Sok, aggodalomra okot adó üzenetet kaptunk civil szervezetektől, üzleti vállalkozásoktól, helyi önkormányzatoktól – foglalta össze Monika Hohlmeier bajor keresztényszocialista képviselő, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke a testület tényfeltáró küldöttségének májusi magyarországi látogatását. A szakbizottság tagjai hétfő esti ülésükön vitatták meg a vizitről készült jelentéstervezetet.
A hattagú delegáció azt vizsgálta, hogy a kormány hogyan teljesíti az uniós források folyósításához kötött feltételeket. Mint lapunk elsőként megírta, a Hohlmeier által vezetett küldöttség beszámolójában súlyos állítások szerepelnek a politikai alapú osztogatásról és a felvásárolni kívánt vállalatok megfélemlítéséről.
Politikai alapon osztott uniós pénzek, titkosszolgálati megfélemlítés – súlyos állítások az EP tényfeltáró bizottságának Magyarország-jelentésébenAz elnök a szakbizottsági vitában irritálónak nevezte, ahogyan a kormány indokolatlan és diszkriminatív intézkedésekkel igyekszik helyzetbe hozni a hozzá közel álló vállalkozásokat, és megsemmisíteni azok uniós versenytársait.
– Számomra elfogadhatatlan, hogy először figyelmen kívül hagynak egy bírósági döntést, majd rendeletet hoznak az ítélet megsemmisítésére
- idézett fel egy példát egy cég ellehetetlenítéséről. Reményét fejezte ki, hogy a szabályok betartatásáért felelős Európai Bizottság a bíróság elé fogja citálni a magyar kormányt a belső piaci törvényeket sértő magatartásáért.
Monika Hohlmeier felemlegette azt is, hogy találkozójukon az Állami Számvevőszék elnöke és munkatársai nem voltak hajlandók válaszolni az uniós támogatásokról feltett kérdéseikre.
– Ötször kérdeztem rá az ügyészséggel folytatott együttműködésükre, hiába. Aztán jóval a látogatás befejezése után Deutsch Tamás kézbesítette nekünk az írásos választ. Furcsa, hogy az ÁSZ válaszát egy fideszes EP-képviselő továbbítja
- fejezte ki megrökönyödését a delegációvezető.
Rónai Sándor, a DK EP-képviselője szerint az Orbán-kormány semmit nem tett azért, hogy megfeleljen az uniós támogatásokhoz kötött feltételeknek. Kamunak nevezte a frissen létrehozott Integritás Hatóságot, amelynek az ajánlásai alapján eddig egyetlen korrupciógyanús ügyben sem indult nyomozás.
A német zöldpárti Daniel Freund - aki szintén tagja volt a delegációnak - a jövőre esedékes magyar EU elnökséggel hozakodott elő. Szerinte az Európai Parlamentnek napirenden kell tartania a témát és kérdőre kell vonnia a kormányközi EU Tanácsot:
hogyan képzeli a jogállamisági ügyek kezelését az Orbán-kormány irányítása alatt.
Az ülésen elhangzott, hogy a szakbizottság hamarosan beszámoltatja Johannes Hahn költségvetési biztost arról, Magyarország hogyan teljesíti a felfüggesztett pénzek felszabadításához szükséges feltételeket. - Úgy látom, nem mozdulnak - mondta erről Monika Hohlmeier, aki szerint fel kell készülni rá, hogy Orbán Viktor ismét vétófenyegetéssel próbál majd engedményeket kicsikarni.
Már több mint 10 milliárd euró jöhetne az EU-tól, de Magyarország egyelőre nem jut hozzá a pénzhez