Az elmúlt hónapokban és hetekben érezhetően több öngyilkosságról vagy öngyilkossági kísérletről számolt be a sajtó. Fiatalok, idősek, nők, férfiak, szegények és gazdagok is eldobnák maguktól az életüket. Rihmer Zoltán pszichiátert, az öngyilkosság hazai és nemzetközi szakértőjét – aki 2013-tól éveken keresztül vezette az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet öngyilkosság-kutató és megelőző laboratóriumát – kérdeztük a lehetséges okokról.
– Elképzelhető, hogy ismét növekedett az öngyilkossági ráta, mivel a különböző válságok általában így hatnak. Jelen esetben az egzisztenciális bizonytalanságnak, a háborúnak és az inflációnak lehet egy felhajtó ereje, nem vagyok túl optimista – nyilatkozta lapunknak a szakértő.
Magyarország az 1980-as évek közepéig világelső volt az öngyilkossági ráta tekintetében, de 1986-tól ez folyamatos csökkenésnek indult. 1990-ben még 4133 ember lett öngyilkos, 2007-ben ez a szám csökkent 2450-re, amely 2010-ig stagnált. A legalacsonyabb számot 2019-ben mérték, ekkor 1550 ember dobta el magától az életét. A Covid-19 évében, 2020-ban ismét megugrott ez a szám, 1706-ra, majd 2021-ben csökkent 1561-re. EU-s adatok tekintetében az évek alatt sokat javított Magyarország, 2015-ben 100 ezer lakosra vetítve 17-en követtek el öngyilkosságot, míg az uniós átlag ebben az évben 12 volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ebben azért javítottunk, a 2019-es adat szerint lejjebb ment ez a szám 15,7-re, igaz az uniós átlag is 10,5 lett. – Mindenesetre ez lehetne jobb is – fogalmazott Rihmer Zoltán – Görögországban ez a szám például az utóbbi 50-60 évben 4-5 között mozog.
A kilátástalan élethelyzet önmagában nem elégséges indok
Az, hogy valaki miért lesz öngyilkos roppant összetett, és az esetek zömében közel sem „elég”, hogy valaki kilátástalan élethelyzetbe kerül. A tudományos vizsgálatok azt mutatják, az öngyilkosok több mint 90 százaléka valamilyen (többnyire nem kezelt) pszichiátriai betegségben szenved. Leggyakrabban súlyos depresszióban, de jellemző a skizofrénia, illetve az alkohol vagy drogbetegség is, esetleg ezek kombinációja. (Viszont a mentális betegségben szenvedők döntő többsége nem követ el öngyilkosságot.) Emellett vannak hajlamosító tényezők is. Például az első öngyilkossági kísérlet ötvenszeresére növeli egy következő kísérlet vagy befejezett öngyilkosság esélyét. Rihmer professzor szerint az öngyilkosságnak az orvosi problémán túl, szociális, pszichológiai, kulturális és vallási dimenziója is van. – Azok az emberek, akik impulzívak, hirtelenek, agresszív vonásokkal rendelkeznek súlyos depresszió vagy egyéb pszichiátriai krízis esetén hamarabb lesznek öngyilkosok.
Természetesen a szociális tényezők is hatnak, például a tartós munkanélküliség esetén általában nő az öngyilkossági ráta is, de a dohányzás, alkohol, elhízás is kis mértékben hajlamossá tesz
– vélekedett a szakértő, hozzátéve, sok kicsi sokra megy. Azt azonban fontos leszögezni – folytatta –, hogy az impulzív, agresszív, dohányzó, rossz életkörülmények közé került emberek jellemzően nem követnek el öngyilkosságot, amíg depressziósak nem lesznek. Mindezek inkább stresszsorként jelennek meg, mivel a depressziós emberek pszichológiai immunrendszere, illetve megküzdési képessége többnyire elégtelen. Ez a tény részben magyarázatot ad arra is, hogy miért csökkentek meredeken a számok a 80-as évektől kezdve, hiszen jóval több mentális betegséget ismernek fel és kezelnek.
A kiváltott antidepresszánsok száma az utóbbi 35 évben tizenkétszeresére nőtt, ami nem azt jelenti, hogy a depressziósok száma nőtt ennyivel, hanem többségében a kezelt betegeké
– magyarázta a szakértő. A vallás szintén nagyon fontos, ugyanis a vallások zöme nem csak az öngyilkosságot tiltja, hanem olyan életmódra sarkall, amely az öngyilkosság szempontjából védőfakor (nagy gyermekszám, alkoholizmus visszaszorítása).
A Margit hídról leugró balett-táncos esete: egy fontos személy hazament, az ilyen trauma már nem magánügyA demográfiai tényezők tekintetében a befejezett öngyilkosságok háromnegyedét férfiak követik el, az öngyilkossági kísérletek esetén pedig fordított a nemek aránya, ez inkább a nőkre jellemző. Ennek oka az elkövetési módban keresendő. A férfiak agresszívabb módot választanak, inkább akasztást vagy ugranak, és náluk nagyobb az alkohol szerepe, míg a nők többnyire gyógyszert vesznek be. „A mai gyógyszerek ráadásul biztonságosabbak, túladagoláskor kevésbé mérgezőek, így megnő a túlélési esély” – mondta Rihmer, aki szerint az idősek szintén a veszélyeztetettebbek közé tartoznak. Magyarországon is minden orvos és az egészségügyben dolgozó részesül rendszeres továbbképzésben. Tehát elvileg a pszichiátereken kívül mind a háziorvosnak, de akár az egészségügyi segédszemélyzetnek is megvan a kellő tudása, hogy felismerje a depressziót és az egyéb súlyos pszichiátriai betegségeket. – A helyzet, ahogy a számokon is látszik, javulóban van. Igaz, minden öngyilkosságot sajnos nem lehet megelőzni, de törekedni kell rá, és az öngyilkosság pszichoszociális összetevőit is figyelembe véve az öngyilkosság-megelőzés nemcsak orvosi-pszichiátriai, hanem össztársadalmi feladat.
Kiegyenlítetté vált a nemek aránya
– Évente 180-200 ezer, naponta több, mint 500 hívást fogadnak önkénteseink, ezen belül évi 18 ezer hívás érkezik az úgynevezett gondozó vonalunkra, ahol a problémák gyakran pszichiátriai hátterűek – mondta lapunknak Dudás Erika a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) elnöke. A civil szerveződés – amely különböző támogatásokból, pályázatokból és adományokból tartja fent magát – 1970-ben jött létre, 27 tagszolgálatuk működik, belföldön kívül Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is. Közel 500 önkéntessel dolgoznak, akik egy 80-120 órás képzésen vesznek részt, hogy munkába állhassanak. A hívásokat a nap 24 órájában fogadják (kivéve a gondozó vonalon, ahol heti 120 órában veszi fel a telefont egy ügyelő) a 116-123-as ingyenesen hívható telefonszámon. Dudás Erika 1997 óta önkéntes a szervezetnél, szerinte sok minden változott azóta, sőt állandó változásban van. – Míg a kilencvenes évek elején gyakran kaptunk munkanélküliséggel kapcsolatos hívásokat, ma már, különösen a pandémia óta jellemzőek a személyes kapcsolatok hiánya miatti hívások, a párkapcsolati, generációs problémák, illetve a veszteségekkel kapcsolatos megkeresések. Az elmúlt 5-6 évben a nemek aránya is kiegyenlítetté vált. Míg korábban jellemzőbbek voltak a nők hívásai, ma már vannak olyan hónapok, ahol pár százalékkal a férfiak dominálnak. Úgy látjuk az is sokat segít, hogy anonimak maradhatnak – összegezte Dudás, aki hozzátette: – A hétvégék és a hétköznap délután négy és éjfél közti időszakok mindig nagyon erősek. A hónapokat összehasonlítva nagy változások történtek. Korábban a karácsony, adventi időszak kiemelkedett, ilyenkor 30 százalékokkal is nőtt a forgalom. Ez ma is nehéz időszak, de már csak 10 százalék körüli a többlet. Viszont pár éve a nyári hívásszámok kezdtek emelkedni. Idén már látjuk, hogy június és július is erősebb volt, mint a többi hónap – mondta a szervezet elnöke, aki szerint a 18 éven aluliak száma drasztikusan megugrott.
Ami a szuicid hívásokat illeti, az összes hívás 3-5 százalékát teszik ki. – Minden hívást komolyan veszünk, még akkor is, ha nem mondja ki, hogy öngyilkosságra gondol, de valami mégis erre utal. Ez egy nagyon beszűkült állapot, igyekszünk velük a megoldási lehetőségeket megbeszélni, beleértve a szakorvoshoz, intézményrendszerhez való irányítást is. Amennyiben szuicid veszélyhelyzetről van szó, értesítjük a mentőket a hívó beleegyezésével.
Ha Ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Ha öngyilkossági gondolatai vannak, kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.