Az európai médiaszabadságról szóló törvény megalkotásának fontos állomása lesz, amikor az Európai Parlament (EP) oktatási és kulturális bizottsága csütörtökön megszavazza a jogszabályról szóló parlamenti álláspontot.
A jóváhagyást követően az EP plenáris ülése várhatóan októberben fogadja el a jelentést, ami után megkezdődhet az uniós törvényhozás és a tagállami kormányok közti egyeztetés a törvény szövegéről. Az Európai Bizottság által egy éve javasolt jogszabályt csak mindkét fél egyetértésével lehet véglegesíteni, ami kölcsönös engedményeket feltételez. Az alkut még az idén nyélbe kívánják ütni.
A jelek arra mutatnak, hogy a tárgyalási folyamat nem lesz sétagalopp, miután több tagállami döntéshozónak is vannak fenntartásai az eredeti előterjesztéssel. Francia, német, dán és magyar parlamenti testületek írásban is hangot adtak az ellenvéleményüknek: szerintük a közösség túlterjeszkedne a hatáskörein, ha az egész Unióban és az összes médiára vonatkozóan regulákat vezetne be a médiapluralizmus és a sajtószabadság előmozdítására. Álláspontjuk szerint a média a nemzeti hagyományokkal összhangban leginkább nemzeti szinten szabályozható.
A kormányközi EU Tanácsban ugyanakkor csak Magyarország és Lengyelország adott le ellenszavazatot, amikor a tagállamok idén júniusban megállapodtak közös tárgyalási álláspontjukról.
Az EP szakbizottsága elé kerülő jelentés-tervezet szerzői egyáltalán nem osztják az említett aggályokat. Véleményük szerint az EU-ban igenis kötelező szabályokat kell alkotni a média sokszínűségének, és kormányzati, politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlástól való függetlenségének a biztosítására. A törvényben például megtiltanák, hogy egy állami hatóság vagy magánszervezetek beleszólhassanak a tartalomba és korlátozzák a szerkesztői szabadságot. Előírnák, hogy minden médiaszolgáltató hozza nyilvánosságra, ki a tulajdonosa és hogy az államtól, illetve harmadik országoktól mennyi pénzt kap reklámokra, illetve támogatás gyanánt. Javasolják, hogy az adott hatóság egyetlen médiaszolgáltatónak se juttathasson többet, mint a médiaszolgáltatókra költött teljes költségvetésének 15 százaléka.
A szakbizottsági szöveg megerősíti, hogy a tagállamok és az Unió intézményei nem telepíthetnek kémszoftvert újságírók által használt eszközökre.
Ha különösen indokolt esetben – például súlyos bűncselekmény gyanúja esetén – ezt mégis megtennék, akkor az intézkedést egy független és pártatlan igazságügyi hatóságnak kell elrendelnie.
Az elgondolás szerint egy új intézmény, a nemzeti médiahatóságok képviselőiből álló Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület véleményezné a rendeletbe foglalt előírások végrehajtását a tagországokban, és tanácsokat adna a szabályok betartatásáért felelős Európai Bizottságnak. A testület munkáját a médiaszektor képviselőiből álló szakértői csoport segítené.
Alakul az európai médiatörvény, szabályoznák az állami reklámköltést és ellenőriznék a közszolgálati média pártatlanságát