- Eurószázmilliókat áldoz arra az Orbán-kormány, hogy valaki felrobbantsa a Balkán törékeny békéjét

Augusztus 20-án közép-ázsiai államfők, illetve a török elnök mellett Budapestre látogatott Aleksandar Vucic szerb elnök, valamint Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke is. Ez olyan lépésként is értékelhető, hogy tovább erősödik a térségben az illiberális együttműködés, s a magyar kormányfő egyfajta ellenpólust épít ki Belgrád és Banja Luka segítségével.

Ennek az ellensúlynak azonban egyre jobban érzékelhetőek a korlátai. Az együttműködés hajtóereje Oroszország és Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök abban érdekelt, hogy káoszt teremtsen a Balkánon, s ebben nagy segítségére van a szeparatista boszniai vezető, aki szívesen látott vendék Moszkvában. Dodik az EU országai közül Magyarországtól számíthat a legnagyobb támogatásra. Nyugat-balkáni politikáját illetően Budapest mintha Putyin kottájából játszana, hiszen mindent megtesz azért, hogy megmentse a csődtől a boszniai Szerb Köztársaságot. Egyúttal a magyar kormányfő többször deklarálta, megakadályoz minden olyan uniós lépést, amely Dodik elleni szankciók bevezetésére irányulna. Miközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendre úgy fogalmaz, hogy a „nyugat-balkáni régió stabilitása immanens érdek” azzal, hogy éppen egy szeparatista politikust támogat, a magyar külpolitika épp a térségbeli instabilitás egyik forrásává válik.

Az alapvető probléma Dodik szempontjából az, hiába akadályoz meg Orbán bármiféle uniós büntetőintézkedést Dodik ellen, a boszniai szerb elnök szeparatista politikájáért nagy árat kell fizetnie a szerb entitásnak. A Bosznia-Hercegovinának szánt 300 millió euró összegű uniós támogatás egészét a bosnyák-horvát föderáció kapta meg, az egyre súlyosabb anyagi helyzetbe kerülő Banja Lukának nem jutott pénz, a kiesett összeget igyekszik fedezni a magyar fél, a magyar adófizetők pénzéből. Dodiknak el kellene fogadnia Christian Schmidt nemzetközi főmegbízott kinevezését és döntéseit, erre azonban a jelenlegi vezetés sosem lesz hajlandó. A szerb entitás tavalyi költségvetési hiánya 213,5 millió euró volt, a magyar támogatás lényegében a hiteltörlesztésre elég.

Milyen támogatásokban is részesült a szeparatista politikus Magyarország részéről? Orbán Viktor még 2021-ben a Banja Lukában tett látogatása során 100 millió eurós pénzügyi támogatást ajánlott fel a Szerb Köztársaságnak, hogy Budapest így járuljon hozzá „a régió stabilitásához”. A capital.ba hírportál később 110 millió euróról, vagyis mintegy 46 milliárd forint összegű hitelről tett említést, amit az Eximbankon keresztül folyósít Budapest a boszniai Szerb Köztársság kormányának a költségvetési hiány kiigazításához.

Bár június végén a bécsi tőzsdén törlesztette adósságának egy részét, valójában hónapról hónapra rosszabbodik a köztársaság pénzügyi helyzete. Már szinte minden héten értékesít hosszú lejáratú kötvényeket, ami viszont további eladósodáshoz vezet. Csak augusztusban 28,5 millió euróval nőtt az adósság, ráadásul Dodikék múlt héten további 5,11 millió eurós kölcsön felvételére kényszerültek. A szerb entitás pénzügyi nehézségeit tetézi, hogy a Banja Luka tulajdonában lévő ugljeviki hőerőműnek 67 millió eurós büntetést kell majd fizetnie, amit tehát szintén a kormányzatnak kell állnia.

Az eladósodás oka részben az, hogy a 2022. október 2-i boszniai választásokat megelőző kampányidőszakban Dodikék túlköltekeztek. Bár a voksolás előtt voltak jelei annak, hogy a Dodik-rezsim véget érhet, végül a háromtagú boszniai államelnökség egyik helyéért folytatott küzdelemben is az ő pártjának jelöltje, Zeljka Cvijanovic nyert szerb részről, és a boszniai szerb elnöki küzdelemben is Dodik végzett az élen. A voksolás pikantériája nem csak az volt, hogy az ellenzék szerint csalás történt, hanem az is, hogy belgrádi médiumok közlése szerint Vucic nem Dodik győzelmében volt érdekelt, mivel nem bízik a boszniai szerb elnökben. Budapest viszont a hitel-, illetve a gazdaságélénkítési programok révén épp Dodik hatalmát akarta megszilárdítani, tehát nem felel meg a valóságnak az az állítás, amely szerint a boszniai Szerb Köztársaság ügyében Orbán és Vucic teljességgel egy oldalon állna.

Erősen kétséges az is, hogy a magyar fél Dodikot mentő akciója sikeres lesz-e. Feltételezések szerint Dodik tavalyi újraválasztását célozta az Orbán-kormány által 2022-ben a Szerb Köztársaságnak meghirdetett, 35 millió dollár értékű agrártámogatási programja. Ez egy a már említett 110 milliós hitel feletti összeg. Idén július elején Szijjártó  Dodikkal együtt adta át az ennek keretében beszerzett magyar gyártású mezőgazdasági gépeket. A második pályázati körben további 17 millió eurónyi támogatást kívánnak biztosítani a boszniai szerb gazdáknak – közölte akkor Szijjártó.

Dodik mostani, augusztus 20-i magyarországi látogatása után azt közölte, hogy további jelentős támogatást kaphat Budapesttől. 18 millió eurót (tehát ő egymillió euróval többről tett említést Szijjártónál) az agrártámogatási projekt újabb pályázataira kapnak. A boszniai szerb vezető emellett azt állította, a magyar kormány felvetette egy 70 millió eurós keret megnyitását költséges projektek finanszírozására. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a német kormány úgy döntött: leállítja a boszniai Szerb Köztársaságban megkezdett, összesen 105 millió euró értékű négy infrastruktúra-projekt finanszírozását. Tehát a magyar kormány az összeg kétharmadát fedezné. A magyar támogatást egy átláthatatlan kínai hitelkeret egészíti ki, amit autópályaépítésre szánnak, emellett Vucic elnök is ígért „néhány millió eurót”.

A magyar adófizetők szempontjából joggal merül fel a kérdés: miért kell támogatniuk olyan projekteket, amelyek elődlegesen azt a célt szolgálják, hogy miniszterelnökünk illiberális világát bővítsék. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar támogatás csak aprópénznek nevezhető Banja Luka tényleges szükségleteit illetően.

Minapi budapesti látogatás után Dodik nem tudta leplezni csalódottságát, mert nem csak pénzügyileg, politikai szempontból sem kapta meg azt, amit remélt. Az RTRS boszniai szerb csatornának azt mondta, hogy Orbán „megértést mutatott” Banja Luka problémáit illetően, különösen Christian Schmidt főképviselővel kapcsolatban, de jelezte, Budapesttől nem várható különleges segítség, mert „magányosan” konfrontálódik a nyugati államokkal. "A magyarok objektíve nem sokat tehetnek ez ellen, a megértésen kívül" – ismerte el Dodik. 

A török elnök nem ígért semmit

Dodik nem csak Budapesttől várt többet, Azerbajdzsántól és Törökországtól még annyit sem kapott, mint amit Orbán ajánlott. A két ország vezetője konkrétan semmivel sem kecsegtette a boszniai szerb vezetőt. Mindössze annyit ért el, hogy a felek készséget mutattak arra, támogassák a bosznia-hercegovinai gázhálózat összekapcsolását azzal a vezetékkel, amely Azerbajdzsánból szállít gázt Európába.

Hogy Dodik mekkora bajban van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy bejelentette: Tatárföldhöz fordul. Azt tervezi, októberben Moszkvában együttműködési megállapodást ír alá az ottani vezetővel. Igaz, felettébb valószínűtlen, hogy épp a tatárok húzzák ki a bajból Dodikot.

Dodik budapesti útja tehát kudarccal ér fel, hiába keresett nemzetközi támogatókat. Közben mind nagyobb nyomás alá kerül, öt évig tartó börtönbüntetés fenyegeti, amiért szembe megy Bosznia-Hercegovina de facto vezetője, Christian Schmidt főképviselő döntéseivel. Dodik aláírta azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a szerb entitásban végrehajtsák a boszniai alkotmánybíróság határozatait. A boszniai vezető június 30-án saját magát is feljelentette a bosznia-hercegovinai ügyészségen, természetesen politikai érdekből. Akkor úgy fogalmazott, hogy a Szarajevóból „a Szerb Köztársaság ellen irányuló gyűlölet és hisztéria kezd elviselhetetlenné válni", és bejelentette, olyan törvényt is elfogadnak, amely megsemmisíti az ügyészség határozatait az entitás területén.

A szerb entitásban Schmidtet nem ismerik el legitimnek, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött mandátumát Oroszország és Kína nem erősítette meg. A boszniai szerbek úgy vélik: a nemzetközi közösség összeesküdött a Szerb Köztársaság ellen.

A Dodik védelmét ellátó ügyvédi csapatot az a belgrádi ügyvéd, Goran Petronijevic vezeti, aki egykor a hágai Nemzetközi Törvényszék által elítélt háborús bűnös, Radovan Karadzic jogi képviselője is volt.

Szarajevóban nagy feltűnést keltett, hogy a Szerb Köztársaság Szerbiában élő nyugalmazott tisztjeit és tábornokait tömörítő Haza Becsülete nevű egyesület tüntetést hirdetett a szarajevói ügyészség elé. Dodik támogatói közé tartozik egyébként Zoran Milanovic horvát elnök is. Mivel azonban a horvát elnök jogkörei korlátozottak, ezzel nem sokat ér.

A budapesti találkozó megmutatta, Recep Tayyip Erdogan török elnök is csak addig támogatja Dodikot, amíg Ankarának nem kell mélyen a zsebébe nyúlnia. Mindenesetre tény, hogy Erdogan nem követte az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság példáját és nem fogadott el szankciókat Dodikkal szemben.

A szerb entitásban Schmidtet nem ismerik el legitimnek, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött mandátumát Oroszország és Kína nem erősítette meg. A boszniai szerbek úgy vélik: a nemzetközi közösség összeesküdött a Szerb Köztársaság ellen.

A Dodik védelmét ellátó ügyvédi csapatot az a belgrádi ügyvéd, Goran Petronijevic vezeti, aki egykor a hágai Nemzetközi Törvényszék által elítélt háborús bűnös, Radovan Karadzic jogi képviselője is volt.

Szarajevóban nagy feltűnést keltett, hogy a Szerb Köztársaság Szerbiában élő nyugalmazott tisztjeit és tábornokait tömörítő Haza Becsülete nevű egyesület tüntetést hirdetett a szarajevói ügyészség elé. Dodik támogatói közé tartozik egyébként Zoran Milanovic horvát elnök is. Mivel azonban a horvát elnök jogkörei korlátozottak, ezzel nem sokat ér.

A budapesti találkozó megmutatta, Recep Tayyip Erdogan török elnök is csak addig támogatja Dodikot, amíg Ankarának nem kell mélyen a zsebébe nyúlnia. Mindenesetre tény, hogy Erdogan nem követte az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság példáját és nem fogadott el szankciókat Dodikkal szemben.