Az Európai Parlament szerdán megszavazta az EU levegőminőségének javítását célzó jogszabály felülvizsgálatáról szóló javaslatot, ami szigorúbb határértékeket és célértékeket határoz meg 2035-re több szennyező anyagra, köztük a szálló porra, a nitrogén-dioxidra, a kén-dioxidra és az ózonra. Az új szabályok biztosítanák, hogy az EU-ban a levegő minősége ne legyen káros az emberi egészségre, a természetes ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre. Továbbá összehangolnák az uniós szabályokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb levegőminőségi iránymutatásaival.
Az elfogadott szöveg szerint növelni kell a levegőminőségi mintavételi pontok számát, a városi területeken kétmillió, rendkívül szennyezett területeken pedig – ahol extrém magas az ultrafinom részecskék, a feketeszén, a higany és az ammónia koncentrációja – egymillió lakosonként legalább egy ilyen mérőpontot kellene létrehozni. Az adatokat óránként frissítenék, hogy az állampolgárok a magas légszennyezettségi szintek idején és a riasztási értékek elérése előtt képesek legyenek védekezni. Az Európai Parlament azt is szeretné elérni, hogy az új szabályok megsértése esetén az egészségkárosodást szenvedőknek több lehetőségük legyen kártérítést igényelniük.
A WHO felmérése szerint a világon tízből kilenc ember minden nap szennyezett levegőt lélegzik be, és nagyjából évi 7 millióra tehető a légszennyezés miatti korai halálozások száma. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Európában évente mintegy 300 ezer ember idő előtti halálozását okozza a légszennyezettség, míg hazánkban ez a szám 8–14 ezerre tehető.
– Magyarországon a legégetőbb probléma egyértelműen a lakossági szilárd tüzelés, ezen belül is a rendkívül elterjedt hulladékégetés – tájékoztatta lapunkat Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. - Mindent bedobnak a kályhába, amihez csak ingyen vagy nagyon olcsón hozzájutnak, műanyagot, gumit, kezelt fát, és ezek elégetésével rendkívül mérgező anyagok kerülnek a levegőbe, óriási mennyiségben. Ez ráadásul illegális, komoly büntetést lehetne kapni érte, de a hatóságok nem ellenőriznek és nem szankcionálnak – tette hozzá a környezetvédő. Ez a probléma azonban nemcsak hazánkban, hanem az egész térségben jellemző Lengyelországtól Bulgáriáig, és a hátterében nagyrészt nem a rászorultság áll, hanem a tudatlanság, felelőtlenség. Lukács András azt is elmondta, hogy ezeknek a mérgező anyagoknak a koncentrációját a levegőben mérik a hivatalos mérőállomások, a toxicitásukat azonban nem, azaz hogy mennyire mérgezőek az adott időpontban a levegőben lévő szennyezők. A nyári szezonban a közlekedés okozza a legnagyobb mértékű légszennyezést, ugyanakkor hatalmas különbségek lehetnek egészen közeli területek között is a szennyező anyagok koncentrációjában, egy forgalmas útvonal és egy pár száz méterre lévő sétálóutcában. - A legfontosabb intézkedés a kibocsátás csökkentése lenne – hangsúlyozta a munkacsoport elnöke. – Emellett nagy szükség lenne a tudatformálásra, valamint szociális támogatásra a rászorulóknak, hogy megfelelő minőségű tüzelőanyaghoz jussanak hozzá.
