„Ha több darabban is, de már rendeztünk olimpiát” – jelentette ki a hét végén Orbán Viktor miniszterelnök, s rámutatott, habár a nyári olimpiák összesített éremtáblázatán az első tízben vagyunk, csak mi nem rendezhettünk még ötkarikás játékokat. „Ez nem maradhat így az idők végezetéig!” – hangoztatta.
Az olimpiarendezés ötlete 2017 óta a közbeszédben csak „a szőnyeg alatt” volt téma, ám a több mint 310 milliárd forintból megrendezett atlétikai világbajnokság sikerén felbuzdulva a kormány eltökéltnek tűnik, hogy hazánkba csábítsa a földkerekség legjelentősebb sporteseményét.
A Népszava a vb-t lezáró hétfői sajtótájékoztatón az ügyben Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárt, a világbajnokság kormánybiztosát kérdezte.
„Bízunk benne: ha legközelebb olimpiai helyszínről kell dönteni, akkor az illetékesek szívesen visszatérnének majd Budapestre, mivel nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk” – kezdte válaszát Schmidt, s rámutatott, hogy az elsődleges feladat a Magyar Olimpiai Bizottságra és Budapest vezetésére vár, az ő feladatuk meggyőzni a társadalmat arról, hogy „jó az, ha van itt egy olimpia”, majd pedig közösen kell a nemzetközi döntéshozók felé deklarálni a rendezési szándékot. „Meg kell várni a 2024-es önkormányzati választásokat – folytatta Schmidt –, Karácsony Gergellyel több ízben találkoztam, formálisan el is hangzott ezzel kapcsolatban több minden. Meglátjuk, hogy a 2024-ben megválasztott polgármester miképp áll az ügyhöz” – mondta az államtitkár, s leszögezte: társadalmi támogatottság nélkül nem lehet olimpiát rendezni.
Mivel a következő három ötkarikás helyszín már megvan (sorrendben: Párizs, Los Angeles, Brisbane), az első szóba jöhető időpont 2036, amiről vélhetően 2026 végén születik döntés. Akkor már nem Thomas Bach lesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. A német sportdiplomata 2025-ben leköszön, s meglehet, helyét éppen a Budapesten a Nemzetközi Atlétikai Szövetség élére újraválasztott Sebastian Coe veszi át. Legalábbis a 66 éves sportvezető korábban nem zárta ki, hogy indul a NOB-elnöki tisztért.
„S mivel Coe szuperlatívuszokban beszélt az atlétikai vb-ről, nem mellékes, ő miképp vélekedne, ha bejelentkeznénk a 2036-os játékokra” – folytatta Schmidt.
A személyes kapcsolatrendszer manapság fokozott jelentőséggel bír (nem lehet véletlen az sem, hogy Fürjes Balázs korábbi kormánybiztos NOB-tagságra apellál), mivel a helyszínkijelölés menetrendje megváltozott: már nem pályázatot kell benyújtani a NOB-hoz, hanem egyfajta lobbitevékenységet folytatni.
Arra semmi garancia nincs, hogy 13 év múltán újra európai város lesz a házigazda, főleg, ha Egyiptom és Szaúd-Arábia is komolyan harcba száll, nem beszélve az ázsiai aspiránsokról. Mindazonáltal a jelöltek száma az utolsó pillanatban is megcsappanhat: az elszálló költségek miatt kizárólag a glóbusz leggazdagabb városai kandidálnak, azok is nagyon körültekintően (lásd még a Nemzetközösségi Játékokról szóló keretes írásunkat), illetőleg az autoriter rezsimek, ahol a személyes indíttatás felülírja a társadalmi kérdéseket. Nem véletlen, hogy minden idők legdrágább olimpiája a 2014-es szocsi volt, Oroszországban úgy tartják, a túlárazott beruházások a Putyinhoz hű oligarchák kifizetését ugyancsak szolgálták.
Kínában szintén döbbenetesen elszaladtak az árak. A 2022-es téli seregszemlét eredetileg 1,6 milliárd dollárért igyekeztek tető alá hozni, amiből a hivatalos jelentések szerint 3,9 milliárd lett. Ám ha a játékokkal összefüggő valamennyi kiadást számoljuk, a teljes összeg meghaladja a 38,5 milliárd dollárt. Ez az eredeti költségvetés 24-szerese.
Ezekben az országokban a polgároknak efféle kérdésekbe nincs beleszólásuk. 2017-ben Európa közepén ezt nem lehetett megtenni. Ám azóta sok minden megváltozott...
Noha időközben megvalósult a Nemzeti Atlétikai Központ (246 milliárd Ft), a Puskás Aréna (190), az MVM Dome (119), a Duna Aréna (44), további elképesztő összegű kiadásokra volna szükség, reptér- és metróvonal-bővítésre, úthálózat-fejlesztésre, területrendezésre, és a sor hosszasan sorolható. A 2024-es kandidatúra előtt a PricewaterhouseCoopers iroda által készített tanulmány 774 milliárd forintra becsülte az előkészületek összegét. 2015-ben. Reálértéken számolva ez a summa alhangon ennek a másfélszerese.
Egy országnak azt kell eldöntenie, hogy ezt a pénzt esetleg el tudja-e költeni nemesebb, társadalmilag hasznosabb feladatokra.
Ma úgy fest, a döntéshozók számára ez a kérdés nem létezik.
Az atlétikai világbajnokság véget ért, Orbán Viktor már olimpiáról beszélHaszon nincs, csak kiadás
Két súlyos csapás is érte az elmúlt hetekben a Nemzetközösségi Játékokat: előbb az ausztráliai Victoria állam, majd az olajban gazdag kanadai Alberta vezetője jelezte, hogy „költségvetési okokból” eláll a 2026-os, illetve 2030-as seregszemle megrendezésétől. A viadalt négyévente rendezik 1930 óta a korábban vagy még ma is a brit korona alá tartozó 54 független ország és 18 terület részvételével. Eddig egyszer kellett törölni az eseményt: a második világháború idején.
A rendezésért nem tolonganak a jelentkezők, a 2022-es birminghamit is a dél-afrikai Durbannak ítélték eredetileg, a következőtől aztán Kuala Lumpur, Cardiff, Calgary, Edmonton és Adelaid egyaránt visszakozott. A beugró Victoria kormányfője beismerte: a tervezetthez képest megháromszorozódott költségek „egyszerűen meghaladják a tartomány képességeit”. A Geelong, Bendigo és Ballarat városokat érintő eseményt 2,6 milliárd ausztrál dollárra árazták be, de a 12 nap költsége mára elérte a 6 milliárd dollárt, ami a duplája annak, mint amennyi gazdasági hasznot Victoria állam a játékoktól remélt. Daniel Andrews, a tartomány vezetője azt állította: minden lehetőséget figyelembe vett, de csak a költséget látta, a hasznot nem.
Elfogadhatatlan a 2030-as verseny tető alá hozása Alberta számára, amely Calgaryt és Edmontont az után hozta képbe, hogy az első Nemzetközösségi Játékok színhelye, az ontariói Hamilton meggondolta magát. Joseph Schow turisztikáért és sportért felelős albertai miniszter is egyszerűen „túl magasnak” nevezte a költségeket, melyek jelenleg 1,5 milliárd fonton állnak.
Könnyen lehet, hogy megint az Egyesült Királyságnak kell beugrania házigazdaként. Sadiq Khan londoni főpolgármester bejelentette: támogatná a brit főváros jelentkezését, de a végső szót a kormánynak kell kimondania.
