Magyarország;támogatás;orvostudomány;befagyasztás;Horizont;Kemenesi Gábor;

Hatalmas csapást mértek a tudományra Magyarországon, az Orbán-kormány miatt elrendelt uniós pénzstop a már elindított programokat veszélyezteti

Kemenesi Gábor virológus szerint az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisét éljük.

Bár Navracsics Tibor miniszter még a minap is optimistán nyilatkozott arról, hogy az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogram, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs program ügyében lesz megállapodás az Európai Unióval és a hallgatói programok folyamatossága fennmaradhat, a kutatói együttműködések már ma is akadoznak, ha éppen nem szakadtak meg.

 – Legutóbb egy olyan rovarok által terjesztett betegségekkel foglalkozó nemzetközi hálózati programból raktak ki minket egyik pillanatról a másikra, amely még tavaly december 15-e előtt elindult, aláírásra került – mondta lapunknak Kemenesi Gábor víruskutató.

Mint a Népszava elsőként megírta, az Európai Unió Tanácsa 2022. december 15-i hatállyal megtiltotta a szerződéskötést az alapítványi formában működő magyarországi egyetemekkel minden Horizont-alapból finanszírozott pályázati struktúra esetében. Ez széles skálán érinti a magyar diákokat és kutatói közösséget, lévén, hogy rendkívül sokszínű programokról van szó.

A rendelkezés elvben a december 15. előtti elnyert pályázati programokat nem érinthetné hátrányosan, ám Kemenesi Gábor példája jelzi, hogy a gyakorlat mást mutat. 

Az elmúlt hetekben ugyanis kiderült, hogy az alapból finanszírozott egyik nemzetközi program keretében érkező portugál kollégát hivatalosan nem fogadhatja.

– A programokból való kizárás nemcsak azt jelenti, hogy nem érkezik pénz az EU-tól, hanem rendkívüli károkat is okoz a már meglévő vagy épülőben lévő nemzetközi együttműködésre is. Korábban járt nálunk kutató a Pasteur Intézetből, amelyből a mai napig fennálló, kapcsolat alakult ki, és amely később komoly kutatási pénzek bevonását tette lehetővé. A jelenlegi helyzet tehát súlyosan érinti a nyugati beágyazottságunkat – érvelt Kemenesi Gábor, majd úgy folytatta: – Ám hiába látjuk mi ezt világosan, én, mint kutató itt állok érdemi hivatalos tájékoztatás vagy jogi segítség nélkül, nem is tudom, hogy kihez, milyen formában fordulhatnék jogorvoslatért.

A virológus analógiaként a britek példáját idézte, akiknek tudósait a Brexit nyomán évekre kiírtak a nemzetközi kutatási programokból. Az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak csak néhány napja sikerült megállapodnia arról, hogy a brit kutatók a jövő év elejétől ismét részt vehetnek a világ legnagyobb együttműködési kutatási programjában, a Horizontban. Kemenesi Gábor szerint míg a briteknél legalább három havonta megjelent a Nature folyóiratban vagy más nagy olvasottságú napilapban egy cikk, amely felhívta a közvélemény és a döntéshozók figyelmét a fenntarthatatlan állapotra, a tudósok kilátástalan helyzetére, addig Magyarországon csend van, olyan mintha ez a probléma nem érdekelne senkit.

Pedig óriási összegekről van szó, a G7 gyűjtése szerint a Horizont Európa programból csak bő másfél év alatt összesen 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, és kétszáz megállapodást írtak alá magyar kutatókkal. Az alapítványi egyetemekre is 10 millió euró fölötti összeg érkezett a kifizetésstopig.

– A magyar tudományos közösség kitiltása az uniós finanszírozású pályázatokból olyan, mintha lekapcsolnák Magyarországot az európai mobilhálózatról. Azaz sokkal nehezebb kommunikálni kifelé és minket is problémásabb felhívni.

Ezzel óriási „ütést” kapott a hazai tudomány, az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisét éljük – mondta Kemenesi Gábor. 

– Mindez túlmutat a tudományos munkát végzők nehézségein, és évekre visszavet minket. Ha a témát tágabb spektrumon értelmezzük és az elvesztett tudományos együttműködések hazai innovációra vonatkozó értékét is számításba vesszük, még komolyabb a baj. Sürgető, hogy valamiképp akár külön megegyezéssel is, de rendeződjék a helyzet, ahogy azt nemrég a britek esetében láthattuk. Ott a legmagasabb szinten tárgyalt a brit kormány az EU vezetőségével erről a témáról. Nem vagyok politikai szakértő, nem is értem az ügy részleteit, de azt látom, hogy mind a két félnek érdeke, hogy ez a helyzet minél gyorsabban megoldódjon, a tudományt nem áldozhatjuk fel politikai viták oltárán.

Mint fogalmazott a jelenlegi ügy a hazai érdekeket súlyosan, a nemzetközi láthatóságunkat és beágyazottságunkat még súlyosabban és az európai egyenlőséget kritikusan érinti. „Minket most szankcionálnak. A szankció arról szól, hogy ártatlan szereplőket sújtanak valamivel, ezzel helyezik nyomás alá a döntésben lévő embereket. Remélem a hazai döntéshozók is mihamarabb megértik az ügy sürgető mivoltát és nem hagyják, hogy az ország tudományosan legtermékenyebb kutatói elhagyni kényszerüljenek az országot. Ez nem lenne példa nélküli, a brit helyzet kapcsán, jelentős kutatóműhelyek váltottak intézetet vagy hagyták el az országot a kutatói tevékenységük megőrzése érdekében.”

– Bár most, mi kutatók vagyunk szankció alatt, ami a jelenlegi tiltással jár, az az egész társadalmunkat, a gazdaságunkat és a mindent egyebet is érint, már középtávon is. Arról nem is beszélve, hogy a forrás nem csupán kutatói tevékenységet és kutatói hálózatosodást fedez, de olyan régóta ismert programot is, mint a külföldi tanulást lehetővé tevő Erasmus+-t – mondta végül Kemenesi Gábor.