Rájár a kormány a rezsialapra, mint a maci a mézesbödönre: kapott már ebből támogatást sportegyesület, de jutott beruházásfejlesztésre, és több olyan vitatható, avagy felesleges kiadásra, aminek semmi köze az energiaárakhoz. Teheti, mert túlbiztosította magát a kormány a rezsialappal: az első hét hónapban az Államkincstár adatai szerint szűk 1100 milliárd forintot költött el az egész évre tervezett 2600 milliárd forinttal szemben. Mivel az energiaárak ott vannak ahol – 70-80 százalékkal lejjebb, mint egy éve -, akár ezer milliárd forintos megtakarítás is lehet idén a rezsialapban. Ugyanis míg a költségvetés bevételei elmaradnak a várttól, addig a különadókat rendületlen beszedi a kormány. Az alapba folynak be többek közt az energiacégek, a gyógyszergyárak befizetései, vagyis az állítólagos "extraprofit"-adók.
Arról hallgat a kormány, hogy a különadók vaskos pluszinflációt okoznak, hisz a repülőjegyekre, a biztosításokra, a gyógyszergyárakra, de leginkább a kiskereskedelemre kivetett különadók jelentős részét a lakossággal fizettetik meg az érintettek. Vagyis valójában a terhek szétporlasztása folyik, mert a kormány az extraprofit-adókkal nem is a cégeket, hanem a lakosságot, a háztartásokat adóztatja. Most hogy láthatóan egyre kevésbé lesz szükség rezsialapra, annak méretét vagy akár létjogosultságát is felül kellene vizsgálnia a kormánynak.
Ám a különadók mérséklése helyett a kormány újabb boszorkányüldözést indít a kereskedelmi multik ellen, mert szerintük indokolatlanul emelik az áraikat. Lehet. De ebben benne van az is, hogy a kormány indokolatlanul adóztatja túl ezen cégeket, ami viszont minden gazdasági szereplőnek árt: korlátozza a versenyt, akadályozza az árcsökkenést és a gazdasági növekedést is. Kettejük vitájában pedig a valódi vesztesek mi vagyunk.