Egy sor fontos törvényt kellene elfogadnia a parlamentnek, köztük a jövő évi költségvetés tervezetét, vagy a bevándorlásról szóló jogszabályt, mivel azonban Élisabeth Borne miniszterelnöknek nincs többsége a törvényhozásban, ezért a kabinet az ellenzék voksaira van utalva. Ha a fontos törvények nem kapnak többséget, a kormány életbe léptetheti az alkotmány 49.3-as cikkelyét – ezt a lehetőséget maga Borne kormányfő sem zárta ki –, a parlament megkerülése azonban nagyon kockázatos lépés lenne. A kormány ezzel ugyanis magára haragíthatja azt a Republikánus pártot, amely a leginkább kész Macronék intézkedéseinek támogatására. Ugyan az ellenzék nem egységes, nem zárható ki, hogy egy esetleges bizalmatlansági indítvány mögé egységesen felsorakoznának a „mágikus 49.3” alkalmazása esetén.
A második, egyben utolsó elnöki mandátumát töltő Emmanuel Macron ezért igyekszik minél szélesebb körű támogatást megszerezni politikai projektjének megvalósításához. Az államfő szerdán felvázolta "nagy kezdeményezésének" körvonalait, amelynek célja a parlamentben kialakult bonyolult helyzet feloldása. Ennek keretében augusztus 30-án fogadja az összes parlamenti frakció képviselőit, beleértve a jobboldali populista Nemzeti Tömörülést (RN), illetve a baloldali populista Engedetlen Franciaországot (LFI) is. Ez azért tekinthető komoly változásnak, mivel ezt a két pártot rendre nem hívják meg az elnöki konzultációkra. Ahogy az elnök köre fogalmaz, ennek az az oka, hogy nem osztják a republikánus értékeket.
Az Elysée-palota szerint ezek a megbeszélések nagyon is jelentősek, Macron komolyan odafigyel arra, mit mondanak az ellenzéki képviselők, s a konzultáció „törvényjavaslatokhoz vagy akár népszavazáshoz is vezethet”.
A találkozóra nem az Elysée-palotában, hanem „egy párizsi régióban található helyszínen" kerül majd sor. A tervezett politikai kezdeményezésekről Macron már a nyár közepén beszélt a Le Figarónak. Terveit a napokban a Le Point című lapnak adott interjúban részletezte. Elmondta: az összes politikai erőnek javaslatot tesz arra, hogy próbáljanak meg „közösen cselekedni". A cél az, hogy „mindenki elmondhassa a véleményét "a nemzetközi helyzetről és annak Franciaországra gyakorolt következményeiről", "a zavargások éjszakáiról, amelyeket átéltünk", valamint olyan témákról, mint "a család, az iskola, az egyetemes nemzeti szolgálat, kultúránk átadása, nyelvünk, a képernyők szabályozása, de a szervezetünk és intézményeink is minden területen". Az elnök a véleménycsere révén azt reméli, hogy "Franciaország számára hasznos megállapodások születnek, amelyek "azonnali döntések", "törvénytervezetek és törvényjavaslatok", sőt "népszavazási tervezetek" formájában valósulnak meg.
A Republikánusok elnöke, Éric Ciotti kedd este már telefonon is egyeztetett Macronnal, értesült Le Parisien. Bár hírek szerint a jobbközép párt hajlandó lesz támogatni az államfői kezdeményezéseket, a párt e hétvégére tervezett tanácskozásán hozza meg az erről szóló döntést. Ez pedig akár az egész politikai őszre rányomhatja a bélyegét, hiszen ha a valóban a támogatás mellett döntenek, a kormányzó többség túlélheti a 2023-as évet. Részt vesz az elnök tanácskozásán a populista Nemzeti Tömörülés, a pártot azonban nem frakcióvezetője, Marine Le Pen, hanem a néhány hónapja elnökké választott Jordan Bardella képviseli. A baloldali pártok még nem döntöttek arról, tanácskoznak-e az elnökkel, egyelőre kivárnak és azt mondják, hogy „várják a hivatalos meghívót”.
Az államfő oktatási kérdésekben is előterjesztéseket tesz, előre akarja hozni a tanévkezdést a "legnehezebb helyzetben lévő" tanulók számára, azt kívánja elérni, hogy már augusztus 20-án visszatérhessenek az iskolába. A bevándorlással kapcsolatban kijelentette, "a jelenlegi helyzet tarthatatlan, és „jelentősen csökkentenünk kell a bevándorlást”, beleértve a legálisat és illegálisat is.
Élisabeth Borne kormányfő a France Bleu rádióban elmondta, a kormány nem tervez adóemelést, „épp ellenkezőleg". Hírek szerint azonban néhány adót valószínűleg megemelnek.
