A szavazatok maximalizálását szolgálja a kormányzó lengyel kormánypárt, a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) által keresztülvitt referendum. A lengyel kormány négy kérdésből álló népszavazás jóváhagyását kérte az alsóháztól, amely csütörtökön adta rá áldását. Az októberi referendum az állami vagyon magánosításáról, a nyugdíjkorhatárról, a belarusz határon lévő acélkerítésről és a menekültek Európai Unión belüli elosztásáról szól. A kérdések színvonala az itthoni nemzeti konzultációéit idézi.
Így hangoznak: „Beengedjenek-e több ezer, Afrikából és a Közel-Keletről érkező menekültet? Felszámolják-e a kerítést a Belarusszal közös határon? Támogatja-e az állami vagyon külföldi szervezeteknek történő eladását, ami a lengyelek ellenőrzésének elvesztéséhez vezet a gazdaság stratégiai ágazatai felett?” Az utolsó pedig: "Támogatja-e a nyugdíjkorhatár emelését, beleértve a férfiak és nők 67 évre emelt nyugdíjkorhatárának visszaállítását?” (Ez utóbbi két kérdést menetközben fogalmazták át.)
A szejm rendkívül ülésén a Jog és Igazságosság uralta képviselőház először elutasította az ellenzéki többségű szenátus vétóját a nemzeti népszavazásról szóló törvény módosításával kapcsolatban. A jogszabály lehetővé teszi a parlamenti választás és az országos népszavazás egyidejű megtartását. Csütörtökön aztán a referendum megrendezését is jóváhagyták.
A referendumnak akad egy másik oka is. Miközben a parlamenti választási kampányra egy párt 40 millió zlotyt költhet, a népszavazások esetében nincs meghatározva ilyen pénzügyi korlát. Ráadásul bármely intézmény, állami vállalat vagy magánszemély bekapcsolódhat egy úgynevezett „tájékoztató kampány" keretében.
Különösen a migrációról megfogalmazott kérdés kavarja fel a kedélyeket. Júniusban az uniós belügyminiszterek megállapodtak a menekültügyi politika reformjáról. Ennek értelmében a menekültek befogadása a jövőben nem önkéntes, hanem kötelező lenne. A populista lengyel kormány bírálta a kompromisszumot, és néhány nappal később népszavazást írt ki. Ennek eredménye természetesen nem befolyásolja az uniós döntéshozatalt. Donald Tusk, az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) vezetője szerint
az összes népszavazási kérdés valójában a legnagyobb vádirat a hatalom és a politikája ellen.
Emlékeztetett arra, hogy az egyik a bevándorlók Lengyelországba hozásáról szól, miközben éppen a PiS-kormány az, amely az utóbbi időben a legtöbb legális és illegális bevándorlót hozta be Európába, a többi között muszlim országokból.
A nyugdíjkorhatárral kapcsolatos kérdésről szólva elmondta, általában éppen az tesz fel ilyen kérdést, aki ilyen lépést tervez. Emlékeztetett arra, hogy ma az ellenzékből senki sem szándékozik emelni a nyugdíjkorhatárt, mindemellett Morawiecki kormányfő az Európai Bizottságnak küldött dokumentumokban ígéretet tett az emelésre.
Végül az állami vagyon eladásával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, a lengyelek nem értenek egyet a kormány döntésével: a Lotos olajvállalat eladásával a Saudi Aramco (Szaúd-Arábia állami tulajdonú energetikai óriáscég) és Putyin szövetségesei számára. Ez utóbbi esetében a magyar Molra utalt, és arra, hogy Orbán Viktor kormánya az egyetlen az EU-ban, amelyik még mindig együttműködik Oroszországgal többek között az olajellátás ügyében. (A Mol a Lotos 417 kútjának megvásárlásával léphetett be a lengyel piacra.)
A 2015 óta kormányzó PiS vezet a közvélemény-kutatásokban, de összességében a kormány és az ellenzék pártjai fej fej mellett haladnak. A konzervatív értékek hangsúlyozásával és nagyvonalú szociálpolitikájával népszerűségre szert tett PiS több kérdésben is nyomás alá került. A liberális ellenzék például profitált a kormány politikája elleni tömegtüntetésekből és abból a dühből, amit sokakból a korlátozó abortusztörvény váltott ki.
Harmadik út az ismeretlenbe: Hosszú vajúdás után összefogott egymással két lengyel középpártNem ez az első eset, hogy a PiS-kormány a választás napján népszavazást akart tartani. 2015-ben az akkor frissen megválasztott elnök, Andrzej Duda - aki szimbolikus okokból kilépett a PiS-ből, de továbbra is hűséges annak vonalához - bejelentette, referendumot akar a nyugdíjkorhatár csökkentéséről.
A népszavazás azonban nemcsak az EU, hanem Németország ellen is irányul. Jaroslaw Kaczynski PiS-vezér az állami vállalatok privatizációjának kérdését Donald Tuskhoz és a német érdekekhez köti. Tuskot azzal vádolja Kaczynski: minél nagyobb teret akar engedni a német vállalatoknak Lengyelországban és a németek nevében jár el. „A hazugságnak a mai politikában van egy arca - Donald Tusk” - írta Mateusz Morawiecki miniszterelnök június végén a Twitteren (X). Kaczynski „népünk igazi ellenségének” nevezte az ellenzéki vezetőt. Szerinte „soha többé nem kerülhet hatalomra Lengyelországban”. – Menjen a maga Németországába, és ott tegyen kárt! - mondta Kaczynski.
A varsói parlamentben, a szejmben a referendumot jóváhagyó csütörtöki szavazás előtt Morawiecki Tusk felé fordulva ezt kiabálta: – Mindenről a németeket kérdezi, miközben Lengyelországban a lengyeleknek kellene dönteniük. Ezek az ellenzéket kirekesztő mondatok is ismerősen csengenek Budapesten.