Brüsszel;

Navracsics Tibor: 3,9 milliárd eurónyi összegre jelentünk be hitelkérelmet a helyreállítási alapból

Az Orbán-kormány még 2021-ben állította, Magyarország „nem kér hitelt” a helyreállítási alapból, most viszont komoly összeget hívna le Brüsszelből.

– Ma van a határidő, ma küldjük el a programunkat, összesen 3,9 milliárd eurónyi összegre jelentünk be hitelkérelmet – válaszolta lapunk kérdésére a Semmelweis Egyetem nyári egyetemének nyitónapján Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter. Mint emlékezetes, a kormány még 2021-ben állította, Magyarország „nem kér hitelt” a helyreállítási alapból.

Navracsics Tibor, arra a kérdésünkre, hogy milyen területen kívánják felhasználni a pénzt, azt felelte:

– Mindez az eddigiekhez hasonlóan alapvetően energetikai infrastruktúra és energiahatékonysági pályázatokat, illetve a zöldátállást elősegítő projekteket jelent majd. Augusztus 11-ig tartott a társadalmi vita az esetleges projektekről, miután eljuttattuk őket az Európai Bizottsághoz, ott értékelik, s ezt követően lesznek nyilvánosak a konkrét projektek.

A miniszter hozzátette, egyelőre csak szakértői szinten zajlott az egyeztetés az unióval, magyar részről az Energiaügyi Minisztérium dolgozta ki a programokat, ő a tárgyalásokért felel. Arra viszont nem tudott válaszolni Navracsics Tibor, hogy a kért összeg mikor érkezhet meg Magyarországra, csak annyit jegyzett meg, hogy a finanszírozott projekteknek 2026 nyár végére meg kell valósulniuk. Kérdésre, hogy márciusban úgy nyilatkozott, a Magyarországnak járó kohéziós pénzek nyárra megérkezhetnek, ám eddig ez nem történt meg, a miniszter úgy reagált: a Bizottság még mindig nem készítette el értékelő jelentését a parlament májusi törvénymódosításairól. Utóbbiakat – mint arról többször írtunk – az unió szabta feltételként, hogy hazánk egyáltalán megkaphassa a pénzt.

Navracsics Tibor beszélt az Erasmus-programról is, miután az Európai Bizottság bejelentette: ha a magyar kormány augusztus végéig nem teljesíti az EB összeférhetetlenségi feltételeit, nem köthetnek újabb szerződéseket az alapítványi formában működő magyarországi egyetemekkel.

A miniszter szerint a jelenleg érvényes szerződések értelmében jövő év végéig biztosított a program finanszírozása, s természetesen tárgyalni akarnak a folytatásról. 

Arra viszont nem tudott választ adni, hogy a jövő decemberig tartó finanszírozás az alapítványi egyetemeket is érinti-e. A jelenlegi szerződéseket 2022-ben kötötték az intézmények, az újakat viszont ez év közepétől kötik, s 2025 nyaráig lesznek érvényesek, ám a hazai alapítványi egyetemekkel az összeférhetetlenség miatt nem köt szerződést az unió. A miniszter úgy vélte, nincs határidő a megállapodásra, de remélte november végéig sikerül megegyezni a folytatásról, annak ellenére, hogy újabb és újabb feltételek merülnek fel, ilyen például – bár hivatalosan még nem hangzott el –, hogy rektorok sem lehetnek tagjai az alapítványi egyetemek kuratóriumainak.