Most már inkább külföldön vásárol lakást a magyar középosztály

Ausztriában és Horvátországban is egyre többen. Gyakran olcsóbb, jobb minőségű és nagyobb lakást kapni, mint az itthoni piacon.

Míg a magyarország ingatlanpiac épp a haláltusáját vívja, addig úgy tűnik a külföldi ingatlanok iránt egyre csak nő a magyarok érdeklődése. Nem véletlen, hiszen míg itthon egy közepes méretű panellakásért a fővárosban 40 és 60 millió forint közötti összeget is elkérhetnek, addig a horvát, olasz vagy spanyol tengerparton akár ugyanezért az összegért, akár olcsóbban hasonló méretű, tengerhez közeli apartmanokat, lakásokat vásárolhat bárki.

– 2021 óta meredeken nőni kezdett a magyarok vásárlási kedve a külföldi ingatlanpiacokon. Erre rátett egy lapáttal Oroszország agressziója Ukrajnával szemben, ugyanis egyre nagyobb az érdeklődés a „biztonságos helyek” iránt. A fő ok ugyanakkor a kiugróan magas hazai infláció. Az emberek meg akarják védeni a megtakarításaikat – mondta lapunknak Forgács Péter a Rellox külföldi ingatlanok értékesítésével foglalkozó nemzetközi cég magyar értékesítője.

Murár Zsóka, az Artshome Ingatlaniroda tulajdonosa szerint az ő cégük leginkább Spanyolországban értékesít ingatlanokat. – Mi három okot látunk a növekvő ingatlankereslet növekvése miatt. Bár Spanyolországban is van infláció, de nem mondanám, hogy drágák a lakások.

– mondta, bár azt hozzátette: a kereslet kezdi felnyomni az árakat. Vannak, akik befektetésben gondolkodnak – folytatta az ingatlanos – ugyanis hiába magasabb az adó és az illeték, ha kiadja a lakást, az éves szinten elég jól fial.

Murár Zsóka szerint sok magyar vásárló látja, hogy olcsóbb az élet, és normális, rendezett viszonyok jellemzik Spanyolországot. Bár az utóbbi hónapokban elindult egy hazavándorlási tendencia, ami annak köszönhető, hogy Spanyolországban nem beszélnek olyan jól angolul, nehéz az értelmiségi közegnek elhelyezkedni.

Forgács Péter elmondta, az ő adataik szerint az érdeklődők 40 százaléka befektetési céllal, 60 százaléka saját használatra vásárol külföldi ingatlant. A legnépszerűbb Ausztria (43,5 százalék), majd Horvátország (26,1 százalék.), Olaszországban és Spanyolországban 10 százalék körül mozog az ingatlanvásárlási kedv. További 10 százalékot az egyéb országok tesznek ki, mint például Svájc, Dubai, Zanzibár, Madeira, esetleg Lengyelország vagy Szlovákia is érdekli még a magyarokat. – Az Ausztria iránti kiemelt kereslet egyik fő oka, hogy közel van, könnyen megközelíthető. Másrészt valamivel olcsóbbak az osztrák nyaralóingatlanok, mint például a francia Alpokban, esetleg az olasz hegyekben.

Ezenkívül mindegyik ingatlannak van beállított kezelője, ő gondoskodik mindenről, például a további bérbeadásról is. Előnyt jelent továbbá az ÁFA visszaigénylése a vételárából – mondta lapunknak a szakértő.

A tengerparti ingatlanok szintén kelendőek, különösen Horvátországban, ahol a megközelíthetőség nagy szerepet játszik. Forgács Péter hozzátette, hogy „az euró idei bevezetésének és a schengeni csatlakozásnak köszönhetően egyre csak nő a kereslet.”

A vásárlók tekintetében is nagy átalakulás ment végbe az elmúlt évtizedben. Míg régebben a felső tízezerre volt jellemző a külföldi ingatlanok vétele, addig ma már a leginkább a felső középosztály vél törzsvásárlóvá. – A hazai és a külföldi ingatlanpiacon egyre közelednek az árak. Aki budapesti befektetési célú ingatlan vásárlásán gondolkodik, az külföldi befektetésben is gondolkodhat, mert még az is lehet, hogy ugyanazért a pénzért jobb, szebben felújított lakást vásárolhat. A külföld vásárolt ingatlanok átlagára 2022-ben 370 000 euró körül volt, tehát többért és kevesebbért is kelt el lakás – magyarázta. Nem csak a társadalmi réteg esett át változáson, de a mögöttes üzleti háttér is. – Tíz-tizenöt éve jellemzően hagyományos üzleti szegmensekből és építőiparból érkeztek, addig ma már egyre gyakoribbak az informatikai, vagy szolgáltatási szektorból érkezők. De volt már profi sportoló és művész kliensünk is.

Ami az ingatlantípusokat illeti, érdekes jelenségről számolt be Forgács Péter. Az adatbázisuk szerint a látogatók megközelítőleg egyforma arányban keresnek rá a házakra és a lakásokra, miközben a tényleges eladások szerint 93 százalék vásárol végül lakást, és csupán 7 százalék házat.