Ahogyan az a nyilvánosan hozzáférhető kimutatásából kiderül, a Magyar Helsinki Bizottság tavalyi költségvetésének 12 százalékát tette ki a Nyitott Társadalom Alapítványoktól (OSF) kapott támogatás. Pardavi Márta, az emberi jogi szervezet társelnöke kérdésünkre elmondta, hogy ez az arány a korábbi években se haladta meg a 23 százalékot. Látszólag nem jelentene pótolhatatlan veszteséget, ha kiesne az OSF-től kapott összeg. Pardavi Márta szerint azonban nagyon is jelentős tételről van szó.
Való igaz – magyarázta –, hogy az Európai Unió többféle forrást is biztosít emberi jogi, demokráciapárti civil tevékenységre, de a támogatások kizárólag projektalapúak. Ezek jellegzetessége, hogy a pályázó szervezetnek évekre előre pontosan meg kell terveznie, mire fordítja az elnyert összeget. Az állandóan változó magyarországi körülmények között ez komoly nehézséget, gyakran teljesíthetetlen elvárást okoz.
Az OSF-től elnyerhető támogatás jóval rugalmasabban alkalmazkodik a tényleges körülményekhez, a civil szervezetek igényeihez. Az EU a 27 tagállammal szemben ugyanolyan feltételeket támaszt, az OSF viszont egy-egy régióra, vagy adott országra szabott szempontrendszerrel dolgozik.
Az OSF-től kapott működési támogatás nem pusztán irodabérlésre, rezsifizetésre és dologi kiadásokra használható fel, hanem lehetővé teszi, hogy a civil szervezet gyorsan és hatékonyan lépjen fel – például ügyvédi költséget fizessen – jogsértések esetén, előre nem tervezhető, váratlanul jött ügyekben. Pardavi Márta szerint ez a Magyar Helsinki Bizottság működésében (is) kulcsfontosságú.
A Szabad Európa nemrég írt arról, hogy „szinte teljesen” kivonul az Európai Unióból a Soros György által létrehozott OSF, amelynek vezetését az alapító nemrég átadta egyik fiának, Alexander Sorosnak. A lépés indoklása szerint az uniós intézmények és kormányok jelentős összegeket fordítanak az emberi jogok, a szabadság és a sokszínűség témáira, tehát éppen azokra a területekre, ahol az OSF is aktív. Az OSF egyik – lapunknak név nélkül nyilatkozó – szóvivője ellenben azt állította, hogy az alapítvány nem vonul ki Európából.
Szinte teljesen kivonul az Európai Unióból Soros György alapítványaMég nem örülhet a Fidesz, a Soros-féle Nyílt Társadalom átalakítása nem érinti a CEU Budapesten maradt részlegétA legrosszabb forgatókönyv szerint a jövőben egyáltalán nem jutnának támogatáshoz az OSF-től a szabadságjogok, a társadalom sokszínűség ügyével, a korrupcióellenes küzdelemmel foglalkozó civil szervezetek. Egyelőre azonban korántsem biztos, hogy így lesz. Pardavi Márta megjegyezte: az eddig támogatásban részesült civil szervezetek még mindig nem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, pontosan mi várható. A nyilvánosságra került információk alapján csak annyit lehet tudni, hogy az OSF az átszervezés és új stratégia megalkotásának folyamatában van, döntés erről 2024-ben várható.
Emberi jogi szempontból Magyarország egészen kivételes (kivételesen rossz) hely az EU-ban – állapította meg Pardavi Márta –, és nem lehet számítani arra, hogy az elmúlt években tapasztalt romló trend megfordul. Éppen ezért idehaza nem csökkenteni, hanem sokkal inkább növelni kellene az emberi jogokért és a demokráciáért küzdő civil szervezetek támogatását. Bár az OSF egy magánalapítvány, Pardavi Márta szerint az lenne a célszerű és felelősségteljes eljárás, ha az új stratégia véglegesítése előtt az alapítvány döntéshozói meghallgatnák az érintett szervezetek véleményét is.
Azonos álláspont
Lapunk is hírt adott arról a vitáról, amit Gulyás Márton, a Partizán műsorvezetője és Kőszeg Ferenc, az SZDSZ alapító tagja, a Magyar Helsinki Bizottság volt elnöke beszélgetése váltott ki. Az interjú után a Magyar Helsinki Bizottság elhatárolódott Kőszegtől a pedofília témájában tett kijelentései miatt. Kőszeg erre reagálva megvált a szervezet alapító elnöki címétől. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság másik társelnöke az esetről kiadott közleményen túl nem akarta kommentálni a történteket. Pardavi Mártát is megkérdeztük az ügyről: azonos állásponton van elnöktársával, szintén nem nyilatkozik.