Már az is egyfajta különlegessége volt a találkozónak, hogy ezúttal egy döntéshozó, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is tiszteletét tette, nem úgy, mint a legutóbbi alkalommal. A tárgyaláson kiderült,
a „lex Szentgotthárd” kormányrendeletet (vagyis, hogy a tanárok törvénysértés – leginkább polgári engedetlenség – elkövetése után akár fél évvel is elbocsáthatók) a veszélyhelyzet lejártával visszavonja a kormány.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az ígéretekre hivatkozva azt írta, ez várhatóan legkésőbb december 31-ig megtörténhet.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke lapunkat arról tájékoztatta, ezenkívül semmi másban nem sikerült megegyezni.
– A sztrájkkövetelésként megfogalmazott béremelést továbbra is az uniós kifizetésekhez kötik.
Hiába idéztük fel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elszólását arról, hogy a pedagógusok béremelése 80-85 százalékának kifizetése a kormány dolga lenne, választ erre sem kaptunk. A nevelés-oktatást közvetlenül segítők és a technikai dolgozók érdemi béremelésétől is teljesen elzárkóztak – mondta a PSZ alelnöke.
Komjáthy Anna a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Országos Választmányának elnöke a Népszavának arról beszélt, „elképesztő, hogy már két éve megy ez a cirkusz.”
– Azt hallgatjuk, hogy nincs pénz a béremelésre. Két éve még volt, akkor kellett volna odaadni
– mondta Komjáthy.
A tárgyaláson ismét szóba került az a törvénytervezet is, amely megszüntetné, hogy a közszférában dolgozók béréből a szakszervezeti tagdíjat köteles legyen levonni a munkáltató és átutalni a szakszervezetnek. A tagdíjak befizetéséről így mindenkinek magának kellene gondoskodnia a továbbiakban, ami bonyolultabbá tenné a folyamatot és tagok elvesztését, tagdíjcsökkenést vonhat maga után.
– Maruzsa államtitkár szerint erről évek óta beszélnek, ő nem látja ennek a veszélyét. Mi viszont igen, és ezt jeleztük is
– mondta lapunknak Gosztonyi Gábor.
A tárgyaláson a szakszervezetek azt a választ kapták, hogy a kormány „nem szeretne” törvényt módosítani, és az érdekvédők által kért fix heti 22 óra helyett marad 24. (Eddig mozgó óraszám volt, heti 22-26, szeptembertől rögzítik 24-ben, a státusztörvénynek köszönhetően.)
Gosztonyi Gábor szerint lényeges adatról is tájékoztatta őket az államtitkár, miszerint a pedagógusok 50 százaléka dolgozik 24 tanóra feletti terheléssel, 20 százalék éppen 24-en állt, és 30 százalék, aki kevesebbet tanít, tehát az ő esetükben ez megnövekedett munkateherrel fog járni. A PSZ alelnöke jelezte: lesznek ebből még problémák, hiszen a státusztörvény életbe lépésével bevezetik az önként vállalt többletmunkát, illetve az eseti helyettesítések számát 30 alkalomról 60 órára emelik.
Vagyis a 24 tanórán felüli túlmunkákat nem fizetik majd ki az oktatásban dolgozóknak.