Azzal, hogy Szent István megalapította a keresztény Magyarországot azzal, hogy tudatos döntéssel a nyugati világ részévé tette hazánkat, nem pusztán kijelölte az utat, amelyen járnunk kell, de elvitathatatlan helyet kapott az életünkben is - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök augusztus 20-i ünnepi beszédében Esztergomban.
Hangsúlyozta, Szent Istvánt magunkban hordozzuk, ő a magyarok közös nevezője. Kifejtette, augusztus 20-a nem porlepte hagyomány, és nem is modern buli, hanem ünnep a szó legszorosabb értelmében. Ilyenkor háttérbe szorul a lényegtelen és előtérbe kerül az igazán lényeges. Van esélyünk olyan mélységet megélni és olyan magasságba emelkedni, ahol a magyar nemzet magától értetődő összetartozását megélhetjük - magyarázta. Hangot adott abbéli véleményének is, hogy a „nemzetet összekovácsoló büszkeséggel töltött el bennünket” az atlétikai világbajnokság megnyitója.
„Szerencsések vagyunk tehát. Nem lehetünk elveszettek sem térben, sem időben, mert van hazánk, vannak nemzeti ünnepeink és olyan minősített pillanataink, amikor átérezzük, több az, ami összeköt bennünket annál, mint ami szétválaszt”.
Az államfő ezt követően arról beszélt, ő is látja a gazdasági adatokat. „Az itthoni árak vitathatatlanul magasak. Tudom, hogy a relatív bőség éveit nehezebb időszak követte. De azt is tudom, hogy mennyire meghatározza a közérzetünket, ha látjuk, merre tartunk. Ha tudjuk, a nehezén már túl vagyunk. Van kilátás arra, hogy a holnap könnyebb lesz, az azt követő nap pedig még könnyebb” - jelentette ki Novák Katalin.
A beszéd végén hagyományosan megáldották és megszegték az új kenyeret, amelyet az államfő sütött erre az alkalomra.