;

Nagy-Britannia;Tony Blair;szakszervezetek;Sir Keir Starmer;

Blair miniszterelnöksége alatt virágzott a Labour, de a szakszervezeteken belül sokan nem kedvelik

- Már a TUC előtt arra figyelmeztették a munkáspárti vezetést, ne értékelje túl Tony Blair szerepét

Még el sem kezdődött a tanácskozás, amikor a második legnagyobb szakszervezet, az 1,2 milliós Unite főtitkára a The Sunday Times-ban véleménycikkben összegezte a Munkáspárttal kapcsolatos nézeteit. 

Liverpool a brit pártkongresszusi szezon két eseményének is házigazdája lesz. A Mersey-parti nagyváros először a TUC, a Szakszervezetek Szövetsége ülésének adott otthont, majd október 8-a és 11-e között a Munkáspárt konferenciáját látja vendégül. Bár nagy valószínűséggel a jövő évi választásra az ősz későbbi szakaszában kerül sor, felfokozott hangulat előzi meg a Munkáspárté mellett a Konzervatívok októberi kongresszusát is: a tory vezetőként debütáló Rishi Sunak kormányfőnek és Sir Keir Starmernek fontos lenne jó benyomást tenni a "mezei" párttagságra.

A belpolitikai életet meghatározó eseménysorozat nyitó fejezete hagyományosan a TUC konferencia. Még el sem kezdődött a tanácskozás, amikor a második legnagyobb szakszervezet, az 1,2 milliós Unite főtitkára a The Sunday Times-ban véleménycikkben összegezte a Munkáspárttal kapcsolatos nézeteit. Sharon Graham, a többek között az ipari termelésben, szállításban, logisztikában foglalkoztatottakat tömörítő unió vezetője úgy látja, hogy a Labour „nem hajlandó megadni Nagy-Britanniának azt az újraindítást, amire szüksége van", s csak a kilencvenes évek előtt tiszteleg. Graham befolyását nem szabad alulbecsülni, hiszen a Unite a Labour legnagyvonalúbb pénzügyi támogatója. A cikkben nem hangzik el Tony Blair neve, de arról van szó, hogy a szakszervezeti vezető nem helyesli a három választást nyert politikus növekvő szerepvállalását Sir Kear Starmer oldalán.

Graham úgy véli, az 1997-ben hatalomra került Munkáspárt dolgát megkönnyítette a gazdaság virágzása és a "Third Way", harmadik utas ideológia mögé bújva inkább csak "babrált" a gazdasági reformmal, nem hajtotta azt végre. Mostanra drámaian megváltozott a helyzet, nem lehet szabályozás nélkül sorsukra hagyni különösen az infrastruktúra területén működő vállalatokat, így a villamosenergia-átviteli hálózatot, vagy a szennyvíztisztító rendszereket. Intervenciókra van szükség, a piac mindenhatóságáról lemondva bizonyos állami ellenőrzésre a kritikus szektorokban. A szakszervezeti tisztségviselő két területet emelt ki, ahol a közkiadások megugrása nélkül lehetne gyors eredményt elérni. Az egyik a közbeszerzési szabályozás, a kormányzati ügynökségek és hivatalok arra való késztetése, hogy több terméket és szolgáltatást vegyenek igénybe hazai vállalatoktól. A másik a kollektív tárgyalások és az igazságosabb elosztás elve: ha a felső hatóságok beavatkozása helyett közvetlenül a munkaadóval lehet alkudozni, jobb megállapodások jöhetnek létre.

Az elmúlt egy évben számos alkalommal tudósítottunk a különféle munkabeszüntetéseiről. A parlament válaszként még júliusban elfogadta a Minimális Szolgáltatási Szint Biztosításának törvényét. Ennek értelmében a tűzoltásban és mentésben, az egészségügyben, az oktatásban, a szállításban, a nukleáris leszerelés és a határőrség területén bizonyos dolgozóknak akkor is fel kell venniük a munkát, ha demokratikus módszereket követve megszavazták a sztrájkot. A Szakszervezeti Szövetség liverpooli konferenciáján a 48 szakma 5,5 millió dolgozóját képviselő szervezet egyhangúan megszavazta azt az előterjesztést, mely elutasítja a törvényt. A TUC vezetését is betöltő Matt Wrack, a tűzoltók uniójának főtitkára a javaslatot a kormánnyal való nyílt szembenállásnak nevezte, egyben annak bizonyítékát látta benne, hogy a szakszervezeti mozgalom megvédi magát a drákói szigorúságú új törvényektől. "Elvetemült és tekintélyelvi politikájával, a sztrájkjog megcsorbításával a kormány támadást indít a dolgozó emberek bérei és életszínvonala ellen, miközben a rezsimnek nincs is erre felhatalmazása" - utalt Wrack arra, hogy Sunak sem parlamenti választást nem nyert, sem a konzervatív tagság támogatását nem szerezte meg.

Erős beszéddel állt elő a tanácskozáson a Munkáspárt vezető-helyettese. Angela Rayner azt közölte, a Labour a dolgozó emberek számára elfogadható gazdaságot épít és "new dealt" köt az emberekkel. "Szent kötelezettséget" vállalt arra, hogy kormányra lépése esetén a párt hivatalba lépése első száz napján belül törvényt hoz a munkavállalói jogokról, egyúttal visszavonják az általa "rosszindulatúnak" nevezett sztrájkkorlátozó intézkedést. Ígéretet tett a nulla órás szerződések és a felmondás-újrafelvétel gyakorlatának eltörlésére, lakások építésére, de Sunakhoz hasonlóan nem vállalta biztosra az állami nyugdíjak emelésekor jelenleg alkalmazott ún. hármas garancia betartását, mely a bérek, az infláció és 2,5 százalék közül a legmagasabb rátát alkalmazza. Ez aktuálisan nehezen teljesíthető 8,5 százalékos növelést jelentene. Rayner felszólította a szakszervezeteket, ne civakodjanak, támogassák egységesen a pártot, "különben nem jöhet létre a kormányváltás". Raynernek a szakszervezetek ellenségeskedéseivel szembeni fellépése Jon Craig, a Sky News politikai tudósítója szerint hatásosabb volt, mintha a kezdeményezés az az ügyvéd háttérrel rendelkező Sir Keir Starmertől jött volna. 

Kiállt a demokrácia mellett a chilei elnök hétfőn, 50 évvel az Augusto Pinochet tábornok vezette puccs után, amely brutális diktatúrába süllyesztette az országot.