Az Egyesült Államok által elősegített 1973-as puccs évfordulója felszínre hozta a megosztottságot a diktátor Pinochet szerepével kapcsolatban, aki anélkül halt meg, hogy valaha is elítélték volna a 17 éves uralma alatt elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekért.
A demokrácia problémáit több demokráciával kell megoldani - mondta Gabriel Boric baloldali elnök a La Moneda elnöki palota előtt, amelyet a fél évszázaddal ezelőtti puccs kezdetén harci gépek bombáztak. "Az államcsíny vagy a másként gondolkodók emberi jogainak megsértése soha nem igazolható" - mondta a nemzethez intézett beszédében, miközben számos felmérés szerint a lakosság közel egyharmada úgy véli, hogy az 1973-as puccs indokolt volt, és a 2006-ban elhunyt Pinochet jó vezető volt, aki hozzájárult az ország modernizálásához.
Pinochet juntája üldözte az ellenzékieket, 40 ezer embert börtönzött be és kínzott meg. Halálos áldozatainak száma 3200 volt, közülük 1469-et máig eltűntként tartanak számon. Fél évszázad elteltével 297 embert ítéltek el emberiesség elleni bűncselekményekért, 1300 ügy van folyamatban. A chilei vezetés évtizedek óta sürgette Washingtont, hogy tegye kutathatóvá azokat az iratokat, melyek fényt deríthetnek a korszakra, s a Biden-kormányzat csak nemrég oldotta fel az 1973-as dokumentumok titkosítását.
Az egykori események értékelésében éles a megosztottság a kormánypárt és jobboldali ellenzéke között, mivel nem értenek egyet abban, milyen szerepet játszottak a puccsban. Boric a légkört "terheltnek", Michelle Bachelet volt elnök (2006-2010 és 2014-2018) pedig "mérgezőnek" nevezte. A kongresszusban a törvényhozók kiabáltak egymással a kérdés miatt. Az ellentétek a hétvégén az utcára is átterjedtek, amikor több ezer chilei békés tüntetése közben, amelyen a diktatúra áldozataira emlékeztek, egy kisebb csoport maszkos személy kövekkel ablakokat dobált be.
Hétfői beszédében Boric hangsúlyozta, hogy ki kell állni a diktatúra áldozatai mellett, és nem szabad hamis egyenlőségjelet tenni a Pinochet-kormányt védelmezők megnyugtatására. "A megbékélés nem semlegességgel vagy távolságtartással érhető el, hanem azzal, hogy egyértelműen kiállunk azok mellett, akik a borzalom áldozatai voltak" - idézte szavait az AP hírügynökség.
A múlt hónap végén Boric bemutatta az első államilag támogatott tervet a diktatúra 1162 eltűnt áldozatának felkutatására, amiről hétfőn azt mondta, hogy kormánya "öröksége" lesz. Az évforduló előtt pedig a demokrácia és az emberi jogok védelméről szóló megállapodást népszerűsítette, amelyet négy elődje is aláírt, de a három ellenzéki párt egyike sem csatlakozott. A jobboldali Független Demokratikus Unió (UDI) hétfői nyilatkozatában nem említette a puccs vagy a diktatúra szavakat, hanem "intézményi összeomlásról" beszélt, amelyet "a Chile által átélt szélsőséges helyzet" okozott. Az 1973. szeptember 11-i eseményeket "elkerülhetetlennek" minősítette, tekintettel arra a "társadalmi, politikai és intézményi összeomlásra", amelyet szerintük Salvador Allende elnök (1970-1973) szocialista kormánya okozott. Korábban a Let's Go Chile ellenzéki koalíció hasonló hangvételű nyilatkozatot adott ki.
Az 1970-ben demokratikusan megválasztott, s a puccs napján öngyilkosságot elkövető Allende lánya, Isabel Allende szenátor a hétfői megemlékezésen azzal vádolt egyeseket, hogy megpróbálják átírni a történelmet és áthárítani a felelőséget a "történelmünk legsötétebb 17 éve alatt átélt tragédiáért". "Az igazi bűnösök azok, akik felrúgták az intézményes rendet, felrobbantották ezt a palotát, és chileiek ezreit ölték meg" - mondta.
A kongresszus alsóházában Allende tiszteletére tartott megemlékezés félbeszakadt, miután az UDI egyik törvényhozója a volt elnök bírálatára használta fel az alkalmat. Egy másik törvényhozó pedig olyan táblát vitt magával, amelyen Allende és Pinochet képe is át volt húzva. "Sem Allende, sem Pinochet" - állt a táblán.