Most kellene Szijjártó Péternek behívatnia magához orosz nagykövetet, mélyen szemébe nézve, tagoltan elmondani: kedves továris Jevgenyij Arnoldovics: konyec. Az ugyanis egy dolog, hogy ősztől a 11. osztályos kis orosz nebulók azt biflázzák, hogy a mi ötvenhatos forradalmunk CIA és a fasiszták műve volt, mi pedig az orosz élettér része vagyunk. A nagyobb baj, hogy orbánékkal ellentétben az oroszok nem a levegőbe beszélnek, az ilyen ordas hazudozás náluk nem végpont hanem a kezdet.
Például Ukrajna lerohanását is pont így kezdték előkészíteni.
A probléma csak az, hogy Szijjártó Péter és főnöke eddig az önkéntes behódolást választotta. Sőt. Tulajdonképpen az a feltételezés, hogy Orbán vagy Szijjártó beütött orosz ügynök lenne az ma már csak azért hangzik vadul, mert az ügynökök sokkal diszkrétebbek dolgoznak, még azok sem pitiznek és sunyítanak olyan látványosan Moszkvának.
Orbánék egy szó nélkül lenyelték, hogy az orosz titkosszolgálat 2016-ban felgyújtatta a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Egyesületét, 2017-től meghekkelték a magyar külügy teljes informatikai rendszerét, hogy 2021-ben az orosz külügy nyíltan követelte, hogy a NATO vonuljon innen ki, majd Putyin Kárpátalját ősi orosz földnek nyilvánította. Ezenközben a „magyar” kormánymédiát gyakorlatilag Moszkvából szerkesztik, orbánék orosz bűnözőket mentegetnek, az orosz titkosszolgálat hálózata nálunk továbbra is él és virágzik. Nem egy közülük alighanem a magyar kormány körül is serény.
De még ha nem is így lenne, valamit nem árt megjegyezni azoknak, akik a „pragmatikus külpolitika” jegyében pucsítnak a macinak: az oroszok náluk sokkal-sokkal gyakorlatiasabbak. A kollaboránsokat például felhasználják, majd elsőként őket dobják a szemétre.
Mert az olyan köpönyegforgatóktól, akik például egykoron nagy szájjal gúnyolódtak a birodalom gyengeségén, az orosz nép keservén, majd utána az első kanyarban, kilóra eladták magukat, speciel pont az oroszok undorodnak legjobban.