Oroszország;Magyarország;tankönyv;történelemkönyv;

Vlagyimir Putyin új tankönyve szerint 1956-ban fasiszták lázadtak és hiba volt kivonulni Magyarországról

De az is kiderül belőle, hogy az ukrán hadsereg a NATO parancsait követve a saját polgárait emberi pajzsként használja. Szerencsére – legalábbis a történelemkönyvben leírtak alapján – az orosz hadsereg „kategorikus parancsa”, hogy semmilyen körülmények között nem lőhet lakott területeket.

1956-ban lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert, rengeteg gyilkosságot követtek el, még a sorkatonák is brutális mészárlások áldozatai lettek – a G7 cikke szerint ez olvasható az 56-os forradalomról az új állami orosz tankönyvben, amiből szeptembertől kötelező jelleggel fog minden 17 éves tanulni.

Az új 11. osztályos történelemkönyv megírását Vlagyimir Putyin orosz elnök a tanácsadójára, Vlagyimir Megyinszkijre bízta.

A G7 a Meduza szerkesztőségén keresztül jutott hozzá az új tankönyvhöz,  és összegyűjtötte, milyen magyar vonatkozások szerepelnek benne. A leghangsúlyosabb rész 1956 tárgyalása (bár csak két bekezdés szól róla), amit a ledöntött Sztálin-szobor fotójával illusztrálnak.

A többi között azt írják, hogy „Sztálin személyi kultuszának kritikáját számos kelet-európai országban felhasználták a szovjetellenes erők. (…) A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában.”

Ez némileg emlékeztet az ukrajnai narancsos forradalmak magyarázatára: ahogy Ukrajnában is a fasizmus és az amerikai felforgatók a fő ellenség, 1956-ról is hasonló szellemben írnak.

Az orosz iskolákban ez alapján fasiszta múltú radikális fegyveresekről és nyugati operatív műveletekről fognak tanulni a magyar forradalom kapcsán.

A putyini paradigmában a XX. század nagy tragédiája a Szovjetunió szétesése, a negatív főhős pedig a nyugati népszerűséget hajhászó, egyoldalú engedményeket tevő Gorbacsov. Ez a 2023-as orosz tankönyv ezért „elhamarkodott reformokról” ír a glasznoszty és a peresztrojka kapcsán, melyek végül az állam szétveréséhez vezettek. A szovjet szatellitállamok, többek között Magyarország elengedését is óriási hibának tartja.

„1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok egyoldalú kivonása Kelet- és Közép-Európából. Ez egy különösen átgondolatlan döntés volt, mert a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta”, és ezzel megszakadtak a Kelet-Európához fűződő hagyományos kapcsolatok 

– áll a tankönyvben. 

Csaknem száz oldal foglalkozik Putyin uralkodásának éveivel, 18 pedig a „különleges katonai művelettel”, vagyis az Ukrajna elleni invázióval.

Az „ukrán neonácizmus” című alfejezet szerint Ukrajnában a kilencvenes évek óta már több generáció „Oroszországgal szembeni ellenszenvvel, neonáci eszméken nevelkedett”, az ukrán hadsereg pedig a NATO parancsait követve a saját polgárait emberi pajzsként használja, nem engedi, hogy elhagyják lakóhelyeiket. A tankönyv szerint

„ilyen brutális taktikát a saját területén még egyetlen hadsereg sem alkalmazott a világtörténelemben”.

Szerencsére – legalábbis a könyvben leírtak alapján – az orosz hadsereg „kategorikus parancsa, hogy semmilyen körülmények között nem lőhet lakott területeket”.