Az előzetes visszajelzések alapján további ezer pedagógus mondhat fel szeptember végéig – derült ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) hétfőn tartott sajtótájékoztatóján.
A tájékoztatón Nahalka István oktatáskutató tanulmányát mutatták be, amiből kiderült, hogy a 2020/2021-es tanévben összesen 20 587 tanár hiányzott a közoktatásból. Ha ehhez hozzá adjuk a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők számát, akkor 36 418 főről beszélhetünk. Véleménye szerint a legrosszabb helyzet Budapesten és a hátrányos helyzetű településeken lehet. Kiemelték, ezek konzervatív, alulbecsült adatok, ennél a valós szám még nagyobb lehet. Nahalka István és Totyik Tamás azt is megjegyezték: ezek nyilvános adatok (a kompetenciamérés telephelyi jelentéseiből, a Központi Statisztikai Hivataltól, továbbá a társadalombiztosítási adatokból dolgoztak), így nem értik, hogy a kormány miért nem látja, komoly gond van az oktatásban, hiszen ezek a számok nyilvánvalóan tovább romlottak 2021 óta.
A PSZ elnöke azt is elmondta, hogy egyelőre nem tudják, hogy 2023-ban hány pedagógus ment nyugdíjba, és mennyi a visszafoglalkoztatott tanár, tehát hány nyugdíjast alkalmaznak a közoktatásban. Ami biztos, hogy a 2020/2021 tanévben 9227 fő volt ez a létszám. Totyik Tamás hozzátette, jelenleg
Kisteleken tudnak 79 éves matematika tanárról, Budapesten pedig 76 éves óvodapedagógusról is.
Hozzátette, nagyon örül, hogy a kollégák jól bírják, de tart attól, hogy ezek a számok magukkal hoznak egy nyugdíjkorhatár emelést. Bár nem szeretne ötleteket adni a kormánynak.
A jelenlegi kutatás adatai szerint a pedagógusok medián átlagéletkora már 2020/2021-ben 54 év,
a 30 év alattiak aránya pedig kevesebb, mint 5 százalék volt.
Totyik Tamás azt is elmondta, azt már kiszámolták, hogy a következő öt évben 22 ezerrel többen fognak nyugdíjba menni, mint ahányan várhatóan a pályára fognak állni.
A területek szempontjából a természettudományos tantárgyaknál van a legnagyobb gond,
ott 32,9 százalék hiányzott a rendszerből,
a készségfejlesztő tárgyak, mint például az ének, rajz, testnevelés esetén 31,7 százalék volt a hiány.
A legkisebb probléma a humán tárgyaknál volt (11,5%). A tanítók hiánya viszont 10 év alatt tizenhétszeresére nőtt.
Ami a béreket illeti, a PSZ elnöke elmondta, hogy a 2024-re ütemezett béremelés kapcsán a hozzájuk beérkezett visszajelzések szerint a pedagógusok 90 százaléka arról számolt be, hogy a várható emelés 5 százalék körül mozog a beígért 10 százalék helyett. A teljes körű 10 százalékos emelés egyébként 68 milliárd forint lenne, körülbelül annyi, amennyit a Vodafone éves veszteségére kifizet a magyar állam – jegyezte meg a PSZ elnöke.
Kiderült, valójában mennyivel nő a pedagógusok fizetése a státusztörvény után„Vadulj meg, Budapest!” – Percről percre a tanév első nagy diáktüntetéséről