Maruzsa Zoltán: Jöhetnek a béralkuk, a költségvetésben van fedezet a tanárok 10 százalékosnál nagyobb béremelésére

A jövőben előfordulhat, hogy egy ugyanolyan végzettséggel, érdemekkel rendelkező tanár az egyik iskolában többet, a másikban kevesebbet kereshet. Ha nehezen kapunk informatikatanárt, akkor neki többet kell fizetni – nyilatkozta lapunknak a köznevelési államtitkár. Interjú.

Hamarosan becsöngetnek, de a tanév rendjének végleges formája még nem jelent meg. Ez nem okozhat gondokat a tanévkezdésben?

A tanév rendjéről a tárgyalások rövidesen lezárulnak, a rendelet várhatóan a jövő héten megjelenik. Az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden, hiszen minden zárva van, a kollégák a szabadságukat töltik. A tanév rendjéről szóló jogszabály általában jóval korábban megjelenik, de idén volt egy lényeges változás: július 15-étől lépett hatályba az új pedagógus életpálya törvény, ami a tanév rendjének szabályait is módosította. Ugyanakkor a későbbi kihirdetés nem okoz gondot. A tanítás szeptember 1-én mindenképpen elkezdődik, az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor.

A tervezet szerint hosszabb lesz a téli és a tavaszi szünet, a nyári szünet viszont rövidül, egy héttel tovább tart majd a tanév. Erre miért volt szükség?

A törvény korábban a szeptember 1-i kezdő tanítási napot és a június 15-i zárást is rögzítette, illetve előírta a 180 tanítási napot, ami többször fura megoldásokat eredményezett. Előfordult, hogy a téli szünet kezdete szinte már ráfutott a karácsonyra, januárban két-három napos héttel kezdtünk, a tavaszi szünet pedig csak egy pár napos, csütörtöktől keddig tartó időszak volt. Számos iskola a szünetek előtt vagy után három napra tanítás nélküli munkanapokat adott ki. A téli szünet tavaly január 8-áig tartott, elsősorban energetikai okokból, ennek a visszajelzések szerint nagyon jó volt a fogadtatása, nem kellett szinte rögtön szilveszter után visszamenni az iskolába. Jövőre a tavaszi szünet is egy teljes hétig tartana, szerintem ennek is többen örülni fognak. A tanév egy héttel tovább, június 21-éig tart, azonban marad a 180 tanítási nap. Van olyan vélemény, hogy nyáron, a nagy melegben már nem lehet tanítani, de klimatikus szempontból ez a pár nap nem okozhat jelentős változást vagy kellemetlenséget. Szlovákiában például június 30-áig tart a tanév, a külső hőmérséklet szinte ugyanolyan Pozsonyban, mint Győrben, az iskolák klímaberendezésekkel való ellátottsága is hasonló. A középiskolai beiratkozást viszont a Nemzeti Pedagógus Kar kérésére eltoljuk három nappal, hogy ne legyenek adminisztrációs problémák, és a szóbeli érettségi lebonyolításához is adunk plusz három napot.

Nem jelent még meg az új pedagógus életpályatörvény végrehajtási rendeletének végső változata sem, miközben a törvény egyes részei már hatályba léptek. Ezzel mi a helyzet?

Az új pedagógus-életpályatörvény kijelöli a legfontosabb kereteket: jelentős béremelést, heti 24 óra tanítást, 10 hét szabadságot, teljesítmény alapú bérezést biztosít a tanároknak. A törvényt követi a részletesebb végrehajtási rendelet, amelyről még nem zárultak le az egyeztetések a szakmai és az érdekvédelmi szervezetekkel, az összes nyitott kérdésen szeretnénk végig menni. Abban bízom, hogy a héten le tudjuk zárni a tárgyalásokat, a rendeletet pedig tanévkezdés előtt kihirdetjük.

A szakszervezetek szerint nemcsak a rendeletek későbbi megjelenése, hanem a tanárhiány is okozhat gondokat a tanévkezdésben. Nemrég azt nyilatkozta, szó sincs arról, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna a rendszerből, ezt csak a “baloldal” mondogatja. Ön szerint mennyien hiányoznak?

Az, hogy mennyi kollégával látjuk el a feladatokat, és ez hogyan változott az elmúlt években, publikus adat, a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiban meg lehet találni. Látszik, hogy 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együttesen 165 ezer és 170 ezer között mozog, azt mondani, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna, megalapozatlan állítás. Ugyanakkor az is látszik, hogy 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van most kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben összesen, vagyis a tanulólétszám csökkenése sokkal jelentősebb volt, az egy tanárra jutó diákok száma pedig az uniós átlagnál is kedvezőbb nálunk.

A Civil Közoktatási Platform az Oktatási Hivataltól kért adatokat, ezek szerint a 2022/2023-as tanévben több mint 4800 pedagógus jogviszonya szűnt meg. Ők sem fognak hiányozni?

Évente 8-9 ezerre tehető az állásváltások száma, ebben azok is benne vannak, akik megszüntetik a jogviszonyukat, majd egy másik iskolában kezdenek tanítani. A lemondások, a nyugdíjba vonulások száma minden nyáron 4500 körülire tehető, de aztán ez visszarendeződik, augusztus 31-éig sokan be is lépnek. A pedagógusképzésben június végén közel 6 ezren végeznek, közülük is sokan jönnek ebben az időszakban. Emellett a nyugdíjasok tovább foglalkoztatása is egyszerűsödött, a bérüket és a nyugdíjukat is megkapják, ezért a nyugdíjba vonulók legalább fele a pályán marad, ami komoly erőtartalék.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint az elmúlt tanévben mindössze 1884 volt a pályakezdő pedagógusok száma, a nyugdíjba vonulóké ennek legalább kétszerese. Ezt nem tartja problémának?

Ez csak a köznevelésre vonatkozó adat, a szakképzésben megjelenők száma nincs benne, ott tavaly további 561 fő kezdett, a két területen tehát együttesen 2445 fő. Amennyiben visszanézünk mondjuk négy tanévet, akkor látható, hogy nincs nagy változás, a 2019/2020-as tanévben 2339 fő volt a friss pályakezdők száma. Egy pedagógus diplomával nem feltétlenül helyezkedik el mindenki a köznevelésben, a nyelvtanárok közül sokan például nyelviskolákban, mások az oktatás más területein kezdenek dolgozni. A pedagógusok többsége ráadásul hölgy, akik nem minden esetben helyezkednek el közvetlenül az egyetem után, hanem csak később, családalapítás után jelennek meg nálunk. Természetesen a cél az, hogy fiatalítsuk a pályát, ezért a jövőben nem lesz az életkornak szerepe a bérezésnél, ez a fiataloknak kedvező változás. A tankerületi igazgatókat, iskolaigazgatókat pedig arra ösztönözzük, ha van a látókörükben olyan fiatal pedagógus, aki szívesen dolgozna, tegyenek neki kedvező ajánlatot. A jövőben egy nyugdíjba menő kolléga bérét is oda lehet adni egy pályakezdőnek, ha kellően ígéretes.

Az új életpályatörvény sávos bérrendszert vezet be, egy pedagógus bére bruttó 430 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet. Hogy ki mennyit kap, a munkáltató döntheti el, különböző szempontok szerint. Az egyik ilyen a pedagógus munkakör „munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége”. Ez konkrétan mit jelent?

Azt, hogy a munkáltató mérlegelhet. Amennyiben az adott iskolában nagy szükség van például egy matematika-informatika szakos tanárra, akkor magasabb bért ajánlhat számára.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a szakképzés után a köznevelésben is lesznek béralkuk?

Igen, sávos keretek között. Ha nehezen kapunk informatikatanárt, akkor neki többet kell fizetni, és ez kezelni fogja a hiányt.

De így az is előfordulhat, hogy egy ugyanolyan végzettséggel, tapasztalattal, érdemekkel rendelkező tanár az egyik tankerületben vagy iskolában többet, a másikban kevesebbet kereshet, ha a munkáltató úgy állapítja meg.

Igen, előfordulhat, de ez a realitás. Ha az egyik intézményben nagyobb szükség van matek-informatika tanárra, mint egy másikban, ahol a feladat ellátása megoldott, akkor magasabb bért ajánlhat a munkáltató. Intézményenként eltérő, hogy hol milyen szakos tanárokra van leginkább szükség.

A szakszervezetek szerint részletesebb szabályokra lenne szükség a bérek megállapításánál, hogy ne legyenek hatalmas különbségek. Terveznek további szabályozást?

Azt érzékelem, hogy a szakszervezetek bizonyos értelemben a korábbi bértáblát szeretnék visszacsempészni, amiben részletesen meg volt határozva, hogy milyen fokozattal, hány évente, mennyi bér jár – eddig 114 kategória volt, a végzettség és az életkor meghatározta a fizetést. Ezen változtatunk, rugalmasabbá tesszük a rendszert, kedvezünk a fiatalabbaknak, akiket egyébként éppen az idősebb pedagógusok hiányolnak a pályáról. A törvény sem ad felhatalmazást arra, hogy ezeket a felvetéseket rendeletben rögzítsük.

Az viszont szempontként szerepel a törvényben, hogy a munkáltatónak a saját gazdasági lehetőségeit is figyelembe kell vennie. Vagyis hiába adna magasabb bért, ha nincs rá keret.

Költségvetési szempontból a sávos bérezés nyilvánvalóan nem azonos a felülről nyitott költségvetéssel. Ahogy azonban több ütemben érkeznek a béremelés forrásai, ebben a rendszerben pillanatok alatt képesek leszünk azokat leteríteni, nem kell például megnyitni a költségvetési törvényt, hogy módosítsuk a vetítési alapot. Az új struktúrával fogadóképesebbé vált a rendszer.

A kormány továbbra is az uniós forrásokra vár a nagyobb arányú pedagógusbér-emeléshez, miközben a béremelés nagyobb részét saját forrásból kell megvalósítani, a támogatás annak csak egy kisebb szelete. Miért kell még mindig az EU-ra várni?

A kormány a maga részét 2022 január óta fizeti, a tavalyi és az idei 10-10 százalékos emelés is a nemzeti költségvetésből valósult meg, ahogy most júliustól a plusz 20 százalékos esélyteremtési illetményrész bevezetése is azoknak, akik felzárkózó vagy kedvezményezett települések iskoláiban dolgoznak. Felemeljük a garantált bérét azoknak is, akiknek a fizetése nem éri el a törvényben meghatározott bérsávok alsó határát, vagyis nem igaz, hogy a kormány ne nyúlna a zsebébe. Az, hogy a nagyobb arányú béremelés össze van kötve az uniós forrásokkal, pénzügyi stabilitási kérdés. Ha legalább azokon a területeken, ahol nincs vitánk az Európai Bizottsággal, megkezdődne a támogatások beáramlása, bátrabban és nagyobb ütemben lehetne folytatni a béremelést. De ha a kormány ezt felelőtlenül teszi, a tervezett uniós források pedig nem érkeznek meg, túlzott deficiteljárásba kerülhetünk, és akkor az lenne probléma.

A költségvetésben egyébként van fedezet nagyobb, 10 százaléknál magasabb pedagógus-béremelésre?

Van. A kormányzat évek óta egy kalapba teszi a béremelések fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy a kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. A Belügyminisztérium felé jelenleg az az ígéret, hogy a jövő évben a legalább 10 százalék biztosítva lesz. Az idei évre is ennyi volt az ígéret, azt az őszi bérintézkedésekkel egyébként meg is haladjuk. A legjobb az lenne, ha 2024 januárjára megindulna az uniós pénzek beáramlása, abból ez az alap tovább tölthető, és a pénzügyi stabilitás is biztosított marad. Amennyiben így lesz, a tortából nagyobb szeletet lehet hasítani.

Nemrég azt nyilatkozta, az oktatás és a diákok teljesítménye nálunk a nemzetközi mérések alapján is javul, a „baloldal” ebben a kérdésben sem mond igazat. Ugyanakkor a Magyar Tudományos Akadémia is arra figyelmeztetett, hogy nemzetközi mérések szerint a magyar diákok eredményei hosszabb távon jelentősen romlanak, a gyengén teljesítők aránya növekszik, a korai iskolaelhagyóké pedig nem csökken. Az MTA is téved?

Ezek csak részigazságok, lehet, hogy így lesz, lehet, hogy nem. A korai iskolaelhagyás mértéke 20 éve a 11-13 százalék közötti sávon mozog, érdemben nem romlott és nem is javult, amit egyébként az előző kormányokhoz hasonlóan nagy erőfeszítések árán tudtunk csak szinten tartani. A hosszú távú romlás az egész OECD átlagra igaz, az OECD átlag a mérések kezdete óta 1,3 százalékkal romlott, és sajnos tovább fog romlani. A 2022-es PISA eredmények idén decemberben várhatóak, az OECD előzetes kommunikációja szerint a Covid-hatás látványos lesz. Én nemzetközi szinten további jelentős romlásra számítok. Figyeljük az egyes országok méréseit, és azok komoly csökkenést jeleznek előre.

És hazai szinten?

A magyar eredményekben lesz, ami javul és lesz, ami romlik, de utóbbi nem olyan mértékű, mint amilyen a nemzetközi átlag lesz, így a relatív helyzetünk javulhat.

Új helyettest sikerült találnia Kisfaludy László júniusi lemondása óta?

Van jelölt, remélem, iskolakezdésre munkába állhat.