Görög mítoszok alakjait ábrázoló kártyákat pakol elém Győri Zoltán játékmester, majd felmutatja Akhilleuszt, az akháj hőst ábrázoló lapot, és arra kér, hogy vegyek el három kártyát, melyek hasonlítanak rá. Mivel harcias személyről van szó, ezért elveszem Árészt, a háború istenét, Hádészt, az alvilág urát és Zeuszt, a villámokat szóró főistent. Győri Zoltán ekkor közli, hogy helyesen döntöttem, a játék folytatódik, és újabb lapot tesz elém, melyen Pandora látható.
Az ember észre sem veszi, de társasozás közben is tanul, hiszen folyton információkkal „találkozik”, melyek közt muszáj összefüggéseket keresnie. A társasoknak persze nem ez az elsődleges célja, ezt vallja legalábbis Győri Zoltán játékszakértő, aki nyolc éve társasjáték-tervezéssel foglalkozik, a feleségével, Győri-Nádai Rékával pedig 2017-ben elindította a Mit játsszunk? című blogot, hogy népszerűsítsék a műfajt, illetve rendeznek úgynevezett „játszatásokat” is, melyeken megtanítják a közönségnek, hogyan kell játszani bizonyos társasokat.
– Egy társasjáték elsődleges célja, hogy játék legyen. Vagyis nem lehet kizárólagos célja valamilyen ismeret átadása. Hogy azonban egy játékos mit visz haza magával egy élményből, az rajta múlik – mondja Győri Zoltán. Szerinte az igazán jól „működő” társasjáték nem feltételez előzetes tudást, és nem várja el a résztvevőktől, hogy tanuljanak belőle. Azt viszont ő is elismeri, hogy a valós történelmi vagy kulturális eseményeken alapuló társasokkal játszva ragad az emberre ismeret, ha pedig valaki otthonosan mozog az adott témában, akkor a játékot is mélységében fogja megérteni. Ilyen például a Twilight Struggle, mely a hidegháborút eleveníti fel a két nagy ellenfél, az amerikai és szovjet oldalról. – Ha valaki semmit sem hallott a korszakról, az is tud játszani vele, de aki jártasabb a történelemben, azt le fogja nyűgözni, hogy a játékban szerepet kap Churchill, Nixon vagy az űrprogram – említi a szakértő, hozzátéve, a játékosok akár változtathatnak a történelem menetén is, ahogy A Watergate-ügy nevű játékban, melyben a Nixon-kormányzat csap össze az újságírókkal. Előbbinek célja, hogy minél rövidebb ideig tartson a játék, utóbbiaknak, hogy minél tovább.
A történelmi témájú játékok közül magyar eseményekre is találni példát: a Pesti Srácok 1956 nevű kooperatív társas például az ’56-os forradalmon alapszik, az Egri csillagok 1552 című játékban Gárdonyi Géza regényének világa elevenedik meg, míg a Mátyás címűben a közös cél a koronázási ékszerek visszavásárlása. Létezik olyan játék is, mely konkrét évszámokra épül, a játékosoknak viszont nem kell fejből tudniuk az adatokat, noha segítségükre lehet, ha képben vannak a történelmi korszakokkal, a lexikális tudás pedig kivált előnyös lehet. A Timeline: Tudomány és felfedezések című kártyajátékban ki kell találni, hogy a választott lapon szereplő történelmi esemény nagyjából mikor történhetett, majd elhelyezni a többi, „idővonalat” képező kártyák között, aztán felfordítani, hogy az megfelelő helyre került-e vagy sem. Ami nem olyan egyszerű, hisz nem könnyű eldönteni, hogy milyen sorrendben követte egymást az első Tyrannosaurus-csontváz felfedezése, a pisai ferde torony építésének kezdete vagy amikor az első európai ember az Antarktiszra lépett.
A társasok a nyelvet is fejleszthetik. A Scrabble szókirakó például a passzív szókincsből emel át elemeket az aktív szókincsbe, hisz a játékosok olyan szavakat is felidéznek, melyeket nem használnak, de ismernek. A játék másrészt a stratégia készséget is fejleszti, hisz nem attól lesz értékes egy szó, ha hosszú, hanem ha ritkábban előforduló betűk (dzs, ly, ty) szerepelnek benne. A játékosok másrészt egy közös, négyzetrácsos térben „építkeznek”, így minden játékos lépése hatással lesz a többiek válaszára. – Ebben a játékban az olvasottabb és edukáltabb ember eredményesebb lesz, mivel a szókincse gazdagabb, több szókombinációra képes, szóval nagyobb mezőről tud virágot szedni. Arany János például biztosan remek lett volna Scrabble-ben, játszottam is volna vele.
További kérdés, hogy a társasjáték kultúrának tekinthető-e önmagában. Zoltán szerint igen, sőt, összművészeti alkotásként tekint a társasokra, mert találkozik bennük a festészet, a grafika, a szobrászat és a történetmesélés is. – Sok játék pedig az egyetemes kultúra részét képezi, mint a sakk, a backgammon, a kínai eredetű go, vagy az Indiából eredő Ki nevet a végén?, de maguk a játékszabályok, a győzelmi pontok is, vagy a puszta tény, hogy a verseny végén a győztest kihirdetik – veti fel Győri Zoltán. Társasozni pedig kortól függetlenül lehet, bár a szakértő szerint sokan azt gyerekesnek gondolják, pedig a játékok közt óriási különbségek vannak, hisz egyesekhez a játékszabályokat hosszasan kell tanulmányozni, míg másokat perceken belül elkezdhet az ember. – Számomra a társasjátékokon keresztül az emberek egymáshoz és önmagukhoz is közelebb juthatnak – hívja fel a figyelmet Győri Zoltán aki szeretné, ha az emberek felnőtt fejjel is nyitnának a modern játékok felé, mert úgy látja, bőven van élet a Gazdálkodj okosan! és a Monopoly című társasokon túl.
Magyar zsenik kedvencei
Kedden kiosztották a 2023-as Mensa HungarIQa Társasjátékdíjakat négy kategóriában: a családit az Akropolisz, a haladót a Tölgy, a logikait Az X bolygó nyomában, a kooperatívat a Frenetikus forgatás című játék nyerte. A 2009 óta évente megtartott Mensa Társasjátékverseny különlegessége, hogy nem a játékosok, hanem a játékok versengenek a győztes címért. A nevezés kritériuma, hogy a társas megjelenjen magyar nyelven az elmúlt egy évben, illetve kiskereskedelmi forgalomban kapható legyen.
