- Vona Gábor: Nem véletlen, hogy a Fidesz és a DK szavazói jelentős részben nyugdíjasok

Sok mindent szégyell, de semmit sem bán Vona Gábor a Jobbik elnökeként tett korábbi kijelentései, illetve cselekedetei közül, mert mindennek megvan a maga helye a személyiségfejlődésében - mondta a visszatérő politikus az MFornak adott interjújában.

A gárdamellénye már nincs meg, azt elajándékozta még a 2010-es években valakinek, aki kérte tőle. Az interjú elején szó esett arról, hogy ekkor még ő is „törzsfőnökként” viselkedett. Vona Gábor az utóbbi években ugyanis gyakran használja a „törzsi háború” kifejezést a különböző politikai szekértáborok közötti gyűlöletteljes viaskodásra. Most arról beszélt, önmagában a törzsiséggel még nem lenne gond, hiszen az emberek értékek, vagy érdekek mentén természetes módon csoportba szerveződnek, a törzsek közti viszony azonban nem mindegy. Szerinte ezeknek a közösségeknek versenytársként kellene tekinteniük egymásra, ehelyett azonban Magyarországon az egymás közötti viszony egy élet-halál harcban ölt testet. „Nem is kell program, valódi teljesítmény, a közjó szolgálata, elég a másik által jelentett veszélyt ördögként a falra festeni. Kormány és ellenzék ebben valójában teljesen ugyanúgy működik” - vázolta a problémát.

Mint ismert, miután 2018-ban lemondott a Jobbik vezetéséről, Vona Gábor előbb létrehozta a Második Reformkor Alapítványt, majd ugyanezen névvel egy egyesületet, és most a pártot. Arra a kérdésre, miért pont a reformkorhoz nyúlt vissza, úgy válaszolt, hogy addig akart visszamenni az időben, amíg azt nem találta, hogy az adott történelmi pillanat olyan talapzat, ahol a különféle politikai oldalak és ideológiák maximálisan egyet tudnak érteni.

Arra a felvetésre, hogy mennyire tudja sikeresnek elképzelni azt, hogy autonóm polgárok támogatására építsen, úgy válaszolt, hogy a mai magyar közéletben szerinte óriási hiánya van ennek a nézőpontnak, azt viszont elismerte, hogy jelenlegi viszonyok között ez a szemlélet nem tud többséget szerezni, véleménye szerint a magyar társadalom ugyanis alulpolgárosodott. Mint fogalmazott, egyelőre „kisszínpadra készülnek”, bár bízik abban, hogy idővel ez a szellemiség erősödhet. „A 2RK nem ígér sem politikai, sem gazdasági Kánaánt két hét alatt” - jelentette ki.

Az Mfor újságírója felvetette, hogy Magyarországon az anyagilag egyik legkiszolgáltatottabb réteg a nyugdíjasoké, akiket, mivel hozzá vannak kötve a mindenkori kormányzathoz, ígéretekkel és juttatásokkal lehet meggyőzni, így nagyon nehéz őket szellemileg és anyagilag függetlenné tenni. Vona Gábor erről azt mondta: „nem véletlen, hogy a magyar politikát eluraló két fő törzsnek, a Fidesznek és a Demokratikus Koalíciónak a szavazói jelentős része nyugdíjas, és a nyugdíjas társadalmon belül is ez a két párt a legnépszerűbb”. Ettől függetlenül biztos abban, hogy az idősebb korosztályban is vannak, akik szélesebb perspektívában gondolkodnak és polgári közéletre vágynak.

Az új párt egyik programja a pártmentes önkormányzatiság, ezzel kapcsolatban Vona Gábor arról beszélt, hogy az önkormányzatok legnagyobb gondja ma az autonómia hiánya, ezért első lépésben ezt kellene visszaadni, majd második lépésként pártmentesíteni kellene ezeket a testületeket.

A lap azt is felidézte az interjúban, hogy 2012-ben a Jobbik rendezvényén még EU-s zászlót égettek, ehhez képest Vona Gábor most egyértelműen állást foglalt a nyugati elköteleződés mellett. Ezt a régi-új pártelnök azzal magyarázta: „Hadd szögezzem le, hogy amikor kemény és határozott EU-ellenes kijelentéseket tettem, azok sohasem Európa-ellenes megnyilvánulások voltak. Egy jobb Európáért, az EU ellen volt a mottónk. Most annyiban változott a világ, hogy egy új hidegháború körvonalai rajzolódnak ki”. Most újra kétpólusú világ bontakozik ki, elsősorban az Egyesült Államok és Kína szembenállása mentén - mondta, hozzátéve, ebben a helyzetben Magyarország nem teheti meg, hogy hintapolitikázzon.

Ugyanakkor Magyarország geopolitikai helyzetének ismeretében Vona Gábor azt sem tartja helyesnek, hogy több ellenzéki párt „zsigeri Kelet-ellenességet” mutat, ami szerinte ugyanolyan ártalmas Magyarországnak, mint a kormány Nyugat-ellenes kampánya. A nyugati szövetségi rendszeren belül azonban helyre kell állítani a megtört bizalmat, mert Nyugaton már az az érzet kezd kialakulni, hogy mi valójában a nyugati szövetségi rendszeren belül vagyunk orosz szövetségesek - fogalmazott. Kiemelte azt is, hogy az uniós források visszatartásának és az Orbán-kormány feleslegesen konfliktuskereső politikája az oka.

Az interjúban szó esett a nők politikai szerepvállalásáról is, amellyel kapcsolatban Vona Gábor úgy vélekedett, hogy a hagyományos magyar gondolkodásban a női szerep még mindig nem vívta ki a „XXI. századi rangját”. Szerinte egyenjogúság többé-kevésbé van, egyenrangúság még nem mindig. Mint fogalmazott, a magyar politikának „szüksége volna empatikus, kiegyensúlyozó, megértő, magasabb érzelmi intelligenciával operáló politikusokra, és ebben a nők nagyon sokat tudnának hozzátenni”.