„Nincs könnyű dolga annak a gyereknek, aki szeretne tájékozott lenni. A hírportálok, hírműsorok számára emészthetetlenek. A böngészőben nem tudja, merre induljon, az online újságokat nem neki írják. A gyerektartalmak viszont mindenről szólnak, csak a világról nem: mackókat, szuperhősöket és hercegnőket próbálnak eladni neki. Ezen akarunk változtatni” – olvasható a tervek szerint hamarosan induló, Kispolgár című mobilújság bemutatkozásában. A kezdeményezéssel a HVG munkatársa, a karcos publicisztikáiról ismert Tóta W. Árpád állt elő. Kap is hideget-meleget a kormányoldal hírverőembereitől.
Jacht és pusztai metró
Nagyot téved, aki azt hiszi, a NER-t kíméletlenül ostorozó tartalmak is lesznek a leendő újságban. Ezek továbbra is a felnőtteknek szánt felületeken lesznek elérhetők.
„Itt olyanok fognak írni, akik képesek fogalmakat elmagyarázni a leendő olvasóknak” – mondta el lapunk érdeklődésére Tóta W. Árpád. Eleve más fókusszal fognak dolgozni. Hiszen sok olyan hír jön velünk szembe, amelyek egy online portál esetében azonnal mehetnek fel vezető hírbe az oldalra, de a gyerekeket nem érdekli. Ezért ennek figyelembevételével választják ki a témáikat. „Mészáros Lőrinc jachtja éppenséggel belefér, de a mindennapos politikai cicaharc, mint hogy mit mondott Varga Judit, már nem, mert az nem nekik szól” – fejtegette. Naponta hat-nyolc alaposan kidolgozott anyagot terveznek közreadni, amelyekben szerepet kapnak a napi hírek. Amikor nem történik semmi, akkor főszerepbe kerülnek az időtlenebb anyagok – mint például, hogy milyen manapság Oroszország, vagy mi az az infláció.Nem csoda hát, ha a kormánypárt nyilvános szövegközlő felületei már tollhegyre tűzték a kezdeményezést. A tendenciózus támadás ékes példája a Magyar Nemzet egyik közlése, amely a „Gyermekek balliberális agymosása mikroadományokból” címet kapta. A leendő újságot már jó előre propagandának minősíti, holott még egyetlenegy „szám” sem jelent meg. Tóta W. Árpád szerint ez azt jelzi, hogy az állampártnak okvetlenül kell valamilyen ellenségkép, s ennek egyik kivetülése a Kispolgár. „Valószínűleg akkor is megtaláltak volna, ha egy új, felnőtteknek szóló hírportál létrejöttén kezdenék dolgozni – mint az történt a Telex esetében. A propaganda gondolkodása fasisztoid, abba nem fér bele a sokszínű, plurális nyilvánosság” – értékelte a hatalom zsoldjában állók hozzáállását a publicista.
Az érdeklődők amúgy két mintapéldányt is megtekinthetnek a Kispolgár oldalán. Átböngészve a tartalmakat, elfog az érzés, hogy akár még egy aktív újságíró is tanulhatna abból a fajta közszolgálatiságból, amely a megjelent tartalmakat jellemzi. „Bezárnak tíz vasútvonalat, búcsúznak a pusztai metrók” – ez a vasúti bezárásokról szóló anyag címe. Az írás egyszerűen és közérthetően magyaráz el egy olyan problémát, amely nagy visszhangot váltott ki az utóbbi hetekben.
Ellen- helyett együttérzés
A lapban a tervek szerint hangsúlyos figyelmet kap a szolidaritás, s annak bemutatása, hogy élnek az országban olyan gyerekek is, akiknek kevesebb jólét adatott meg. Ezért a kezdeményező együttműködik az Igazgyöngy Alapítvánnyal, amely 1999 óta a terepen küzd a gyermekszegénység ellen az egyik leghátrányosabb régióban, Berettyóújfalun és környékén. Aligha lehetett volna nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező szervezetet találni. Vezetője, L. Ritók Nóra úgy érzi, nem a sötétben tapogatóznak, mivel már korábban is keresték meg őket olyan iskolák, ahová tehetősebb diákok járnak, mivel szerették volna, ha ezek a tanulók is találkoznak a társadalmi leszakadás jelenségével. Alapítványuk létrejötte óta dolgoznak az ilyen gyerekek – szakszóval szólván – érzékenyítésén.Ha szociálisan érzékenyek, szolidárisak lesznek felcseperedésük során, akkor feltehetően egy másfajta felnőttnemzedék válik belőlük, amely kísérletet tesz a kérdés kezelésére. Mivel már sokfajta módszerrel próbálkoztak, ezért a tapasztalatokat figyelembe véve tudnak valamit kitalálni a leendő olvasóknak. „Nagyon érzékeny a téma, mert nemcsak azt kell nézni, kiket szeretnénk érzékenyíteni, hanem a másik oldalt is. Egy felnőtt tudja értelmezni, mit jelent szegénynek lenni, de egy gyerek nem így éli meg” – magyarázta L. Ritók Nóra. Ők mindig azon életkörülmények között keresik boldogságukat, ahol élnek, mivel számukra az a természetes. Sokszor kérdezik, miért van az, hogy az ő rajzaik is vidámak, erőt sugároznak, miközben alapvetően szegény környezetből jönnek. Éppen ezért nem a szomorúságot plántálják beléjük, hanem azt, éljenek meg mindent a maguk természetességében. Emellett van még egy csapda: ne a lenézés alakuljon ki az érzékenyítésre szánt gyerekekben. A szakember egyúttal hibáztatta a kormányzati kommunikáció azon elemét is, amely azt a káros sztereotípiát sulykolja, hogy ezen emberek kizárólag maguk tehetnek nehéz sorsukról. „Mi, akik a terepen dolgozunk, generációkon keresztül pontosan be tudjuk mutatni, melyek azok a szociális minták, amelyek átöröklődnek.
Látjuk, tud-e hatékony lenni az intézményrendszer az ügykezelő szemléletben, miközben az okokkal nem foglalkozik. Ezt a gyerekekkel nyilván nem lehet megértetni, de azt fontos volna, hogy szolidárisak legyenek, és ne a hibáztató attitűd legyen meghatározó számukra”
– érzékeltette L. Ritók Nóra.
Elférő vélemények
A Kispolgár ugyan egy újság lesz – mobilalkalmazásként –, de átvitt értelemben talán többről is szól, már amennyiben sikerül megmaradni az eredeti terveknél. Talán szól arról is, hogy mennyire képesek a jövendő generációk tagjai elfogadni és befogadni az írásos szöveget. Szomorú tény, de e korosztály körében kikopott az olvasás hagyománya. Fő tájékozódási felületük a TikTok, s a többség számára unalmas a könyvek forgatása. Szólhat arról is, miként ér el a fiatalokhoz a politika. Manapság már tömegek „követnek ki” olyan oldalakat a Facebookon vagy a közösségi médiában, amelyek a közéletről szólnak.A lap indulásának pénzügyi hátterét mikroadományokból igyekeznek előteremteni, de tárgyalnak intézményes támogatókkal is. Egy ilyen lap elindítása rávilágíthat a köznevelési rendszerben tapasztalható hiátusokra is. A porosz típusúnak tartott oktatási rendszer évtizedek óta a hétköznapi életben alapvetően használhatatlan tudásra helyezi a hangsúlyt. Elvárás a diákokkal szemben egy másodfokú egyenlet megoldása vagy a rigómezei csata évszámának bebiflázása – ám arra jó eséllyel nem készítenek fel az órákon, milyen veszélyei vannak az eladósodásnak, vagy éppen az marad ki, mi fán terem az áfa.Adódik a kérdés: egyfajta demokráciára való nevelés a Kispolgár küldetése? Tóta W. Árpád erről azt mondja, nem abban az értelemben szeretnének nevelni, hogy elmondják a gyerekeknek, mi a helyes, vagy mi nem.
„Hisszük, hogy önmagában is erősíti a demokráciát, ha valakinek képes átfogni a tudata, hogy van több olyan álláspont, amelyek elférnek egymás mellett”
– fogalmazott. Egy év alatt szeretne tízezer olvasót elérni, bár a gyerekek visszajelzései, az olvasói levelek fogják motiválni a szerzőket. S persze a lap szimbolizálja a hazai sajtó helyzetét. A NER tizenharmadik évében a sajtótermékek túlnyomó többsége a túlélésért küzd, számos médium működése függ az információfogyasztók adományaitól. Az alapító nem tagadja, van bőven bizonytalanság a projektben, viszont a növekedésre is akad lehetőség, mivel a potenciális olvasói réteg több százezres. Lehet majd vitatkozni a Kispolgárban olvasott tartalmakról, a stílusról, miegymásról. A kezdeti próbálkozásokat látva megállapítható, igényes és érdekes kiadvány van születőben, amely fontos szerepet tölthet be. S ha a projekt valamilyen módon mégis elhasalna, akkor bizonyos, hogy rosszabb lenne a nyilvánosság hazai helyzete, még akkor is, ha egyetlen számot sem „vehetnénk kézbe”. A lendület mindenesetre ígéretes, a szélsőséges támadások ellenére vagy tán éppen ezért: a propaganda ingyen is teszi a dolgát az ismertség és a rokonszenv megteremtéséért.
Világra nyitott szemmel – a könnyekig
A demokratikus nevelés reformjához meg kell határozni, milyennek képzeljük a „jó állampolgárt”, fogalmaz az Egyensúly Intézet két évvel ezelőtti javaslatcsomagja, mivel a demokratikus készségek fejlesztése idehaza megoldatlan. A 2020-as Nemzeti alaptanterv az állampolgári ismereteket önálló, de tematikailag túlzsúfolt és alacsony óraszámban tanított tárgyként vezette be a 8. és a 12. évfolyamon, ám sem az intézményrendszert, sem a pedagógusokat nem készítették fel az új feladat ellátására. Az intézet szerint olyan emberképet kell meghatározni, amelynek része 1. az állampolgári autonómia/önvezérlés és 2. a differenciált ítéletalkotás képessége, 3. az érvelési készségek és a demokratikus vitakultúra magabiztos használata, 4. a kíváncsiság és a világra való nyitottság, 5. az empátia és a szociális készségek, 6. az állampolgári felelősségtudat és a normakövetés, 7. az együttműködés képessége. A diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra, fogalmaznak, hogy élet közeli, gyakorlati helyzetekben tapasztalhassák meg a demokratikus részvétel erejét, a békés egyet nem értés lehetőségeit és a közügyek befolyásolásának fontosságát. Mi tesszük hozzá: a diáktüntetések másfél éves időtartama alatt a világra nyitott ifjúság szembenézett a feladattal, a karhatalom nevelő célzatával és a könnygázzal is…
