A költségvetés nyolchavi hiánya 3298,7 milliárd forintra emelkedett – ami az egész évre tervezett deficit 97 százaléka. A 3298 milliárd forintos nyolchavi hiány szintén rekord – ez hámozható ki Pénzügyminisztérium szűkszavú közleményéről, bár a szaktárca a rekord tényéről hallgat.
Sajnos itt nincs megállás: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a hét elején jelentette be, hogy a költségvetés magasabb finanszírozási igénye miatt korábbi 3400 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emeli fel a nettó államkötvény-kibocsátását. A piac és elemzők ezt úgy értelmezték, hogy a kormányzat a várakozásoknak megfelelően megemelte az idei várható hiánycélját, ugyanis a korábbi 3400 milliárdos hiánycél nem tartható. Már korábban kerestük a Pénzügyminisztériumot, hogy miért volt szükség a hiány emelésére, ám választ nem kaptunk és a mostani közleményben sem tértek ki a kérdésre, mindössze annyit írnak, hogy „kormány a kedvezőtlen nemzetközi körülmények ellenére továbbra is elkötelezett amellett, hogy évről évre csökkentse a hiány és az államadósság szintjét.” Tavaly az államháztartás hiánya 4753 milliárd forint volt, vagyis a kormány arra vállal garanciát, hogy ennél idén biztos kisebb lesz a deficit, de ennél pontosabb hiánycél jelenleg nem ismert.
Elérte a 2940 milliárd forintot júliusban a költségvetési hiány, ez az éves hiánycél 86 százalékaAz Orbán-kormány tudta, hogy a 4500 milliárdos pénzszórása miatt nőni fognak az árak, aztán kicsúszott a kezéből az irányításAz idei tervezettet jóval meghaladó hiánynak több oka is van, de elsősorban a vártnál magasabb infláció, és a mélyebb recessziónak köszönhető, hogy a költségvetés bevételei elmaradnak a vártól. A boltok forgalma még júliusban is 7,6 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél, de az első hét hónapban 9,9 százalékkal csökkent a forgalom, és ezzel együtt az áfabevételek. Az első hét hónapban mért 17,6 százalékos infláció ellenére az áfa-bevételek csak 15 százalékkal nőttek, vagyis mintegy 600 milliárd forintnyi tervezett áfa nem folyt be a költségvetésbe.
Ezzel szemben a kormány az első félévben olyan kiadásokat is bevállalt a költségvetésbe, ami nem volt betervezve. Ilyen volt a Vodafone állami pénzből való megvásárlása, ami mintegy 350-400 milliárd forintos kiadást jelentett. Valami hasonlóra készül a kormány a Ferihegyi reptérüzemeltetővel is, de az akár 1600-1800 milliárdos nem tervezett többletkiadást jelentene, és nem is férne bele a költségvetésbe. Az elmúlt egy évben az állam 1085 milliárd fordított a rezsitámogatásokra – ez ugyan növelte a hiányt, de ennek fedezetére különadókat is bevezettek. Az elszálló kamatok miatt az államadósság finanszírozása is többe került: az első hét hónapban kamatkiadásokra 1278 milliárd forint ment el, ez 456 milliárdos növekedés egy év alatt.
