Hogyan készült a fénypiramis?
A célom az volt, hogy négy, nagy teljesítményű sugarat lőjünk az égbe, hogy létrehozzuk a Kék piramist a hűtőtornyok felett. Egyrészt a tornyok henger alakúak, ezért felettük egy hegyes formát akartam képezni. Másrészt az épületek hatvan méter magasak, én viszont változtatni akartam az arányukon, hisz felettük a fény jóval messzebbre jut. Ha távolról nézi az egészet, a hűtőtornyok valójában kicsinek tűnnek az én munkámhoz képest.
Milyen magas a piramis?
Az időjárástól függ. Amúgy kilométerekre törünk felfelé. Ha viszont felhős az idő, akkor a fény nem megy tovább, hanem visszaverődik. Tegnap például tiszta volt az égbolt, így húsz kilométerről is látszott a piramis. Olyan egyedi készítésű LED-lámpát, optikát és színeket használunk, amilyen a bolygón másnak nincs, csakis nekem. Ilyet nem lehet a boltban vásárolni.
Mikor döntött úgy, hogy fényművész lesz?
Több mint húsz éve kezdtem el kísérletezni. Mindenféle fénymunkát csináltam, például komolyzenei koncertekhez, színházi és opera-előadásokhoz, múzeumi kiállításokhoz. De engem igazán a mérték érdekel. Hogy van-e határ a mértékben.
Melyik volt a legnagyobb munkája?
2020-ban az írországi Galway volt Európa kulturális fővárosa, melynek kapcsán a Connemara hegyeken vagy ötszáz hektáros területet világítottam be kék és smaragd színekkel. Ez a valaha volt legnagyobb fénnyel készített alkotás a világon. Vagy két hétig építettük, és mivel nehezen lehetett a hegyen a felszerelést szállítani, ezért azt helikopterekről dobtuk le. Száz tonna is lehetett, amit kézzel nem lehet cipelni. Az előadáshoz több mint ezer fényforrást használtunk, melyekből a legtöbb egyedi készítésű volt.
Melyik művének volt a legnagyobb szimbolikus értéke?
Valószínűleg annak, amikor fénnyel festettem be a Stonehenge-t. Én vagyok az egyetlen a világon, aki ezt megtehette. A kövek vagy négy és fél ezer évesek. A projektet 2018-ban az English Heritage örökségvédelmi szervezettel és az UNESCO-val együttműködésben csináltuk a Világörökség napján. A munkával gyorsan kellett haladnunk, mert a helyszínen tizenkét órát kaptunk, hogy elkészüljünk.
Finnország egyik legnagyobb természeti látványossága az aurora borealis, az északi fény, mely színesre festi az égboltot. Ez a jelenség is inspirálja önt?
Igen, és szerintem ez az utolsó rejtély, amit senki sem bír megfejteni. Több százszor láttam már, de csak kétszer volt olyan, hogy az egész égbolt változó fényekben játszott, hol zöld, hol lila, hol piros lett. Ha meglátod egyszer ezt a jelenséget, megváltoztat benned mindent – persze jó értelemben. A bolygón pedig sokan próbálják replikálni, utánozni ezt a tüneményt, de senkinek sem sikerült jól megcsinálni. Én is már tíz esztendeje próbálom létrehozni tudósokkal. Szóval még pár év, és talán valami különlegeset láthat a közönség.
Névjegy
Kari Kola 1978-ban született a finn Järvenpää városában. Több mint húsz éve dolgozik fénnyel, és több mint kétezer projektet vezetett már. Mottója: „Semmi sem lehetetlen: csak el kell dönteni mennyi energiát szeretnénk a megvalósítására fordítani.”
Infó
INOTA Fesztivál, Várpalota, Inotai Hőerőmű. Látogatható szeptember 3-ig. Az INOTA Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt eseménye.
