;

kuka;hulladékgazdálkodás;bérbeadás;Mohu Mol;

A kormány július 1-től koncesszióba adta a hulladék begyűjtését, szállítását, kezelését a Molnak. Az olajtársaságnak se  eszköze, se embere nem volt ehhez

- Nem fogott vastagon a ceruza, Budapest átlag napi egy forintért adja bérbe a kukáit a MOL hulladékgazdálkodási cégének

Csak a legjobb esetben nem veszít a főváros. 

Helyreigazítás

Lapunk 2023.augusztus 29-i „Nem fogott vastagon a ceruza, Budapest átlag napi egy forintért adja bérbe a kukáit a MOL hulladékgazdálkodási cégének” című cikkében valótlanul állítottuk, hogy a BKM a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek bérbe adta a kukás autóit, egyéb célgépeit, a kukákat és a szelektív gyűjtőedényeket. Valótlanul állítottuk, hogy a fővárosi közgyűlési döntés alapjául szolgáló előterjesztésben a MOHU MOL Zrt. és a BKM Nonprofit Zrt. között bérleti szerződésről és bérleti díjról volt szó.

Nem fogott túl vastagon a Budapesti Közművek Zrt. ceruzája, amikor leendő cégtársának – a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek - bérbe adta a kukásautóit, egyéb célgépeit, a kukákat és a szelektív gyűjtőedényeket. A szelektív és normál kukákért a koncesszor átlag napi egy forint bérleti díjat fizet. Az uniós támogatásból vásárolt 110 darab hulladékgyűjtős célgépet (egyszerűbben kukásautót) összesen valamivel több mint 2 millióért adja bérbe naponta a fővárosi közműtársaság, ami 18 413 forint bevételt jelent darabonként. Másik 51 darab tömörítős hulladékgyűjtő célgépet összesen napi adóval együtt 632 663 forintért adja át az olajos társaságnak, ami darabonként 12 405 forintra jön ki. A 63 darab szelektív hulladékot – papír, műanyag – gyűjtő járművekért napi 955 ezret, azaz darabonként valamivel 15 ezer forintot kérnek.

Még olcsóbban mérik a konténerszállítókat, 10 darabért nettó 65700 forintot fizet a MOL hulladékos cége, ami az áfával együtt se jön ki többre 83 439 forintnál, ami 8350 forintos darabárat jelent. A fixplatós tehergépjárműveket pedig valamivel több mint 4000 forintért engedik át naponta.

Csupán közelítőleges összehasonlításként, hiszen kukásautók nem igazán szerepelnek a magánpiaci kínálatban: Budapesten a furgonok piaci bérleti díja napi 13-26 ezer forint között mozog, míg egy emelőhátlapos kisteherautóért 30 ezret is elkérnek naponta.

Hosszabb távra ugyan minden autókölcsönzőnél egyedi árat szabnak, de aligha harmadát-negyedét a fenti nyitóárnak.

Még barátibb elszámolással dolgoznak a budapesti hulladékgazdálkodás megújítása érdekében több mint tíz évvel ezelőtt - zömében uniós támogatással - indított 13,5 milliárd forintos projekt keretében megvalósult tavaly, illetve idén átadott logisztikai, valamint a szemléletformáló és újrahasználati központ, a nagy hulladékválogató mű esetében. Ezeknek az üzemeltetéshez szükséges eszközökkel együtt számított napi bérleti díja 3,27 millió forint. Ezzel a bérleti díjjal cirka 10 év alatt jönne vissza a bekerülési költség. Önmagában a logisztikai központ ingatlanának napi piaci bérleti díja a főváros becslése szerint – a berendezések és az eszközök nélkül - több mint egymillió forint lenne.

Itt érdemes felidézni, hogy a kormány július elsejétől koncesszióba adta a hulladék begyűjtését, szállítását, kezelését a MOL Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Nyrt.-nek. Csakhogy a magánkézben lévő olajtársaságnak ehhez nem volt se eszköze, se embere. Így az önkormányzatok cégeivel, illetve a települések megrendelésére dolgozó magántársaságokkal állapodtak meg a munka elvégzésére. A tevékenység ellátásához szükséges engedélyeket se sikerült beszerezni, ez alól egy törvénymódosítással mentették fel a koncesszort, mondván elég, ha a szolgáltatást ténylegesen elvégző cég rendelkezik ezekkel.

A Fővárosi Közgyűlés – más lehetősége nem lévén – tavaly szeptemberben vita nélkül úgy döntött, hogy a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. részvételével közös céget hoz létre a Mollal 2023. június 30-ig, így legalább nekik is marad némi beleszólásuk a közszolgáltatás menetébe. A szándéknyilatkozatot ugyan novemberben aláírták, de a Mohu Budapest Zrt-t csak idén május 10-re sikerült létrehozni, bejegyezni pedig még később. A főváros abban bízott, hogy ezzel hozzáférhetnek a hulladékgazdálkodás értéknövelő fejlesztését segítő forrásokhoz, a Mol pedig teljesíteni tudja a koncessziós pályázatban vállalt kötelezettségeit, és „teljesülnek a tulajdonosok jövedelmezőségi elvárásai”. Csakhogy a részvényesi megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha az Európai Unió Versenyhatósága jóváhagyja a közös vállalat működését. Meg is kérték az engedélyt, de azóta sem kapták meg.

A közös cég helyett így továbbra is a BKM-be korábban beolvadt FKF dolgozik a Mohu Mol Zrt. megbízása alapján. Ahogy tette ezt az állami hulladékholding létrejötte előtt, annak működése alatt is. A Népszava bérleti díjakra, valamint a régiókordinátori megállapodásra vonatkozó kérdéseire a fővárosi közműtársaság hosszú Mol-lal történő egyeztetés után azt válaszolta, hogy „a MOHU MOL Zrt. és a BKM Nonprofit Zrt. közötti elszámolás szolgáltatás alapú, nincs közöttük bérbeadási szerződés. A BKM elvégzi az egyes szolgáltatásokat, mint például a hulladék-gyűjtés, -szállítás, -lerakás, és a hulladékudvarok üzemeltetése, - és ezekért elszámolás alapján fizet a megrendelő”. Ez már csak azért is érdekes az általuk is megjelölt, a közgyűlési döntés alapjául szolgáló előterjesztésben végig bérleti szerződésről és bérleti díjról van szó.

Az elszámolás alapját a BKM válasza szerint egy tavalyi Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott rendelet jelenti, amely „keretet ad az iparági szereplők közötti elszámolásoknak”. Kérdés, hogy mennyire piaci szereplők közötti üzletről van szó egy állami koncesszor és egy önkormányzati cég esetében. A BKM fontosnak tartotta hozzátenni, hogy a kukaholding rendszere „markáns forrásszűkülést okozott az elmúlt három évben, miközben az ellátandó feladat volumene változatlan maradt. Budapest területe nem lett kisebb. A társaságnál dolgozó, a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellátó létszám sem csökkent. 2019 óta, az önkormányzati választásokat követően, az állami NHKV évente 3-5 milliárd forinttal kevesebbet fizetett az FKF-nek. Az FKF Zrt., illetve a BKM Zrt. a Népszavának most elküldött adatai alapján a fővárosi hulladékgazdálkodás ezen időszak alatt jelentős veszteséggel működött.

A 2019-es 2,56 milliárdos mínusz 2020-ra 4,25 milliárdra ugrott, amit ugyan 2021-re sikerült 1,23 milliárdra leszorítani, de tavaly ismét 2,42 milliárdra nőtt a veszteség.

A BKM szerint a fentiekből egyértelműen látszik, hogy a négy, pénzügyileg lezárt évben a forráselvonás miatt a hulladékgazdálkodási tevékenység tartósan, markánsan veszteséges volt. Ezzel szemben a MOHU MOL Zrt.-vel történő elszámolások során nullszaldóval terveznek. A régiókoordinátori megállapodás 2026. december 31-ig szól.

A szakszervezet szerint a tantestületekben nagy a bizonytalanság.