Elon Musk szabadságot ígért, ehelyett inkább fokozatosan szétveri a Twittert

Technofuturista zseniként, az elektromos autókat gyártó Tesla, illetve az újrafelhasználható rakétákat fejlesztő SpaceX magánűrkutató cég tulajdonosaként vonult be a köztudatba Elon Musk, ám az utóbbi évben jelentősen megkopott a nimbusza. Jól mutatja ezt, hogy múlt szombaton, amikor ellátogatott a Valorant e-sport-bajnokság Los Angeles-i döntőjére, bár mindössze néhány másodpercre jelent meg a kivetítőkön, a közönség rögtön pfujolni kezdett. „Állítsa vissza a Twittert!” – követelte a skandálásra váltó publikum a közösségi oldalt tavaly felvásárló és azóta X-re átkeresztelő milliárdostól.

Musknak ambiciózus tervei voltak a több száz millió felhasználót kiszolgáló Twitterrel. Azt állította, még sikeresebbé, szabadabbá, ideológiailag kiegyensúlyozottabbá fogja tenni a mikroblogplatformot, amely a vezető politikusok, neves kutatók és átlagemberek közötti közvetlen kommunikációnak biztosít színteret. 

A tavaly májusban befektetőknek adott prezentációban azt ígérte, hogy a techcég alkalmazottainak számát 2025-ig 7 ezerről 11 ezer főre emeli, az éves bevételeket pedig 2028-ig több mint megötszörözi: 5 milliárdról 26 milliárd dollárra. Enyhén szólva nem halad jó úton céljai megvalósítása felé: a munkaerő nagyjából 80 százalékát leépítette, a bevételeket pedig eddig csak csökkenteni tudta, a vállalat idén mindössze 3 milliárd dollár beérkezésére számít.

A legnagyobb probléma, hogy a Musk által megálmodott előfizetési rendszer (eredetileg Twitter Blue, mostani nevén „X Premium”) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt inkább csak károkat okozott. A szolgáltatáson keresztül bárki megszerezhette a neve mellét azt a kék pipát, amely előzőleg csak a hírességekhez és nagyvállalatokhoz tartozó fiókoknak járt. A 8 dolláros előfizetést azonban átgondolatlanul vezették be, lehetővé téve, hogy a felhasználók másnak adják ki magukat, ami esetenként még anyagi veszteséget is okozott az érintetteknek. Az Eli Lilly gyógyszeripari óriáscég részvényeinek például jelentősen esett az árfolyama, miután a nevükkel visszaélő felhasználó kiírta, hogy ingyenessé teszik az inzulint. 

Musk ugyanakkor elsősorban elvi okokból akarta megszerezni a közösségi oldalt: elégedetlen volt ugyanis annak moderációs elveivel. Azt ígérte, hogy tulajdonában a Twitteren meg fog valósulni a teljes szólásszabadság. A tavaly októberi birtokbavétel óta azonban a cél még távolabb került: a techmilliárdos inkább korlátozta a szólásszabadságot, gyakran személyes indíttatásból, ad hoc szabályváltoztatásokon keresztül.

December közepén egyik napról a másikra elrendelte a magánrepülőgépe mozgását követő @ElonJet fiók bannolását (letiltását), holott korábban megígérte, hogy nem fogja ezt megtenni. Az eset után az arról beszámoló újságírókat is kitiltotta a platformról, bár egy részüket később visszaengedte. Az @ElonJet azzal a feltétellel működhetett tovább, ha a személyek nyomkövetésére vonatkozó új szabályoknak megfelelően csak késleltetve teszi közzé a magánrepülőgépe adatait.

A december közepi bonyodalmak idején teljesen letiltották a platformon a decentralizált Mastodon közösségi oldalra irányuló linkek közzétételét, mondván, az @ElonJet ott működik tovább. Néhány nappal később a Facebook és az Instagram feketelistára került hasonló ürüggyel, ám másnap Musk az egész irányelvet visszavonta. Áprilisban hat napra a Substack nevű hírlevél-szolgáltató linkjeit nem lehetett megosztani, miután az oldal egy rivális mikroblogfelületet indított. Végezetül augusztusban a Twitter/X nagyjából öt másodperccel késleltette a rivális közösségi oldalakra (Meta, BlueSky, Facebook, Instagram), valamint a Muskkal szemben kritikus sajtóorgánumok (Reuters, New York Times) mutató linkek betöltését – a hátrányos megkülönböztetés néhány órán belül megszűnt, miután a Washington Post felhívta a dologra a közvélemény figyelmét. Mindegyik esetben vélhetően azért kényszerült visszakozni a techcég, mert ezek a lépések versenyjogi törvényeket sérthettek és bírságokat vonhattak volna maguk után.

A korábbinál készségesebben tett eleget a külföldi hatóságoktól kapott felszólításoknak. A Rest of the ­World hírportál elemzése szerint az előző vezetés nagyjából 50 százalékban volt hajlandó maradéktalanul végrehajtani a kívülről érkező utasításokat, a Musk irányítása alatti első hat hónapban viszont 83 százalékban. Ez már csak azért is aggályos, mert az ukázok mintegy fele az autokratizálódó Törökországtól érkezett.

Musk maga is része volt a jobboldali politikusok és aktivisták azon kórusának, akik szerint a közösségi oldalakon cenzúrázzák a konzervatív véleményeket. A techmilliárdos az állítólagos elnyomás igazolására hozzáférést biztosított három, a fősodorbeli médiával kritikus újságírónak a korábbi vezetés alatt született döntésekkel kapcsolatos belső iratokhoz. A nagy csinnadrattával közzétett „Twitter-akták” azonban semmilyen perdöntő bizonyítékkal nem szolgált. Sőt az egyik szerző, Barri Weiss által megfogalmazott aggályok, miszerint „egy magáncégnél egy maroknyi embernek mekkora hatalma van a közbeszéd és a demokrácia befolyásolására”, fokozottan igazak a Twitter/X-re, amelynek vezetője egy személyben korlátlan hatalommal bír a platform felett, és nem is riad vissza ennek felhasználásától.

A saját politikai meggyőződését mérsékeltnek tartó Musk számos ügyben az amerikai baloldallal ért egyet: egzisztenciális fenyegetésnek tartja a klímaváltozást, továbbá támogatja a karbonadót, a feltétel nélküli alapjövedelmet és a fegyvertartási szabályok szigorítását. A társadalmi kérdéseket (ideértve a rasszizmust), a végeláthatatlan kultúrharcot és összeesküvés-elméleteket tekintve viszont a szélsőjobboldal narratíváját szajkózza. A radikális konzervatív nézetek iránti szimpátiája a közösségi oldala irányvonalában is visszaköszön. 

A felhasználókkal szembeni bánásmódjában is visszaköszön a tulajdonos ideológiai elfogultsága. Többször előfordult, hogy a Twitter/X baloldali aktivisták ellen lépett fel mondvacsinált indokkal. A Bloomberg üzleti laphoz januárban eljutott belső dokumentációból kiderült, hogy a rasszista és szélsőjobboldali támadók azonosításával foglalkozó Chad Lodert kifejezetten Musk kérésére bannolták le a közösségi oldalról, máig ismeretlen okokból.

Ezzel párhuzamosan a vezetőváltás óta tetten érhető egyfajta kivételezés a szélsőjobboldal iránt. Musk korábban megígérte, hogy a Twitter reklámbevételeit meg fogja osztani a legnépszerűbb tartalomkészítőkkel. A kifizetésekre eddig egyszer került sor, akkor az egyébként veszteséges techcég szélsőséges influenszereknek osztott ki jelentős összegeket. Az emberkereskedelemmel, nemi erőszakkal és szervezett bűnözéssel vádolt, Romániában szabadlábon védekező nőellenes Andrew Tate például több mint 20 ezer dollárt (7 millió forintot) kapott.

A Musknak rokonszenves radikálisok adott esetben a szabályok alól is mentesülnek. Ezt egy közelmúltbeli eset is megmutatta: 

Miután azonban rajongói tömegesen cenzúrára panaszkodtak, a moderátorok rövid idő alatt, retorzió nélkül helyreállították McGee fiókját, dacára annak, hogy Musk a Twitter átvétele után a gyermekpornográfia terjesztésének megfékezését nevezte meg egyik fő céljaként. A techmilliárdos azzal védekezett, hogy a kérdéses fotókat kizárólag az ezzel foglalkozó moderációs csapat látta, jóllehet az azóta törölt bejegyzésnek 3 millió megtekintése volt.

A Twitter/X azonban nem tudta elkerülni, hogy fellépjen a szélsőjobboldaliakkal szemben, vélhetően azért, mert a techcégnek be kell tartani a különböző országok gyűlöletbeszédről szóló törvényeit. Musk az első intézkedései között általános amnesztiát adott, visszaállították a platform szabályzatának megsértése miatt bannolt fiókokat. Sok szélsőjobboldali aktivista volt a kedvezményezettek között, köztük a fehér felsőbbrendűséget hirdető, holokauszttagadó Andrew Anglin, aki a Der Stürmer című egykori náci pártlapról elnevezett The Daily Stormer neonáci hírportál alapító-főszerkesztője. Jogvédők mérései szerint mindez a gyűlöletbeszéd megugrásához vezetett, még úgy is, hogy a jelentősen leépített moderátorcsapat idővel újra kitiltott számos visszaengedett radikálist, ezzel bebizonyítva, hogy eleve jogosan voltak bannolva. Anglint áprilisban kapcsolták le, ám nem tudni, pontosan milyen vétségért.

Összességében tehát Musk hiába ígérte, hogy jobbá teszi a Twittert, valójában csak rontott rajta. A közösségi oldal vélelmezett baloldali részrehajlását világosan látható szélsőjobboldal iránti elfogultságra cserélte, a platformon megvalósult szólásszabadságot csak csorbította, kaotikus vezetési stílusával megrendítette a felhasználók és hirdetők sokaságának bizalmát a platform iránt, a kirúgásokkal pedig lerombolta a zavartalan működést biztosító informatikai hátterét. Mindezt csak kínosabbá teszi, hogy szakértői becslések szerint 44 milliárd dollárért eleve túlárazottan vette meg a céget, ám annak fokozatosan szétverésével csak tovább ront annak valós értékén. A világ leggazdagabb embere ezért lett közröhej és utálat tárgyává, bár a szélsőjobboldalnak tett gesztusai miatt közben egyes konzervatívok hősévé is vált.