Ma kezdődik és csütörtökig tart a BRICS-államok csúcstalálkozója a dél-afrikai, Johannesburgban. A mozaikszó a gazdasági szempontból öt jelentős feltörekvő államot takarja (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság). Maga az elnevezés Jim O'Neill brit közgazdásztól származik, amely egy 2001-ben egy híres esszéjében bukkant fel először. A névadó a Financial Timesban keményen bírálta a 2010-ben létrejött csoportosulást, amely – mint fogalmazott –"nem ért el semmit". „Nevetségesnek" nevezte azt az elképzelést, hogy a BRICS saját valutával szállhatna szembe a dollárral.
A BRICS egyre inkább a nyugati szövetségesekkel próbálja meghatározni magát, egyfajta ellenpólust képezve, ám ez gazdasági és politikai akadályokba is ütközik, beleértve Oroszország teljes elszigetelődését az Ukrajna elleni agresszió óta.
A csúcstalálkozó előtt nagy kérdés volt, elutazik-e Johannesburgba Vlagyimir Putyin annak ellenére, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene az ukrajnai háborús bűnök miatt. A dél-afrikai vendéglátók nagy megkönnyebbülésére július közepén Moszkva világossá tette: Putyin nem lesz jelen, szemben külügyminiszterével. Szergej Lavrov így kezet rázhat a házigazda, Cyril Ramaphosa dél-afrikai, Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Narendra Modi indiai és Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Együttesen a világ népességének 40 százalékát és a globális gazdasági teljesítmény több mint negyedét képviselik ezek az országok. Csakhogy, amint Jim O'Neill is rámutatott, egy ideig biztosan nem lesz közös BRICS-valuta. Az öt ország különböző gazdasági rendszere és fejlettsége miatt az ezzel kapcsolatos akadályok egyelőre legyőzhetetlennek tűnnek. Bár a csoporthoz tartozó államok előszeretettel támadják az amerikai dollár alapú elszámolást a világkereskedelemben, ez inkább csak jelképes. Kína megpróbálja valutáját, a jüant az új tartalékvalutává tenni, de még a BRICS-államok közötti kereskedelem is csaknem 85 százalékban dollárban zajlik, amint arra Günther Maihold és Melanie Müller német politológusok egy nemrégiben megjelent elemzésükben is rámutattak.
Kétségtelen azonban, hogy a BRICS egyfajta politikai ellensúlyként pozicionálta magát a nyugati értékrendet képviselő államokkal szemben.
Ez pedig vonzóvá teszi több állam számára. A dél-afrikai kormány közlése szerint több mint 40 ország szeretne csatlakozni a csoporthoz, köztük Argentína, Egyiptom és Irán. Több mint 20 ország pedig már kérte a csatlakozását. Ám a csoporton belül is egyre komolyabb törésvonalak keletkeznek. Az olyan autokráciák, mint Kína és Oroszország, mind több államot látnának szívesen a BRICS-nél, hiszen mind több államot akarnak magukhoz kötni az Egyesült Államokkal szembeni konfliktusban. A demokratikus államok, így Brazília, India és Dél-Afrika viszont nem sietnék el a bővítést, nem kívánnak konfliktusba keveredni a Nyugattal.
Más konfliktusok is nehezítik a BRICS országok hatékony együttműködését, például a Kína és India közötti egyre erősebb feszültség. A viszonylag gyenge BRICS-országok, Brazília és Dél-Afrika pedig saját státuszukat féltik a csoport bővítése esetén, emlékeztet a Süddeutsche Zeitung.
A johannesburgi BRICS-csúcs különösen fontos Kína számára: a rezsim igyekszik meggyőzni a világ többi országát, hogy támogassák külpolitikai programját - vagy legalábbis ne kövessék fenntartás nélkül az Egyesült Államokat. Vlagyimir Putyin számára a BRICS szintén ideális platform a Nyugat-ellenes szövetség építgetése szempontjából. Putyin az Ukrajna elleni háborúját a Nyugattal való konfrontáció részének állítja be. A csoport azért is értékelődött fel Putyin számára, mert a háború után Oroszországot kizárták a nyugati piacokról.
