Az élelmiszerek árát rögzítő kormányzati Árfigyelő adatai köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, pontosabban a KSH által mért inflációval – kommentálta a júliusi inflációs adatokat Virovácz Péter az ING Bank elemzője. A KSH szerint a 12 havi pénzromlás a hetedik hónapban a vártnak megfelelően 17,6 százalékra csökkent az előző havi 20,1 százalékról, ugyanakkor az árak egy hónap alatt 0,3 százalékkal emelkedtek. Csökkentek viszont az élelmiszerárak, ám egy hónap alatt a várt 2-3 százalékponttal szemben mindössze 0,9 százalékkal estek. Túlzóak voltak az elemzői várakozások – nyilatkozta lapunknak Virovácz Péter.
Az ING Bank elemzője szerint a tévedés abban gyökeredzik, hogy az elmúlt hetekben azt láttuk, hallottuk, hogy nagyon jelentősen csökken az élelmiszer-infláció. Ezt kommunikálta a kormány, a boltokban is sokasodó akciókat láttunk, és ezt sugallták a kormányzati Árfigyelő adatai is. Ezek alapján gondoltuk azt, hogy egy nagyon markáns árcsökkenés következhetett be júliusban. Ám ez elmaradt, a KSH nem az Árfigyelőt nézte, hanem jóval szélesebb bázist mért. Míg az Árfigyelő a Budapesten és nagyvárosokban nagy forgalmat bonyolító kereskedelmi láncoknál valóban jelentős élelmiszerár-csökkenést mutatott,
ugyanez a vidéki kisboltokban - amit nem vizsgál az Árfigyelő - elmaradt.
Még mindig jár a kiegészítő nyugdíjemelés
A nyugdíjas fogyasztói kosár inflációja az átlagnál lassabban 0,1 százalékkal emelkedett júliusban az előző hónaphoz képest, ám a 12 havi nyugdíjas árindex még mindig 18,7 százalék volt, szemben a 17,6 százalékos alapmutatóval.A nyugdíjas fogyasztói kosárban ugyanis az energia és élelmiszerek felülreprezentáltak, mégpedig e két kategória árai emelkedtek az elmúlt 12 hónapban a leggyorsabban. Januárban a nyugdíjak 15 százalékkal emelkedtek, idén a legjobb esetben is 17 százalékra csökkenhet az éves infláció – vagyis lagalább 2 százalékos visszamenőleges emelés jár a nyugdíjasoknak.
Sejtettük, hogy a KSH alapján számolt élelmiszer-infláció nem pontosan azt fogja mutatni, amit az Árfigyelő, de ennek ellenére azt látjuk, hogy jóval kisebb volt júliusban az élelmiszer-árcsökkenés - mondta Virovácz Péter. Az ING elemzője szerint szétnyílt az olló a kisboltok és a nagy láncok között. Az utóbbiak között komoly árverseny alakult ki az elmúlt hónapokban, de ezzel a kisboltok nem tudnak lépést tartani. A kisebb kereskedelmi egységeknél nem szakadtak be az árak, és ez a okozza törést a kereskedelmi egységek között, valamint ez az oka annak, hogy a vártnál kisebb mértékben csökkentettek az árak júliusban – mondta Virovácz Péter.
Az elemző szerint ebben a kettősségben a következő hónapokban sem várható változás, ugyanis a kisboltok nem képesek felvenni az árversenyt a nagy piaci szereplőkkel a méretgazdaságossági problémák miatt. De ahogy csökkennek majd a nagykereskedelmi árak, azt a kisboltok is képesek lesznek ezt áraikban érvényesíteni – tette hozzá az elemző.
A júliusi adatok fényében augusztusban sem lehet nagy csodát várni az élelmiszerárakban. Augusztus elsejével kivezették az ársapkákat, cserébe viszont a kormány kötelező akciózást vezetett be. Nem tiszta kép az elemző szerint,
ugyanis van olyan ársapkás termék, amelynek az ára emelkedett az egyik láncban, másiknál pedig csökkent.
Ennek ellenére augusztusban folytatódhat az élelmiszerek árának mérséklődése, de a kötelező akcióknak jelentős hatása nem lesz, inkább a piaci folyamatok lesznek meghatározóak. Még mindig nagyon gyenge lakossági kereslet és a fogyasztás, vagyis erősödni fog az árverseny a cégek között, vagyis az árak csökkenésére számítunk, mind augusztusban, mind szeptemberben – mondta az ING Bank elemzője.
A KSH mérése szerint 12 hónap alatt az árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek Magyarországon, ezen belül az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal, a háztartási energia 35,7, a szolgáltatások 14,6, tartós fogyasztási cikkek pedig 3,6 százalékkal drágultak. Az elemzők szerint a következő hónapokban egyértelműen folytatódik a 12 havi inflációs mutató csökkenése, az egy évre visszatekintő pénzromlás októberre, de legkésőbb novemberre 10 százalék alá csökkenhet. Ennek ugyan semmi jelentősége,
hisz az egy számjegyű infláció a kormány politikai terméke, a jegybank inflációs célja 3 százalék, ami 2024 végére, 2025 elejére lesz elérhető.
Hogy milyen gyors lesz az infláció esése, az a forint árfolyamától és a üzemanyagáraktól függ jelentős részben, azaz jelenleg ez a két tényező jelenti a legnagyobb kockázatot a dezinflációra.
Nagy kérdés a háztartási energiaárak alakulása: tavaly a kormány átalakította a „rezsicsökkentést”, vagyis augusztusban drasztikusan megemelte az lakossági fogyasztói árakat az átlagfogyasztás feletti részre. Júliusban még az árak emelkedését láttuk, de ez csak azt jelenti, hogy az eddigi átalányt fizetők most kapták meg az éves elszámolást és sokaknak csak most derült ki, hogy nem fértek bele az átlagfogyasztásba. Rövid távon az energiaárak még fölfele húzhatják az inflációt, de ezt más tendenciák ellentételezhetik. Nagy kérdés, hogy szeptemberben és októberben hogyan számolja el a KSH az energiainflációt, ugyanis ekkora kikerül a bázisból a tavalyi áremelések hatása, amely újabb jelentős inflációcsökkenést, de nem árcsökkenést hozhat.
Jobban jártunk volna az eurózónában
A KSH mérése szerint 12 hónap alatt az árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek Magyarországon, ezen belül az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal, a háztartási energia 35,7, a szolgáltatások 14,6, tartós fogyasztási cikkek pedig 3,6 százalékkal drágultak. Ezzel szemben az Eurostat felmérése szerint az eurózónában 6,4 százalékkal emelkedtek az árak 12 hónap alatt – vagyis a magyar infláció még mindig a háromszorosa az eurózónában mért átlagos áremelkedésnek. A 17,6 százalékos magyar adat még mindig uniós rekord – és ez így marad szinte egész évben. A környező országok csak ezután publikálják júliusi inflációs adatukat, így kép nem teljes. Júliusban Szlovákiában az árak 10,2 százalékkal emelkedtek – ez a legmagasabb inflációs adat az eurózónában. A szlovén árak 5,7 százalékkal emelkedtek Ausztriában 7, Horvátországban 8,1 százalékkal emelkedtek az árak.