A termelők gondban vannak, mert a gabonafélék ára a tavalyihoz képest alacsony, akadozik az értékesítés, és nem is látnak esélyt arra, hogy érdemben változzon év végéig a helyzet, aminek semmi köze az ukrán gabonához. Ez utóbbi azért is igaz, mert egy Brüsszellel kötött egyezség szerint szeptember 15-ig behozatali tilalom alá esik az ukrán gabona. Igaz, Magyarország mellett ugyanezt harcolta ki magának Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia is, ám ez az állapot aligha lesz tartható a jelzett időpont után. Ezt a kormányt képviselő Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár is elismerte a Szóvetés című podcastben Petőházi Tamással, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnökével beszélgetve.
Megoszlik a termelők véleménye, mennyire helytálló az agrártárca hivatalos kommunikációja az új búza tonnánkénti 60 ezer és az őszi árpa 50 ezer forintos jelenlegi áráról. Ez köszönőviszonyban sincs a valósággal – reagált Lempert László, Békés megyei Kétegyháza mellett gazdálkodó vállalkozó, aki szerint Kelet-Magyarországon leginkább 52 ezer forintot lehet most kapni az új búza tonnájáért, míg az őszi árpáért legfeljebb 40 ezret. Lehet, hogy Budapest környékén és a Dunántúlon ilyen áron cserél gazdát az árú – tette hozzá.
Némileg másként látja a helyzetet két másik, magát megnevezni nem akaró Békés megyei gabonatermeléssel foglalkozó vállalkozó, aki szerint a minisztérium számai majdnem pontosak. Tapasztalataik szerint 55-57 ezer forintért értékesíthető az új búza, és nagyjából – itt már jelentősebb a különbség – 40 ezerért az őszi árpa, amennyiben hektolitersúlya nem megfelelő. Hallottunk olyan gazdálkodói véleményt is, hogy a takarmánybúza eladhatatlan, amit más termelők azzal egészítettek ki, hogy a rossz minőségűek esetében valóban ez a helyzet.
Politikai szemfényvesztésnek tartja Lempert László azokat a sokat ismételt kormányzati kijelentéseket, hogy a csapadékos időjárás miatt rekordnagyságú lesz a kalászosok, a napraforgó- és a kukoricatermés.
Saját földjein nagyjából 6 tonna búzát tudott hektáronként megtermelni, amihez hozzátette, hogy Dél-Békésben általánosnak mondható a hektáronkénti gyengének számító 3,5 tonnás termés. Mások ennek kapcsán úgy nyilatkoztak, hogy akadt példa Délkelet-Magyarországon 7,5 tonnás hektáronként termésre, és 4 tonnásra is. Egy a termelésben és a gabonakereskedelembe is érdekelt mezőgazdasági szereplő lapunknak úgy fogalmazott: átlagos volt az idei gabonatermés, semmi kiugrót nem produkált az ágazat.
Rossz a hangulat a hazai gabonapiacon, alapvetően azért, mert a gazdálkodók mást vártak és másra számítottak, mint ami bekövetkezett – hallhattunk egy békési mezőgazdasági vállalkozótól. A kijelentés mögött meghúzódó számok segítenek megérteni a helyzetet. Tavaly novemberben 100-110 ezer forinton lehetett előkötésre szerződni az idei búzára a kereskedőkkel, ami idén február-márciusra ez 80-90 ezerre csökkent, nyárra pedig 60 ezer forintra. Sokan arra spekuláltak tavaly év végén, hogy a tonnánkénti 100-110 ezer forintnál is magasabb áron lesznek képesek eladni az idei étkezési búzát.
Ők alaposan csalódtak, de ezért legfőként maguknak tehetnek szemrehányást – tette hozzá a neve elhallgatását kérő gazdálkodó.
Ráadásul ennek a termelői magatartásnak élesen ellentmondtak a tények. A tavalyi rossz termés ellenére a hazai gabonaraktárak – ahogy Lempert László fogalmazott – „dugig voltak”. Nem utolsó sorban azért, mert Ukrajnából és Romániából nagy mennyiségben érkezett Magyarországra az étkezési gabona. Teljesen legálisan. Azt is tudni lehetett tavaly év vége felé, hogy az elmúlt éveknél nagyobb területen vetettek gabonát a magyar gazdák, így várható volt, hogy terményfelesleg fog kialakulni. Nem keresleti, hanem kínálati piac lesz, amiben természetszerűleg a felvásárolók fogják diktálni az alacsonyabb árat. Ez be is következett.
Nem mentette meg a GDP-t
A kormányzati propaganda része volt, annak folytonos ismétlése, hogy a kiugróan jó mezőgazdasági termelés nagyot lendít a gyengélkedő magyar gazdaságon, és szépen fogja kozmetikázni a GDP-adatokat – mondták el a Népszavának az ágazat szereplői közül többen. A kalászosok esetében mára kiderült, hogy a termés átlagos, legfeljebb a tavalyi, az aszály miatt katasztrofális terméshez mérten nevezhető jónak. A most napvilágra került negyedéves GDP-jelentésből éppen az válik világossá, hogy a mezőgazdaság nem lett megmentője a hazai gazdaság egészének. Ez azért is nehéz lett volna, mert a teljes hazai GDP 3-4 százalékát adja az agrárium.
Kinevették őket, de nem kellett volna
A hazai gabonakereskedelem szereplői közül már idén márciusban arra figyelmeztettek, hogy raktározási gondok lesznek a idén a gabona esetében. Akkor megmosolyogták őket, mára kiderült, hogy nekik lett igazuk. A gabonatermelőket különböző módon érinti a jelenlegi helyzet. Nincs mozgás- és játéktere azoknak a szereplőknek, akik nem tudják maguk szárítani és tárolni a kalászosokat. Kénytelenek eladni, vagy választhatják a bérraktároztatás lehetőségét. A lehetőségek itt azonban elfogytak.
Valamivel jobb a helyzetük azoknak, akik képesek maguk tárolni, de borúlátóak ők is, mert nem látnak esélyt arra, hogy belátható időn belül emelkedne a búza és az őszi árpa ára. Így kivárnak, bár ennek úgy tűnik, túl sok értelme nincs.
Valamennyi általunk megszólaltatott gazdálkodó jelezte: a termelés költségei tavaly óta is meredeken emelkedtek, döntően a gázolaj és a növényvédő-szerek drágulása miatt, így az egy hektárra vetített termelési költség most 400 ezer forint. Figyelembe véve a jelenlegi árakat,
durván 100 ezer forintot buknak
a gazdálkodó hektáronként.
Az ukrán gabona nem számít
Az általunk megkérdezett hazai gabonatermelők szerint lényegében semmi nem fog változni a hazai piacon, ha feloldják az ukrán gabona behozatali tilalmát. Az ágazat szereplői sokkal inkább politikai, mint gazdasági lépéseknek nevezik a kormány ez ügyben tető alá hozott egyezségét Brüsszellel. Ukrajna valóban globális játékos a világ gabonapiacán. A közel 40 milliós lakosságú ország saját ellátásán túl megközelítőleg 70 millió tonna gabonát ad el külföldön, aminek becslések szerint 40 százaléka az EU-tagállamokban talál gazdára. Szállítási kapacitásait jelzi, hogy tengeri kikötői zavartalan működés esetén havi 5 millió tonna elszállítását teszik lehetővé.
Elveszett az olasz piac
A rendszerváltás előtt hazánkban 15 millió tonna gabonát is megtermeltek, hogy aztán a tulajdonviszonyok átalakulásával a termelés egésze is megváltozzon. A megtermelt gabona mennyisége 8-10 millió tonnára csökkent, amiben nem kizárólag az játszott szerepet, hogy nagyüzemi termelés megszűnt, hanem közben – ha kicsit lassan is – a külpiacok is megváltoztak. Közel sem volt akkora kereslet a magyar gabonára a keleti piacokon, mint az azt megelőző évtizedekben. A magyar gabona legnagyobb felvevőpiaca az olasz volt, ahová évente közel 1,5 millió tonnát a szállítottak. A tavaly márciusban elrendelt magyar gabonakiviteli tilalom miatt Magyarország elvesztette a teljes olasz piacot, ami a korábban ott értékesített mennyiség miatt rendkívül fájdalmas vesztesége volt a magyar gazdáknak. Kell-e mondani, hogy a magyar gabona jelentette űrt az ukrán gabona töltötte be.
