Nem volt különösebb ünnepi körítés, műsorközlő, bejelentés, vagy ehhez hasonló. Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere felment a Hősök terén felállított színpadra, és mondott egy rövid, szellemes beszédet. Eszerint 150 évvel ezelőtt a három város, Buda, Pest, Óbuda egyesülésével lényegében házasságkötés történt, ebben az évben tehát valójában egy házassági évfordulót ünneplünk. Igaz, érdekházasság volt ez, de az évek alatt szerelmi kapcsolattá vált. Köszöntötte tehát a huszonöt éves Oláh Patrikot, az új Budapest-nyitány szerzőjét, a negyvenéves Fesztiválzenekart – amely öregbíti és fiatalítja is a főváros hírnevét –, és magát a százötven éves várost.
Majd a zenekar eljátszotta a 8-9 perces művet, amelyben tükröződtek a város történelmére utaló zenei, hangulati elemek, emelkedettség, komorabb hangvétel, öröm, ünnepélyesség jellemezték a nyitányt. Sajnos a térzenei hangosítás a finomabb részletek, zenekari hangzások iránt lényegében érzéketlen, így a mű teljes értékének megállapításához a stúdiófelvételre felvételre – amely a fővárosi intézmények, vállalatok számára hozzáférhető lesz, hogy megfelelő alkalmakkor használhassák – még várnunk kell. Mindenesetre az kiderült, hogy a díjra érdemes, nagyszabású művet hallottunk. Ismét hiányérzetünk volt, amikor a színpadon megjelenő zeneszerző bemutatás, és legalább pár mondat elmondása nélkül kellett, hogy levonuljon.
Ezután következett Beethoven 3. „Eroica” szimfóniája. Fischer Iván előtte arról beszélt, itt a Hősök terén a „Hősi” szimfónia előadása nem csak a történelmi hősökről szól, hanem a hétköznapok hőseiről, akik ott ülnek a téren: a hétköznapokban végzik munkájukat, azok között a körülmények között, amik körülveszik őket, ha úgy adódik, fel is szólalva a közállapotok ellen.
Mindenesetre Beethoven szimfóniájának – ezt mondani sem kell – értő, a mai korszellemnek megfelelően értelmezett előadását hallottuk. A karmester figyelmet fordított az egyes részek, részletek önálló karakterének megjelenítésére, nem sikkadt el semmilyen kis részlet. Persze a hangzási finomságok teljes valójukban most sem tudtak megjelenni, de a nagy mű, hallhatóan így is formátumának megfelelő előadásban hangzott el.
Az Eroicát mindenesetre több évtizedes tapasztalataink alapján agyunk képes kiegészíteni teljes egésszé, remélhetőleg november 17-én vagy akkortájt – az évforduló napra pontosan akkor lesz –, Oláh Patrik művét megfelelőbb körülmények között hallhatjuk.
A díjnyertes mű
Oláh Patrik Fusion című műve a főváros és a Fesztiválzenekar által kiírt pályázaton lett a nyertes. Mint júniusban, az eredményhirdetés után a zeneszerző lapunknak elmondta, zenéjében az a város történetének hangulatait jelenítette meg: az 1848-49-es forradalom leverését, a Habsburg-elnyomást, majd a trianoni tragédiát, később a szovjet uralmat, de a rendszerváltás időszakát is. Alaposan utánanézett az egyesítés történetének, ami végül harmadik nekifutásra sikerült, első alkalommal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni idők nem kedveztek ennek, majd egy újabb, tíz évig tartó kísérlet is kudarcba fulladt, a kiegyezés után valósulhatott meg végül. Ezt már nagyon alaposan előkészítették, megtervezték, ez a pályázatot nyert zenében is tükröződik, csakúgy, mint az említett történelmi események.
Infó
A Budapesti Fesztiválzenekar ünnepi koncertje a Hősök terén, szeptember 2.
