„Tíz éve kezdtem foglalkozni állatvédelemmel, de azóta egyre iszonyatosabb dolgokkal találkozom. Soha ennyi sérült, meggyötört, halálra kínzott védencem nem volt, mint most. Az állatkínzók egyre több mindent engednek meg maguknak, egyre durvább eszközöket használnak" - nyilatkozta lapunknak Jeney Andrea, a Soul In Soul Alapítvány vezetője.
Tegnap megírtuk, az alapítványhoz nemrégiben lakossági bejelentés érkezett, miszerint egy férfi Miskolc közelében rendszeresen hangtompítós vadászpuskával lő le kutyákat. Az alapítvány megtette a feljelentést az ügyben, de ez a konkrét eset igazából csak a jéghegy csúcsa. „Annak ellenére, hogy jól működő, egyértelmű törvényeink vannak, a hatóság nincs a helyzet magaslatán" – folytatta Jeney Andrea. „Volt olyan ügyünk, amikor konkrétan megtagadták, hogy feljelentést tegyünk. Fogjuk a felvételeket, a tanút, és kotródjunk onnan (szó szerint idéztem). Nagyon gyakran folytatunk küzdelmet azért, hogy a hatóság azt tegye, ami a dolga. Ha olyan rendőrt kapunk, aki szereti az állatokat, akkor mindent meg fog tenni – de még akkor sem biztos, hogy lesz belőle ügy. Volt olyan, amikor egy láncon tartott kutya meghalt, napokig hevert a teteme az udvaron, mi felboncoltattuk, kiderült, hogy éhen halt, de a hatóság lezárta az ügyet, szerintük nem történt semmi.” Az állatvédő hozzátette: még csak azt sem lehet kijelenteni, hogy az anyagi helyzet romlása vezet az egyre súlyosabb állapotokhoz. Kifejezetten jó körülmények között élő családnál is láttak már olyat, hogy a nő lapáttal verte a kutyájukat. „Ha egy-egy településen olyan polgármestert találunk, aki nyitott az állatvédelemre, akkor óriási eredményeket tudunk elérni. Például négy éve működik az ingyenes ivartalanítási programunk, így kevesebb a szaporulat” – világított rá Jeney Andrea, hogy mégis mi tartja benne, bennük a lelket, hogy folytassák szélmalomharcukat.
,,Nem lehet tudni, hogy több állatkínzásos eset van-e ma, mint régebben, vagy csak érzékenyebbé vált a társadalom, és kevésbé fordítja el a fejét"
– mondta Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány kommunikációs vezetője.
„Ma már ha valaki lát valamit, könnyen le tudja fotózni, videózni, majd megosztani a közösségi médiában, így sokkal több eset kerülhet nyilvánosságra. De nemcsak a világ változik, hanem az emberek is. Sajnos a családon belüli erőszak is egyre nagyobb számban fordul elő, de talán még ennél is gyakoribb, hogy ezek a frusztrációk a kisállatokon csapódnak le.” Az állatvédő azt tapasztalja, hogy nagyon sok a fiatal, akár gyerekkorú elkövető, aki büszkélkedik is a tettével. Az állatkínzók gyakran a mindennapokban is agresszívak, és nem ritka, hogy más bűncselekményekben is érintettek, akár emberek elleni erőszakos cselekedetekben, akár kábítószerrel való visszaélésben.
Mint Schneider Kingától megtudtuk, az állatkínzáson belül elképesztően gyakran találkoznak mérgezésekkel, és bár a Büntető törvénykönyvben ennek nagyon szigorú a büntetési tétele, ezeknek az eseteknek a felderítése szinte lehetetlen.
Rengeteg az elhanyagolás, a rossz tartás, amelyeknek akár halálos is lehet a kimenetele, de egyre gyakrabban kapnak beszámolókat, akár videófelvételeket tényleges fizikai bántalmazásról is. Egyetért azzal, hogy a jogszabályok rendben vannak, most már „csak” a betartatásuk és a büntetések terén kellene erősen előrelépni. „A közigazgatási eljárási ügyekben nemcsak a Btk. szerinti büntethetőség merül fel, hanem a nem jó gazda gondossága, az állatvédelmi törvény szerinti állatkínzás is. Ezekben az esetekben jár el a jegyző, a hatósági állatorvos, a kormányhivatal vagy a Nébih. Nekik nagyon sok eszköz van a kezükben, például brutális bírságokat szabhatnának ki, nagyon könnyen kiemelhetnek állatot, eltilthatnak embereket az állattartástól, de nagyon sokszor például a jegyző nem akar rosszban lenni a kerületében lakókkal, ezért elnézőbb, a hatósági állatorvos meg a háta közepére kívánja ezeket az ügyeket. A rendőrség pedig sok esetben nem indít eljárást olyan ügyekben, amelyeknek költségei vannak. Gyakori, hogy az állatvédő szervezet finanszírozza például a hatósági boncolást. De ha a rendőrség jól végzi a munkáját, és az ügy tovább megy az ügyészségre, majd onnan a bíróságra, általában a bírói gyakorlat sem vállalja be a kemény, elrettentő ítéleteket.”
Az állatotthon szóvivője szerint „vannak jó példák, amikor szuperül tudunk együttműködni, aztán jön tíz elkeserítő ügy. Óriásiak a területi különbségek az országban, és a személyes preferenciák hatása meghatározó abban, hogy hogyan állnak hozzá az állatvédelemhez.” Az állatvédők munkáját az is nehezíti, hogy ha nyilvánosságra hoznak egy ügyet még a vizsgálat lezárulta előtt, akkor az érintettek eltüntethetnek bizonyítékokat. Viszont ha nem kiabálják világgá az állatkínzásokat, akkor nincs társadalmi felháborodás, hiányzik a közvélemény nyomása annak érdekében, hogy gördüljenek a fogaskerekek.
