Virág Andreát nem lepte meg a bejelentés, hogy Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke új pártot alapít. Bár 2018-ban háttérbe vonult, Vona azt követően is rendszeresen szerepelt közéleti tévéműsorokban és fejtette ki véleményét politikai kérdésekről. Sejteni lehetett, hogy hosszabb távon vannak még politikai ambíciói.
Ami az időzítést illeti: Virág Andrea szerint bármilyen új – vagy visszatérő – ellenzéki erőnek akkor érdemes bemutatkoznia, amikor a létező ellenzéki pártok nincsenek jó állapotban. Jelenleg pontosan ez a helyzet. Nem látni olyan ellenzéki pártot, de olyan formálódó ellenzéki szövetséget sem, amely reális kihívója lehetne a Fidesznek. A széttöredezett ellenzéki oldalon útkeresésben lévő pártok versengenek egymással. A pillanat tehát megfelelő a színre lépéshez. A tavalyi parlamenti választás utáni időszak, amikor még inkább kétségbeejtő helyzetben volt az ellenzék, ennél is megfelelőbb időpont lett volna – jegyezte meg Virág Andrea –, de a mostani se rossz választás.
Ahogyan arról a Népszava is beszámolt, Vona Gábor új pártja, a Második Reformkor (2RK) „ideológiák felett” akar állni, és sem a kormánypártokkal, sem az ellenzéki összefogással nem fog politikai szövetséget kötni. Vona időközben az ATV-nek elmondta, hogy pártja a jövő évi önkormányzati választáson még nem vesz részt, de az EP-választáson elindul majd.
Novák Előd cirkuszba küldené a visszatérő Vona Gábort, Gyöngyösi Márton örül nekiAz EP-választás egy új, kis pártnak a legkönnyebb terep, azon könnyebb jól szerepelni, mint egy önkormányzati választáson – magyarázta Virág Andrea, aki ezzel együtt nem gondolja, hogy Vona Gáboréknak sikerül majd mandátumot szerezniük az Európai Parlamentben. Nem valószínű, hogy a Második Reformkor elnevezés olyan hívószó lenne, amellyel tömegeket lehet megmozgatni. Igaz, a párt eredményessége nem is annyira az elnevezésen, hanem inkább Vona személyén múlik.
Vona Gábor alapvetően sikeres vezetője volt a Jobbiknak – ha a párt nélküle telő elmúlt öt évet nézzük, akkor különösképpen –, az egykori jobbikos szavazók körében élhet egyfajta nosztalgia iránta. Virág Andrea ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatásokból jól látszik,
városi legenda, hogy rengeteg olyan jobboldali elkötelezettségű, konzervatív szavazó lenne, aki nem találja helyét a politikában.
A jobboldali világnézetű választók jelentős része otthonra talált a Fidesznél. Ehhez képest óriási a jobboldali kínálat az ellenzéki oldalon: ott van a Jobbik-Konzervatívok, Jakab Péter és Márki-Zay Péter új pártja, de ott van még a Mi Hazánk is. Bármennyire is különbözőek ezek a pártok, alapvetően ugyanazt a szavazóbázist célozzák meg.
A Második Reformkor elvihet ugyan szavazatokat a Jobbik-Konzervatívoktól, a Jakab Péter-féle A Nép Pártjántól és a Mi Hazánktól, de azt Virág Andrea nem hiszi, hogy Vona Gábor pártja érdemben képes lesz megváltoztatni a politikai erőviszonyokat.
Böcskei Balázs, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója kétségét fejezte ki, hogy Vona Gábor úgy tekinthetne magára, mintha új szereplő lenne és új gondolatot képviselne a politikában. Vona sok éven keresztül a politikai osztályhoz tartozott, két cikluson át országgyűlési képviselő volt. A Jobbik vezetőjeként magasra tette a lécet, amikor egyedül akarta legyőzni a Fideszt 2018-ban.
Tartalmi értelemben sincs semmi újdonság abban, hogy egyenlő távolságot akar tartani a kormánytól és az ellenzéktől, ezt már többen kipróbálták az elmúlt években – állapította meg Böcskei Balázs, aki Vona Gábor közpolitikai nézeteiben se lát új, eddig nem hallott elemet, innovatív vagy mély gondolatiságot. „Pár lokális és globális trendekkel foglalkozó könyvekből többet olvashat, mint korábban, de ez kevés ahhoz, hogy egy politikai gondolkodás a politikai cselekvés felé mutasson” – tette hozzá.
Az IDEA Intézet stratégiai igazgatója szerint Vona Gábor a 2018-as bukása és lemondása után hálás és népszerű, így aztán kellően önnépszerűsítő pozíciót vett fel, amikor vesztes politikusként mindenfajta felelősség és a cselekvési konkrétumok felvázolása nélkül kritizálta a kormánypártot és az ellenzéket.
Most is ennek jegyében próbál visszatérni a politikai térbe, ráadásul úgy, hogy – bármennyire is az ellenkezőjét állítja – semmiféle szervezettség, hátország és társadalmi beágyazottság nem látszik mögötte.
Böcskei Balázs hangsúlyozta: ha a párttá alakulás közösségi építkezés eredménye lenne, akkor Vonáék nemcsak az EP-választáson, hanem az önkormányzati választáson is elindulnának. Vona Gábor médiaszereplései során visszatérően az ügyközpontú politika mellett érvel, közben az első akadálynak, azaz az önkormányzati választásnak sem fut neki. Pedig az önkormányzati munka igazán a lokális ügyek képviseletéről, vagy azok magasabb szintre emeléséről szól.
Vona Gábor pártalapítását Böcskei Balázs nem veszi komolyan, azt perspektívátlannak tekinti. Úgy véli, az ambícióknak olyan magyarázata is lehet, ami kevéssé a választásszociológia felől magyarázható. Amit Vona kínál, arra a magyar választói piacon nincs kereslet. Az egyrészt-másrészt világmegfejtések egy polarizált politikai valóságban ilyen ellenzéki pártelemszám mellett nem tudnak politikai értelemben hatékonyak lenni – mondta. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az ellenzék számára a magas fokú koncentráció a megoldás – ami előállhat kevesebb párttal is –, nem pedig az osztódással szaporodás.
Vona Gábor és a hozzá hasonló politikai szereplők pont arra jók, hogy – bár nem növelik a kormányzó párt támogatottságát – bizonyos mértékű médiateret mégiscsak elfoglalnak, erősítik a bizonytalanságot, az ellenzéki zajt. Böcskei Balázs szerint ezek nem igazán jelentős, a kormány szempontjából azonban nem is hátrányos hatások. Kijelentette: Vona Gábor pártjának megjelenése az Orbán-rezsim szempontjából kifejezetten hálás fejlemény.
