Noha a tűzoltókat képviselő szakszervezet szerint legalább 1500 hadra fogható szakember hiányzik az állományból, s évek óta csökken az új belépők száma is, nem látszik a kormányzati szándék a változtatásra. Nem segít vonzóbbá tenni ezt a hivatást az sem, hogy évek óta hiába kérik a Belügyminisztériumot: állapítsa meg a féléves munkaidőkeretükön belül ledogozott túlóra mennyiségét, s azt fizessék is ki nekik a törvény szerinti emeltebb díjazással, a tárca arra hivatkozik: uniós irányelveket követ. Az érdekvédők szerint ez nem igaz, ők ugyanis feketén-fehéren levezették,
hogy 20 százalékkal kevesebb pénzért dolgoznak, mint egy más szakmában, nyolc órás munkakörbe bejelentett, és túlórákat is teljesítő alkalmazott.
– Alapprobléma, hogy heti 48 órás a munkahetünk, a túlmunkát pedig csak efelett fizetik ki – fogalmazott lapunknak Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) elnöke. Szavai szerint a heti 48 óra nagyjából úgy jön ki, hogy egy tűzoltó mondjuk beáll szolgálatba hétfőn hajnali hat órakor és kedd hajnali hat órakor csekkol ki, majd két napot, 48 órát pihennie kellene. Legtöbben azonban ilyenkor vállalnak másod vagy harmadállást, hogy el tudják tartani a családjukat. Csütörtökön hajnali hat órakor újból 24 órás szolgálat következik péntek hajnalig, majd megint két nap szabad, de a beosztástól függően a munka akár szombatra, vasárnapra vagy épp karácsonyra is eshet.
Csakhogy a 48 órás munkakeret ellenére teljes foglalkoztatásban
mindenki csak heti 40 órára van bejelentve papíron, hivatalosan, vagyis hiába dolgozik a gyakorlatban ennél 20 százalékkal többet, nem mehet hamarabb nyugdíjba a ledolgozott pluszmunka alapján.
Ezt korábban korkedvezményes nyugdíjjal kompenzálták, ezért mehettek el az ötvenes éveik derekán nyugállományba a tűzoltók, s kaptak esélyt ara, hogy netán egy új szakmát tanuljanak, s egy második karrierívvel záruljanak le az aktív éveik. A korkedvezményes nyugdíjat azonban eltörölték, így a bedolgozott pluszmunka ilyen szempontból is elveszett.
Ráadásul nem kapnak érzékelhető anyagi ellentételezést sem a heti plusz nyolc óráért – mondta Salamon Lajos. Évek óta kérik a szaktárcát, állapítsa meg, hogy a 48 órás heti munkakeretükből mennyi az alapmunka és mennyi a túlóra – logikusan ez negyven plusz nyolc elosztásban kellene megjelenjen, de a Belügyminisztérium erre nem hajlandó, így aztán a plusz nyolc óráért is ugyanolyan díjazást kapnak, ha órabérre visszaosztják, mint a negyvenre –
miközben más honfitársaikat a túlóráért ötven százalékkal magasabb bér illeti meg.
Amikor pedig a heti 48 órás munkakeretük felett végeznek még saját munkahelyükön pluszmunkát a tűzoltók, akkor egyfajta távolléti díjat kapnak, ám ez esetben is a számukra kedvezőtlenebb 48 órás alapbérkeretüket osztják vissza az adott óraszámra vetítve, míg más hazai munkavállaló a 40 órás munkahét alapján kap fizetést és ez alapján határozzák meg az óradíját.
Vagyis – számolta ki a szakszervezet – a tűzoltók ilyen feltételek mellett, a keretükön felül még havi húsz óra túlmunkával kalkulálva, havi 228 óra összmunkát alapul véve, havi bruttó 456 ezer forintot kapnak, míg ugyanazzal az alapbérrel, 40 órás munkahéttel és a túlórákkal együtt szintén havi 228 órával számolva egy más szektorban dolgozó munkavállaló bruttó 614 ezer forintot.
– Ha csak a 48 órás munkaidőnket nézzük, 416 órát ingyen dolgozunk egy évben, ráadásul ha ezen felül plusz munkát vállalunk, nagyjából annyi órabért kapunk, mint a diákmunkások többsége
– fogalmazott a szakszervezeti vezető. Hozzátette: hiába kérik a tárcát, hogy változtasson ezen a felálláson, így hamarosan bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Hosszú, nyolc-tíz éves perre készülnek, amelynek a végén vélhetően nemzetközi bíróság dönt majd az ügyben, de úgy számolnak, hogy akkor visszamenőleg is megkapják majd jogos járandóságukat a tűzoltók.
– A tárca a szakszervezet álláspontjával nem ért egyet. A jelenlegi szolgálatteljesítési rend több évtized alatt kialakult gyakorlatra vezethető vissza, azt mind a tűzoltók, mind a munkáltató megfelelőnek tartja
– reagált lapunk fentiekkel kapcsolatos kérdéseire a Belügyminisztérium sajtóosztálya. Azt írták, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény a következők szerint szabályozza a kérdést: a részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásban heti negyven óránál hosszabb, de heti negyvennyolc órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg. – A jelenlegi munkarend megfelel a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv rendelkezéseinek. Ezt – tudomásunk szerint – a szakszervezet sem vitatja. A tűzoltók túlszolgálata tárgyában – a heti 48 órán felüli szolgálatteljesítéssel kapcsolatos, 2010 előtti téves munkáltatói intézkedések és elszámolások miatt – indított munkaügyi perekre figyelemmel az elmaradt juttatásokat a kormány egységesen rendezte, 2011-ben egy összegben, kamatokkal együtt fizette ki a korábbi rossz gyakorlat alapján elmaradt túl-szolgálatok díját minden érintettnek mintegy 7,5 milliárd forint összegben, függetlenül attól, hogy az állomány azt peresítette-e vagy sem – tették hozzá.
A tárca szerint a munkaidőkereten belüli túlmunka nem értelmezhető, a kifizetésre a jelenlegi jogszabályi keretek között nincs lehetőség, az az általános munkajogi szabályokkal is ellentétes lenne.
Salamon Lajos, a szakszervezet elnöke erre úgy reagált: az uniós irányelv valóban heti 48 órás keretet tesz lehetővé, de lényeges, hogy azt túlórákkal együtt számolja. Vagyis ez azt jelenti,
hogy heti 48 óránál többet nem dolgozhat egy munkavállaló, nem pedig azt, hogy a 40 óra feletti nyolc órát nem kellene magasabb, a túlórának megfelelő díjazással kifizetni.
– Az pedig, hogy ezzel a mostani gyakorlattal a tűzoltók valóban egyetértenek vagy sem, akkor fog tudatosulni a belügyi és katasztrófavédelmi vezetőknél, ha elindulnak a munkaügyi perek – fogalmazott.
Már annak a szakmának a képviselői is kétfelé húznak, amelyikben a magyarok a legjobban bíznakA tűzoltókat nem érdekli, hogy Mészáros Lőrinc cége biztosítja őket, csak ne kelljen aggódni