Fertő tó;beruházás;UNESCO;Greenpeace;környezetvédelmi engedély;

Újra bíróság elé kerül a Fertő tavi óriásberuházás ügye, az UNESCO küldöttsége készül a helyszínre

Az ismét kiadott környezetvédelmi engedélyt megtámadta a Greenpeace. 

– Ez volt az ötödik szezon, hogy zárva a strand kapuja – adott helyzetjelentést érdeklődésünkre Major Gyula, a Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke a nagy ívű álmodozással indult, ám nagyon is magyar tragikomédiába torkolló Fertő tavi állami óriásberuházásról. Így miután a miniszterelnök mert nagyot álmodni a tópartról – sok tízmilliárdos állami beruházásból épülő óriási turisztikai központot a nádas közepére –, és a Mészáros Lőrinc-féle építőcég több mint kilencmilliárdért 60 hektáron letarolta a tópartot, továbbá elkergették az ottani cölöpházak tulajdonosait, végül nem épült semmi.

A letarolt területet kerítéssel, sőt helyenként betonfallal is körbe vették, illetve nemrég a strandot elzáró drótkerítést is kijjebb tolták. Ahol évtizedekig a soproniak fürödtek, évek óta csak pár unatkozó biztonsági őr élvezheti a síksággá tett tópartot. (Mészárosék egyébként a fákat is kivágták) A kormány pedig egyre több jogi eljárásnak néz elébe az elhibázott projektje miatt. Mindez úgy, hogy a költségeket a magyar adófizetői milliárdokból fedezték.

Ám ezt is lehet még fokozni: igen nagy a valószínűsége, hogy az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) szeptember közepén döntést hoz arról, hogy vizsgálóbizottságot állít fel a Fertő tó világörökségi helyzetével kapcsolatban és várhatóan októberben ide is küldi a képviselőit 

– mondta lapunknak Rodics Katalin, a Greenpeace képviselője. Amennyiben a bizottság aggályosnak látja a világörökségi listán szereplő Fertő tó Kultúrtáj helyzetét, úgy felkerülhet a veszélyeztetett világörökségi területek listájára. Rodics hangsúlyozta: ugyan az UNESCO-nak semmiféle szankcionáló ereje nincs, ám már önmagában egy ilyen döntés is súlyosan presztízsromboló lehet Magyarország számára.

Igaz, az Orbán-kabinetet eddig sem különösebben zavarták a szervezet aggályai, így a szakmai figyelmeztetéseik ellenére húzták fel a városképet romboló MOL-toronyt Lágymányoson, építették át a budai Várat, a Ligetet, illetve Orbán Viktor 2019-ben egyetlen tollvonással kukázta a Hajógyári sziget két évtizede formálódó világörökségi pályázatát, annak ellenére is, hogy korábban külön miniszteri biztosa volt az ügynek.

A Fertő tó ügyében a nemzetközi szervezet már 2021-ben szokatlanul kemény hangú levélben kérte a magyar kormánytól, hogy állítsák le a fertőrákosi öbölbe tervezett óriási állami turistacentrum építését, ám nem kaptak rá érdemi választ a magyar kormányzattól. Most az APA osztrák hírügynökség nyomán a Magyar Hang írta meg, hogy az Alliance for Nature (AFN) nevű osztrák civil szervezet szerint az UNESCO tanácsadó szervezete, a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) várhatóan októberben missziót küld a tóhoz. A misszióról az UNESCO Világörökségi Bizottság rijadi, szeptember 10-e és 25-e közötti ülésén fog dönteni.

Az ügyben kerestük a szervezet párizsi irodáját, ám egyelőre onnan nem reagáltak kérdéseinkre. Például arra, hogy miért csak mostanra került napirendre a tényfeltáró bizottság kérdése. A tóvédő civilek ugyanis már 2019 óta folyamatosan nyomják a vészcsengőt az ügyben, hogy a fertőrákosi óriás turistakomplexum súlyosan fenyegeti a terület értékes, ám rendkívül sérülékeny élővilágát. És ha nem fogyott volna el időközben az Orbán-állam pénze, akkor a tervek szerint már javában a magasépítéssel foglalatoskodna a terület beépítésével megbízott Mészáros Lőrinc-vállalkozás.

Mint ismeretes, a Fertő tavi turistakomplexum ötlete 2015-ben röppent fel, majd kezdett hólabda szerűen terebélyesedni: az eredetileg néhány milliárdos állami beruházás utolsó, ismert adata szerint már 45 milliárdos költségvetésről volt szó, és a Natura 2000-es nemzeti parki területre vizionáltak 100 szobás hotelt, óriásparkolót, uszodát, vitorláskikötőt és rengeteg kibetonozott partot. A mélyépítési munkálatokat Mészáros Lőrinc cége kapta meg, amely 2021 tavaszára gyakorlatilag elpusztította, feltöltötte, kibetonozta a partot, ám mielőtt hozzáfoghatott volna a magasépítéshez, elfogyott a kormányzati pénz és befagyasztották a projektet. Azóta a beruházás átkerült a Lázár János-féle minisztériumhoz, ám bizonytalan, hogy a kormányzat mit akar a területtel.

Bár jelenleg egy kapavágás sem történik a helyszínen és nagyon úgy fest, hogy a kormányzatnak nincs rá pénze, hogy erőből keresztülvigye a környezetpusztító presztízs-nagyberuházását, az is látszik, hogy a jogi lehetőséget fenn akarja tartani, hogy egyszer megépülhessen a fertőrákosi öbölben valami. A (vár)megyei kormányhivatal bíróság előtt próbálja fenntartani a terület építési engedélyét. Egy esetben a bíróság már megsemmisítette a projekt környezetvédelmi engedélyét, ám a kormányhivatal gyorsított eljárásban újra megadta az eddiginél is nagyobb, 70 hektáros területre a beépítési engedélyt. Korábban a fertőrákosi állami projekt csődtömegét (is) Lázár Jánosra testálták, akiről úgy hírlik, hogy szerinte mind esztétikai megjelenésében, mint méretében alapjaiból újra kellene gondolni az egész nagyberuházást. Ez a környezetvédőknek akár biztatóan is hangzott volna, azonban a kormányhivatal papíron továbbra is nyitva tartaná a Fertő part totális beépítése előtt a jogi kiskaput.

Mint Rodics Katalintól megtudtuk: a Greenpeace újra bíróságra ment az újra megadott környezetvédelmi engedély miatt, az ügyben a napokban tartanak tárgyalást a győri bíróságon.