infláció;Orbán Viktor;gazdaságpolitika;drágulás;Eurostat;élelmiszerárak;

Élen a magyar drágulás, kilencedik hónapja vezetjük az uniós inflációs listát

Az eurózónában 5,3, az Unióban 6,1 százalékra csökkent az áremelkedés üteme júliusban, vagyis továbbra is kiemelkedő mértékben vezet a magyar pénzromlás.

Az Eurostat összesítése szerint az Unió 27 országa között továbbra is bajnok a magyar infláció. A KSH mérése szerint ugyan 17,6 (uniós módszertan szerint mérve 17,5) százalékra mérséklődött a hazai pénzromlás üteme az előző havi 20,1 százalékról, ám ez is kiugróan magas a bennünket 10,3 százalékkal követő Lengyelország és az eurozóna­tag Szlovákia előtt. Csehország alig lemaradva 10,2 százalékkal ért be a negyedik helyre. Az egykori visegrádi tagállamokat az uniós átlagnál jobban sújtja az infláció, ami az élelmiszerpiaccal és a hasonló energiabeszerzési szerkezettel magyarázható. Magyarország sajátos kiemelkedésének okát a kormány gazdaságpolitikájában kell keresni, mint költekező költségvetés, osztogató monetáris, és jövedelempolitika.

Az Eurostat adatai szerint a környező országokban összességében a magyarnál sokkal jobb az inflációs helyzet: Romániában az árak 8,9, Horvátországban 8, Ausztriában hét százalékkal emelkedtek egy év alatt. Az EU-ban átlagosan 6,1, az eurózónában 5,3 százalék volt az infláció, a legalacsonyabb áremelkedést Belgiumban (1,7) Luxemburgban (2) és Spanyolországban (2,1) mérték – vagyis mindössze két eurózóna-tagország teljesíti jelenleg az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célját. Ezzel együtt a Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint, a számok alapján úgy tetszik, hogy a másodkörös, mögöttes árnyomás elérte a tetőpontot az eurózónában – ez viszont jó hír a magyar infláció szempontjából is, hisz a külső környezet is támogatja a hazai áremelkedések mérséklődését.

Az EU-ban is és Magyarországon is az élelmiszerek drágulása okozta a legnagyobb gondot, ám a különbség itt is hatalmas Magyarország kárára, de már korántsem olyan mértékben, mint fél évvel korábban. Az Eurostat mérése szerint az EU-ban átlagosan 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt az élelmiszerek. Az értékek a magyar 22,1 százalék és a dán 6,6 százalék között mozognak. A régióban magas az élelmiszer-infláció, hisz a lengyeleknél 16,8, a szlovákoknál 16,5, a románoknál 16,2 százalékkal drágult az ennivaló. Az alsó bolyban Dánia mellett Portugália és Finnország található – vagyis nincs egyértelmű mintázat – például a mediterrán zöldség- és gyümölcstermelő országokban átlag vagy akár afelett emelkedtek az élelmiszer­árak.

Mind az Európai Unióban, mind idehaza folytatódik a következő hónapokban a dezinfláció: az elemző becslések szerint már augusztusban 15 százalék alá csökkenhet a pénzromlás üteme, ezzel az infláció alacsonyabb lesz, mint a nettó bérek emelkedése, vagyis a reálbérek pozitívba váltanak. A kormány ettől a fordulattól a 10 százalékkal csökkenő lakossági fogyasztás felpörgését reméli, ami viszont erőt adhat a csökkenő gazdasági teljesítménynek. A független elemzők részint óvatosabbak, részint megosztottabbak a várt reálbérfordulat kérdésében: a többség nem vár ettől érdemben növekvő lakossági fogyasztást, mert ugyan az infláció csökken, az árak még magasan maradnak. Vagyis érdemben nem jut több a fogyasztásra, ha pedig mégis, akkor a többlet egy részét a háztartások várhatóan az elmúlt hónapokban felélt megtakarítások visszapótlására használják fel.

A tavalyi magas bázis, az idei alacsony kereslet, valamint az áruházi akciók miatt az elemzők arra számítanak, hogy már októberben 10 százalék alá csökkenhet a pénzromlás üteme, az év végére pedig hét százalékra – hacsak az emelkedő nyers­olaj és üzemanyagárak nem okoznak meglepetést. Az elemzők szerint így idén átlagosan 17 százalék körül alakulhat a pénzromlás a korábban várt 18 százalékkal szemben , ám ez még mindig jelentős emelkedés a tavaly 14,5 százalékos inflációhoz képest.

Orbán az infláció letöréséről beszéltA magyar GDP a második negyedévben tovább zsugorodott, így a magyar gazdaság egy éve recesszióban van, amire évtizedek óta nem volt példa. Orbán Viktor az állami rádióban a szokásos pénteki „interjúban” elismerte, hogy „csúnya számok jöttek”, és azt is, hogy a kormány a bajokat nem tudja orvosolni, mert a „bajok gyökere az ukrajnai háború”. Ennél termesztésen jóval összetettebb a kép, a magyar gazdaság bajai között ott van a megszorító költségvetési és monetáris politika, a csökkenő reáljövedelemek és a magas infláció. Az ukrán háború okozta energiaválság már múlóban, így a magyar gazdaság problémái közül talán a háború az, amelyik lassan a legkisebb problémát jelenti. A hibás diagnózis után a kormányfő hibás megoldásokat kínált: Orbán szerint legfontosabb a munkahelyek megvédése – mondja ezt annak ellenére, hogy a mostani gazdasági válság legfőbb sajátossága, hogy az gyakorlatilag érintetlenül hagyta a magyar (és külhoni) munkaerőpiacot. Nincsenek elbocsátások, így nincs mit megvédeni. A második dolog nehezebb a miniszterelnök szerint: „az infláció letörése, úgy érzem, most üstökön is ragadtuk. Erőt kellett mutatni a multiknak, azt kellett mondani, hogy ez így nem megy.” Ez is orbáni demagóg és populista kijelentés, annak fényében, hogy ahogy az a Covid-válság előtt, úgy most is a multinacionális cégek árversenye hajtja lefele a dezinflációt. A kormányzati beavatkozások (különadók, ársapkák) épp ezt az árversenyt ölték meg az elmúlt években. Orbán elmondta: a gazdasági növekedést szeretnék nulla fölé tornázni az év végére, ami az első féléves 1,7 százalékos csökkenés fényében ambiciózus, de nem lehetelten küldetés a magyar gazdaság számára.

Újra nő az államadósság

Már nemcsak a nominális, hanem a GDP-arányos államadósság is növekszik – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első féléves pénzügyi számláiról készült statisztikai közleményből. Az államháztartás GDP-arányos, göngyölített 12 havi hiánya 8,4 százalék volt a második félév végén, ami közel duplája az egész évre tervezett 4,5 százaléknak. Ugyanakkor kormány nem nagyon hangoztatja az utóbbi hetekben, hogy a 4,5 százalék kőbe vésett cél lenne. (Az első féléves adatok alapján ez csak nagyon kormoly megszorításokkal lenne elérhető). Az MNB által most közölt adatokban nincs semmi meglepő, hisz hasonló tendenciát mutatnak a Pénzügyminisztérium által közölt havi pénzforgalmi adatok is: július végére a hiány elérte 2940 milliárd forintot, az egész évre tervezett összeg 86 százalékát. Vagyis a második félévben már csak 460 milliárddal nőhetne a hiány, ami illuzórikus terv, látva GDP eddig két negyedéven át tartó csökkenését. A zsugorodó gazdaság a zsugorodó lakossági fogyasztással pedig az adóbevételek csökkenését eredményezi, vagyis a hiány emelkedését.

Miután az államháztartás hiány a duplája lett a tervezettnek, nem teljesen meglepő módon az államadósság-mutató is emelkedni kezdett. Tavaly év végén a GDP-arányos államadósság 73,3 százalék volt, ez a második félév végére 75 százalékra nőtt. Idén a GDP-arányos államadósság további csökkenésével számolt a kormány – abban bízott, hogy a magas infláció kvázi elinflálja az államadósság-mutatót is –, ám hiába volt kirívón magas ( 20,1 százalék) az első féléves pénzromlás, az államadósság növekedése ezt is meghaladta, s ezért nőtt a GDP-arányos adósság is.