést, ám sok helyen inkább kivárnak. Békássy Szabolcs, az alapellátók kollegiális vezetője egy múlt heti körlevelében ugyanis arról tájékoztatta az érintetteket, hogy egy most tárcaegyeztetésen lévő jogszabálytervezet alapján „szabadon felhasználható” praxistámogatásként juttatná el a kormányzat ezt az összeget a vállalkozásoknak. Ezt azonban elutasítja a praxist vezető orvosok egy része, mondván ezzel akkorára nőne bevételük, hogy az adózási szempontból kedvezőtlen lenne számukra. Most aláírásgyűjtésbe is kezdtek, hogy a szakdolgozóiknak járó emelést inkább pántlikázott pénzként, bértámogatásként kaphassák meg. A MedicalOnline információi szerint az aláírásgyűjtést elindító Keczéry Attila háziorvos hétfőn arra kérte az alapellátásban dolgozó asszisztenseket, nővéreket, hogy ők is csatlakozzanak a petíciót aláíró már csaknem kétezer orvoshoz.