gyilkosság;környezetvédők;őslakosok;

A 26 éves Manuel Teránt januárban rend­őrök lőtték le Venezuelában. Többedmagával az ellen tüntetett, hogy rendőrképző akadémia épüljön a Weelaunee természetvédelmi parkban

- Tavaly 177 környezetvédő aktivistát öltek meg

Az aktivisták 88 százalékát Latin-Amerikában gyilkolták meg. 

A Global Witness friss jelentése szerint 2022-ben legalább 177 környezetvédőt öltek meg világszerte. Az aktivisták 88 százalékát Latin-Amerikában ölték meg. A Global Witness 2012 óta követi nyomon a környezetvédőgyilkosságokat, az adataik szerint azóta legalább 1910 gyilkosság történt. A legtöbb esetben nem találták meg az elkövetőket. A statisztikákban csak a gyilkosságok szerepelnek, és azok közül is csak azok, amelyekre fény derült, a valódi helyzet ennél valószínűleg sokkal rosszabb.

A szervezet szerint a tavalyi 200 gyilkossághoz képest nem tapasztalható jelentős javulás. A súlyosbodó klímaválság és a mezőgazdasági áruk, üzemanyagok és ásványok iránti egyre növekvő kereslet csak fokozza a környezetre nehezedő nyomást – és azokra, akik életüket kockáztatják, hogy megvédjék. Egyre gyakrabban alkalmaznak olyan nem halálos stratégiákat, mint a kriminalizálás, a zaklatás és a digitális támadások a védők elhallgattatására. Mindezek miatt a Global Witness a jövőben az erőszak súlyosbodására számít.  

A 18 érintett ország közül 11 dél-amerikai. A környezetvédők a legnagyobb veszélyben Kolumbiában voltak, ahol 60 aktivistát öltek meg, de Braziliában (34) és Mexikóban (31) is magas volt az ellenük elkövetett gyilkosságok száma.

A bennszülött lakosságot különösen sok támadás éri, az áldozatok több mint harmada közülük kerül ki, holott a világ népességének mindössze egy százalékát alkotják. Laura Furones, a Global Witness tanácsadója szerint ez két dolgot jelent: egyrészt, hogy az ott élők a környezet legjobb védelmezői, másrészt, hogy emiatt különös veszélynek vannak kitéve. Tavaly az áldozatok 34 százaléka az őslakosok közül került ki. A legnagyobb gondot az illegális bányászat és fakitermelés jelenti. Az őslakosokat a bányászat több szempontból is veszélyezteti: a kitermelők a vizeket higannyal szennyezik, az egyéb szennyező anyagok pedig súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek az ott élők számára.

A szervezet szerint a tavalyi 200 gyilkossághoz képest nem tapasztalható jelentős javulás. A súlyosbodó klímaválság és a mezőgazdasági áruk, üzemanyagok és ásványok iránti egyre növekvő kereslet csak fokozza a környezetre nehezedő nyomást – és azokra, akik életüket kockáztatják, hogy megvédjék. Egyre gyakrabban alkalmaznak olyan nem halálos stratégiákat, mint a kriminalizálás, a zaklatás és a digitális támadások a védők elhallgattatására. Mindezek miatt a Global Witness a jövőben az erőszak súlyosbodására számít.  

A 18 érintett ország közül 11 dél-amerikai. A környezetvédők a legnagyobb veszélyben Kolumbiában voltak, ahol 60 aktivistát öltek meg, de Braziliában (34) és Mexikóban (31) is magas volt az ellenük elkövetett gyilkosságok száma.

A bennszülött lakosságot különösen sok támadás éri, az áldozatok több mint harmada közülük kerül ki, holott a világ népességének mindössze egy százalékát alkotják. Laura Furones, a Global Witness tanácsadója szerint ez két dolgot jelent: egyrészt, hogy az ott élők a környezet legjobb védelmezői, másrészt, hogy emiatt különös veszélynek vannak kitéve. Tavaly az áldozatok 34 százaléka az őslakosok közül került ki. A legnagyobb gondot az illegális bányászat és fakitermelés jelenti. Az őslakosokat a bányászat több szempontból is veszélyezteti: a kitermelők a vizeket higannyal szennyezik, az egyéb szennyező anyagok pedig súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek az ott élők számára.

Szerencsére nem sérült meg senki.