Orbán Viktor;juttatás;kormányhatározat;

Orbán Viktor jóváhagyása kellett ahhoz, hogy valaki plusz pénzt kaphasson az államigazgatásban

Ez derült ki egy 2022-ben kiadott, nem nyilvános kormányhatározatból. A miniszterelnöknél 38 esetben kezdeményezték, hogy valaki extra juttatást kapjon, de a kormányfő csak 22 esetben adott engedélyt erre.

A kormányzati igazgatási szervek (azaz például a minisztériumok, az országos és területi hivatalok, valamint a kormányhivatalok) dolgozói csak Orbán Viktor miniszterelnök egyedi engedélyével kaphattak plusz juttatást a fizetésükön felül – írja egy 2022-ben kiadott, nem nyilvános kormányhatározat alapján az rtl.hu.

A szóban forgó határozat értelmében a kormányzati igazgatási szervnél dolgozók 2022 második felétől nem kaphattak illetményen felüli, illetve béren kívüli juttatást (a 200 ezer forintos cafeteria arányos részét leszámítva). A munkáltatók nem adhattak tehát pénzt teljesítmény elismeréseként, motivációs elismerésként, dicséretként vagy egyéb elismerésként, valamint céljuttatásként sem.

A portál szerint a 2023 első felére vonatkozó szabályok annyiban különböznek, hogy idén csak a 200 ezer forintos cafeteriajuttatás járhatott a dolgozóknak az illetményükön felül.

Ha valaki tavaly június 30-a után mégis kapott valamilyen fizetésen felüli pluszpénzt, akkor az összeget vissza kellett fizetnie.

Ez alól egyedül Orbán Viktor adhatott felmentést, azaz a miniszterelnök egyedileg dönthetett úgy, hogy bizonyos dolgozók „nyomós indok esetén” mégis kaphatnak extra juttatást.

Ezt a tárcavezetők kezdeményezhették a Miniszterelnöki Kormányirodán keresztül Orbán Viktornál, aki az rtl.hu információi szerint 22 alkalommal engedett is a kéréseknek.

A Miniszterelnöki Kormányiroda közlése szerint

„a miniszterek 38 esetben kezdeményezték a plusz juttatás megítélésére vonatkozó javaslatot”, és az extra pénzek megítélését „többségében európai uniós programmal összefüggő többletfeladatok ellátása” miatt javasolták.

Arra a kérdésre, hogy pontosan kik és mekkora összeget kaptak, a Miniszterelnöki Kormányiroda nem válaszolt az rtl.hu-nak. Arra hivatkoztak, hogy a nevek személyes információnak minősülnek, az összeget tekintve pedig nem ők kezelik az adatokat.

„Átláthatatlan, hogy minek alapján jár plusz pénz”

Idén július elsejétől egyébként legalább 10 százalékos béremelést kaptak a területi közigazgatásban dolgozók (megyei hivatalok, kormányhivatalok). – A vármegyék ugyan 15 százalékos emelésre elegendő keretet kaptak, de 5 százalék sorsáról szabadon dönthetnek a kormányhivatalok vezetői. Miután július 1-jétől él a változtatás, ez sokak számára éves szinten csak 5 százalékos emelést jelent – mondta az rtl.hu-nak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Szerinte ez differenciálás az Orbán Viktor által jóváhagyott egyedi jutalmakhoz hasonlóan azt a tendenciát erősíti, hogy azok járhatnak jól, akik lojálisak a rendszerhez. „Az ugyanis teljesen átláthatatlan, hogy minek alapján jár plusz pénz” – tette hozzá.

A szakszervezet követelése 25 százalékos emelésről szólt. – Az átlagos infláció 20 százalék felett volt tavaly, az élelmiszer-infláció pedig 40 százalék körül alakult, miközben a hitelkamatok is jelentősen emelkedtek. A 10-15 százalékos emelés tehát még mindig csak azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a dolgozók amúgy is alacsony fizetésének értéke – mondta a szakszervezeti vezető.

„A béremelés nem automatikus, a munkáltató döntése”

A béremeléssel kapcsolatban a Miniszterelnökség azt közölte az rtl.hu-val, hogy a kormány úgy döntött: lehetőséget teremt arra („a közszférában dolgozó orvosok, ápolók, pedagógusok, rendőrök, katonák után”), hogy a központi és területi kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők és szakmai vezetők bére is emelkedhet. – A béremelés nem automatikus, a munkáltató döntése. A fővárosi és vármegyei kormányhivataloknál, ahol összesen 34 ezren dolgoznak, és idén béremelésre még nem került sor, július 1-jétől átlagosan 15 százalékos illetményfejlesztés valósult meg – írták.

A központi közigazgatásban a korábbi nyilatkozatok alapján ehhez 10 százalékkal csökkentették az álláshelyek számát, az így megspórolt pénzről pedig azt mondták, a dolgozók juttatásaira fordítják. – Azt azonban, hogy ez mekkora emelést jelentett pontosan, és hogy ez valóban egyenletesen oszlott-e el, nem tudni – jegyezte meg Boros Péterné.