„Ukrajna nem kereskedik területeivel”, a háború addig tart, míg minden oroszok által megszállt terület függetlenségét visszaszerezik, hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij az Ukrajna nemzeti ünnepére időzített idei Krím Platform nemzetközi konferencián Kijevben.
A függetlenség visszaszerzése azonban hosszú és fájdalmas folyamat, a tavaly február 24-én kezdődött teljeskörú orosz invázió közepette. A konferenciát is légiriadó szakította félbe, a jelen lévő Novák Katalin magyar államfő is óvóhelyre kényszerült. Akik gyakrabban járnak Kijevbe tudják, nem egyedi esetről van szó, nevesebb külföldi vendég vagy nagyobb delegáció érkezése esetén rendre megszólalnak a légvédelmi szirénák, hiszen ilyenkor az orosz hadsereg rendre fitogtatja erejét.
„A Magyar Honvédség főparancsnokaként átérzem és megértem, min megy keresztül most Ukrajna”, mondta Novák Katalin a konferencián elhangzott beszédében, amelyet részletesen ismertetett a hromadske.ua ukrán portál. Eszerint Novák megjegyezte, hogy az Ukrajna elleni teljeskörű orosz invázió 75. napján választották meg Magyarország elnökévé, a háborúval kapcsolatos álláspontját már akkor ismertette. "Most megismételtem: a magyarok elítélik a fegyveres inváziót, Ukrajna el fogja foglalni a helyét Európában, a háborús bűnöket ki kell vizsgálni. Akkor is elmondtam, hogy az ártatlan áldozatok oldalán állunk, és hogy Magyarország kész közvetítő szerepet vállalni a béketárgyalásokon”, hangsúlyozta Novák, majd Volodimir Zelenszkijnek címezve szavait leszögezte: „Szeretném biztosítani Önt, elnök úr, hogy Magyarország továbbra is ezeket az elveket követi".
A Krím Platform honlapja a magyar államfő beszédéből azt emelte ki elsősorban, hogy Novák egyértelműen leszögezte: „Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi integritása megkérdőjelezhetetlen ”. Novák, akárcsak az előtte szólók, kitért a Krím kérdésére is, leszögezve, „A háború a Krímben kezdődött, és úgy kell befejeződnie, hogy a Krím visszatér Ukrajnához”.
A magyar államfő hosszasan kitért a háború alatt nyújtott magyar humanitárius segítségre, emlékeztetve hallgatóságát, hogy „Magyarország modern történelme egyik legjelentősebb humanitárius akcióját hajtja végre”. Hangsúlyozta a gyermekek jogai védelmének szükségességét, külön kitérve arra, hogy a gyerekeket nem lehet erőszakkal elvenni a családjuktól. (Az orosz megszállók ugyanis ukrán gyermekek tízezreit deportálta Oroszországba, sokakat elszakítva szüleitől orosz nevelőszülőknek adták át. Emiatt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin mellett az akciót koordináló orosz gyermekjogi biztos, Maria Lvova-Belova ellen is.)
„Semmit sem szeretnék jobban, mint hogy a vérontásnak és a háborúnak vége legyen, hogy újra béke uralkodjon a térségünkben. Nem számít, mennyi időbe telik a béke helyreállítása, Magyarország humanitárius és oktatási segélyt nyújt, és támogatja a képzési projekteket", szögezte le a magyar államfő.
Novák, akárcsak tavaly november végi kijevi vizitje során, ezúttal is úgy beszélt és úgy viselkedett, mintha egy egészen más államot képviselt volna, mint az Orbán-kormány. A magyar államfő másodszor látogatott Kijevbe, tavaly november végén egy gabonaexporttal kapcsolatos térségbeli megbeszélésen vett részt.
Novák – amint azt hivatala előre jelezte – a rendezvényen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztet. Ám ez aligha tud bármit is változtatni az egyre feszültebb ukrán-magyar viszonyon, több okból is. Mindenekelőtt azért, mert Zelenszkij és a kijevi politikai vezetés is tisztában van nemcsak a magyar államfő szimbolikus szerepével, hanem azzal is, hogy Novák maximálisan lojális Orbán Viktorhoz és kormányához, megválasztása óta a „jó zsaru, rossz zsaru” szerepét játsszák a nemzetközi porondon.
Novák kijevi szavai gesztusértékűek ugyan, de nem többek egyéni gesztusnál, az általa képviselt mosolydiplomácia kellékei. A magyar államfő tavaly novemberi kijevi látogatásán is empatikus, szalonképes volt, de ez nem tudta semlegesíteni az ezt követő magyar vétókat, vagy az olyan Orbán-kijelentéseket, mint például az Ukrajna nem szuverén ország, Putyin pedig nem háborús bűnös. De sorolhatnánk a külügyminiszter Ukrajnával szembeni keménykedéseit, vagy más kormányzati szereplők hasonló szellemiségű megnyilvánulásait is.
A Krím Platform idén is zárónyilatkozattal ért véget, amelyet minden résztvevő, köztük Novák Katalin is aláírt. Ebben Ukrajna függetlenségének, területi egységének és szuverenitásának támogatását vállalta a konferencián részt vevő 63 ország és nemzetközi szervezet küldötte.
Krím-Platform
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által 2020-ban kezdeményezett informális nemzetközi fórum célja a figyelemfelhívás valamint az, hogy Ukrajna egyeztessen nemzetközi partnereivel a Krím-félsziget orosz elcsatolásának következményeiről, és eszközöket találjon az ukrán fennhatóság visszaállítására a félszigeten.
A politikában a tettek beszélnek
A köztársasági elnök kijelentései, amelyeket keddi beregszászi látogatásán tett, enyhíthetnek a kárpátaljai magyarok helyzetén, de az ukrán-magyar viszonyt érdemben aligha befolyásolják, hiszen a Magyarország külpolitikáját döntően meghatározó kormánynak egész más a viszonya Ukrajnához – mondta lapunknak Szent-Iványi István külpolitikai elemző.
Míg Novák Katalin a határon átnyúló együttműködés erősítéséről beszélt a beregszászi és kárpátaljai ukrán közigazgatás vezetőivel, s azt üzente, hogy „számíthatnak a magyarokra a megtámadottak”, Orbán Viktor nemrég kinyilvánította, hogy Ukrajna már nem szuverén ország, s nem győzhet a háborúban (Oroszországgal szemben), valamint hogy mi nem drukkolunk egyik félnek sem – és hát ezek a fontos kijelentések.
Szimbolikus ereje persze van annak, mit mond az államfő – tette hozzá a volt EP-képviselő, aki azt sem zárta ki, hogy az államfő önálló arculatot akar kialakítani. Utasítani azonban nem utasíthatja azokat az állami szerveket, amelyek valóban tehetnek a kapcsolatok javításáért. Sándor Fegyir ukrán nagykövet befogadó nyilatkozatát pedig öt hónapig várakoztatta, amiből látszik, hogy „nem ő lesz az a fecske, amelyik tavaszt csinál”.
Ukrán részről is tettek már gesztusokat, például elhalasztották egy évvel a diszkriminatív és elfogadhatatlan oktatási törvény szeptemberi hatályba léptetését, ami jelzi, hogy valamiféle megoldást ők is keresnek. Ám erre esély nyilván csak akkor lesz, ha a magyar kormány magatartásában jelentős változás áll be - mondta Szent-Iványi. Zelenszkij augusztus 3-án szintén Beregszászon járt, találkozott az ottani magyarság képviselőivel, és nagyon pozitív dolgokat mondott.
Mindez egyelőre a gesztusok szintjén zajlik, és szerinte ez vonatkozik a magyar államfő szerdai kijevi látogatására is. „A politikában ennek is megvan a helye, de azért mindig a tettek beszélnek elsősorban” – mondta.
Harsányi György
