- Véreskezű mártírok – Jevgenyij Prigozsin halálának utórengési Oroszországban

Alighogy Jevgenyij  Prigozsin Embraer-típusú magánrepülőgépe földbe csapódott a Moszkvához közeli Tver régióban szimpatizánsok kezdtek gyülekezni a szentpétervári Wagner-központ előtt. A szimbolikusan odahordott földhányáson egyre szaporodtak a virágok, koszorúk, és a csoport halálfejes logójával díszített zászlók is. A jelenleg Lettországból dolgozó Meduza független orosz hírportál adott hírt a Bumaga orgánumnak dolgozó Jekatyerina Barkalova újságíró riportjáról, amiben megszólaltatta a gyászolókat. Sokan közülük aktív vagy már leszerelt Wagner zsoldosok, aki kötelességüknek érezték, hogy megemlékezzen Prigozsin és a katonai vezetőlegenda Dimitrij Utkin haláláról, akinek „Wagner” hívójele után kapta a nevét a csoport.

Válaszaikból az orosz nacionalista gondolatok köszönnek vissza, illetve annak az elveszettségnek az érzete, amit a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics már megírt a Fiúk cinkkoporsóban című riportkötetében, amiben a szovjet-afgán háború veteránjai számoltak be az élményeikről: „Odakint (a fronton) tudod, hogy ki a barátod és ki az ellenséged. Itt képtelen vagy eldönteni”- fogalmaz az egyik Wagneres. Egy másik nő a két kisfiával érkezett a megemlékezésre, hogy „tiszteletre tanítsa” a gyermekeit. Érdekesség, hogy Prigozsin trollfarmjának volt munkatársa is tiszteletét tette az elhunytak emléke előtt. (Amint arról a Népszava is beszámolt, Jevgenyij Prigozsin vezette a Moszkva kibertámadásaiban kiemelt szerepet játszó trollgyárat, ami amerikai források szerint befolyásolhatta a 2016-os amerikai választásokat és segíthette elő Donald Trump választási győzelmét.)

Két tinédzser fiú is álldogált a gyászolók között. A riporter kérdésére elmondták, hogy Prigozsin igazi hazafi volt, a Wagner Oroszország érdekeiért harcolt és amint 18 évesek lesznek, ők is csatlakozni szeretnének a zsoldosokhoz. A jelenlévőkben is némi megütközést keltett az a gesztus, hogy egy Wagneres kalapácsot tesz le a virágokra. A Wagner egyik elrettentő és brutális rituáléja volt, hogy kalapáccsal végezték ki az árulónak tartott társaikat, ahogy ezt videón is megörökítették egy társukon, akit az ukrán hadsereg szolgáltatott vissza egy fogolycsere keretében.

Egy nyugati ember számára talán nehéz lehet felfogni, hogy milyen tiszteletet válthat ki az orosz társadalomból egy olyan ember, aki már a szovjet időkben is 13 évet ült börtönben fegyveres rablásért és csalásért, majd erőszakos és nyers stílusát a civil életben sem változtatta meg. Az orosz szélsőjobb mindenesetre hőst lát benne, aki a Moszkva elleni „Igazság menetével” nem hazaárulást követett el, csak leszámolni kívánt Oroszország igazi árulóival.

A csoport megszüntetése még nem bizonyos, hiszen fontos feladatok várnak rájuk a továbbiakban is. Az afrikai Száhel-övezetben található Maliban, Burkina Fason és Nigerben fellázadtak a korábbi francia befolyás ellen és az orosz aknamunkát jelzik a videókon lobogtatott orosz zászlók is. Nigerben a demokratikusan megválasztott elnököt puccsista erők tartják fogva, amellyel szemben a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) tagjai katonai választ fontolgatnak. Utóbbi országból például Franciaország urán importjának 20 százaléka származik, látható tehát, hogy a térség nem közömbös a francia kormány számára sem. Ezzel szemben Wagner a bányakoncessziókért cserébe nem támaszt demokratikus követelményeket a puccsistákkal szemben. Olyannyira nem, hogy az ellenzéke által csak „President Wagner”-nek csúfolt Faustine Archange-Toudéra, Közép-Afrikai Köztársaság elnöke országában állandó bázist biztosít a Wagner számára rezsimje fegyveres támogatásáért cserébe. A magánhadsereg így nemcsak az orosz nacionalisták szívében élhet tovább, de a Kreml külpolitikai eszközeként is jó ideig tényező maradhat.