1990-ben állt át Magyarország a tőkés gazdaságra, akkor a fizetések nagyon alacsony mértékben álltak meg, nagyon mélyről indultak a fizetések, tehát van egy hosszú ideje tartó lemaradásunk - többek között ezzel magyarázta Orbán Viktor miniszterelnök az azóta is a béka hátsó fele alatt lévő magyar fizetéseket európai összehasonításban a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A miniszterelnök elismerte, hogy "nem vagyunk kint a vízből", de arra számít, hogy augusztusban a béremelkedések mértéke utoléri majd az infláció szintjét. Eredményt hirdetni senki se tud, de azt reméli, hogy a béremelkedések és az átlagos infláció mértéke közel lesz egymáshoz.
Orbán Viktor szerint két évig tartott a szocialista kormányzás utáni "romeltakarítás", 2012-től beállt a gazdaság stabil szintre, azóta elmélete szerint nem volt reálbér-csökkenés. A mostani csökkenés miatt a szokott módon a szankciókat vádolta. Az áremelkedéseknek volt egy olyan része, ami magyarázható, mivel Magyarország külföldről hozza be a gázt és az olajat, Brüsszel pedig szankciókat vezetett be, ez repítette az égbe az energiaárakat - mutogatott a kormányfő, egyben letagadta a kormányzat összes hibáját. "Mi semmit nem csináltunk, mi nem okoztunk semmit" - magyarázta.
Orbán Viktor szerint nincs piacellenes hangulat, de egyesek sokkal magasabban tartják az árakat, mint amit a tisztességes profitszerzési szándék megkövetelné, ezeket árspekulánsoknak nevezte, emiatt a kormánynak lépnie kellett, "fogakat, karmokat kellett mutatnia" - mondta.
2023 az infláció letörésének az éve, a 2024-es pedig a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz - hangoztatta a kormányfő, hozzátéve, magasabbak a vállalkozási hitelek kamatai, ezeket pedig felelősséggel nem tudják használni, a növekedés újraindításához ezért ezeket a kamatokat alacsonyabbra kell fogni. A gazdasági fellendülés Orbán szerint 2024-ben várható. Nekünk egy olyan gazdasági rendszer kell, amelyben minden magyar, aki dolgozni akar, az dolgozhat is. Ma 4,8 millió ember dolgozik, 2010-ben 3,6-3,7 millió ember dolgozott - mondta.
Varga Mihály pénzügyminiszter vért izzad Orbán Viktor szerint, amikor az (egyébként már jócskán szűkített - a szerk.) rezsicsökkentés fenntartását kell kikalkulálnia.
A kormányfő ezután ismertette, hogy az Európai Unió milyen gonosz, szerinte Brüsszel nem támogatja a rezsicsökkentést. Szerinte az EU-nak az a baja, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az árszint.
Szijjártó Péter Orbán szerint ragyogóan oldotta meg eddig a feladatát energiaügyben. Ezt követően emlékeztetett az energiaellátási problémákra, az Északi Áramlat felrobbantására. Szerinte ma a csap a törökök kezében van a gázellátás szempontjából, Törökországba pedig részben Azerbajdzsánból érkezik. Türkmenisztán is be akar hozni Európába gázt, ami nekünk kapóra jön. Többek között ezekkel magyarázta az augusztus 20-ai illusztris társaságot a különféle illiberális, közel-keleti és közép-ázsiai vezetőkkel.
Orbán Viktor az interjú formájú nyilatkozatban arra is utalt, hogy a kormány nagyon okos, amiért a közép-ázsiai országokkal építi kapcsolatait. "Lassúak és buták csak a nagyok lehetnek" - fogalmazott. Az ellenzéknek szerinte lehetne módja a feladatokban való részvételre, ha úgy gondolkodna.
Az atlétikai világbajnokságról a miniszterelnök azt mondta, figyeli az eseményeket, volt is kint, azt látja, hogy fantasztikus lett a létesítmény, az ajtónál "a rosszindulat eltűnik", a közönség "úriemberes", örül a másik sikerének is. A világbajnokság szerinte bizonyítja, hogy a sport jótékonyan hozzá tud járulni az ember életéhez. A sport Magyarország jóhírét is viszi - érvelt. Magyarország egy olyan ország, ahol "a szeretet keresztény gyökerei még léteznek" - fogalmazott. A kormányfő végezetül arról is beszélt, hogy szerinte nem igaz az a "károgás", hogy kidobott pénz lenne a stadionokra költött közpénzáradat.